A magyar nyelvjárások osztályozása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
MegyeVersenysport (fő)Amatőr sport(fő) Baranya Bács-Kiskun 38 Nincs adat Békés 26 Nincs adat Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád.
Advertisements

A magyar nyelv helyzete a Délvidéken
A vidékfejlesztéstől az öko-turizmusig a Nyugat-dunántúli régióban Határmentiségtől az integrált határrégióig Sopron április 06.
Erdély földrajza - Erdély jelképei
Körös-Maros Nemzeti Park
Megyék és megyeszékhelyek gyakorlójáték
Nyelv és nyelvjárás. A magyar nyelvjárások osztályozása
Információ kezelés Az információ visszakeresésének lehetőségei.
VPOP Jövedéki Igazgatóság
Dél-alföldi régió Országos adatok Itt!!! Bezárás
A HULLADÉKKÁ VÁLT GÉPJÁRMŰVEK KEZELÉSE AZ ALCUFER KFT.-NÉL
Magyarország Természeti Kincsei
ROMÁNIA.
Hazánk tájai: Alföld.
Egyeskő.
Alföld Az Alföld résztájai: Duna-Tisza-köze Tiszántúl Mezőföld
MTA Regionális Kutatások Központja Az államhatárok hatása a városok fejlődésére a Kárpát-medencében Hardi Tamás tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
Pórszombat A falu bemutatása. Előadás áttekintése Fekvése Megközelítése A falu nevezetességei I A falu nevezetességei II A falu nevezetességei III Nevének.
Az eldugott paradicsom
Borbély Tibor Bors szakmai tanácsadó Budapest, március HEF OP „Képződj, hogy segíthess” Foglalkoztatás és szociális.
A Balaton földrajza.
2009. év rendezvényeinek összefoglalója február 8-16.
Magyarország Kisalföld - Alpokalja.
Társadalmi szervezetek elhelyezése
2010.Február 27 Szombat Budapest és környéke természeti értékei IV. Természetismereti és létesítményellenőrző túra Beszámoló.
VPOP Jövedéki Igazgatóság
Jászapáti népességének változásai
Ausztria Valacsay András.
Erdély földrajza Tordai hasadék.
A Nyugat-Dunántúl településhálózata
Magyarország néhány diában
Magyarország néhány diában
történelmi integrációi
2. Az egészségközpontú gyógyítás programja
Magyarország természeti kincsei készítette:Vigh Benjámin
Magyarországi tapasztalatok a közelmúltban és javaslatok
F ő meü Fekvése Rövid története Nevezetességei Közérdekű Adatok Turizmus,Szálláshelyek Kezdőlap Készítette:Balatoni Ádám.
Magyarország természeti kincsei
Topográfiai gyakorlatok Magyarország
A magyarság eredete és vándorlása
Magyarország.
A kárpát-medencei földrajzi környezet jellemzői és azok változásai a történeti korszakokban
Követéses geolingvisztikai vizsgálat Moldvában
A magyarországi németek
Régi nyelvatlaszok – új módszerek BODÓ CSANÁD–VARGHA FRUZSINA SÁRA–VÉKÁS DOMOKOS Eötvös Loránd Tudományegyetem 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A.
Citynet térségi központok hálózati együttműködése az osztrák – magyar határrégióban Vissi Anrás – NYDRFÜ KHT / Sopron MRTT Szeged október 26.
Földrajzi nevek helyesírása
ERDÉLY.
MAGYARORSZÁG FÖLDTANA ÉS TERMÉSZETFÖLDRAJZA
Őriszentpéter 2010 Földrajz.
A Zala-folyó lefejezése
Nyelvmegőrzés és attitűd MTA Nyelvtudományi Intézet, október 20.
2016. május 20. ERDÉLY TERMÉSZETI KINCSEI GEOLÓGIAI FORMAKINCSEK NYOMÁBAN.
MSZ C Andrássy Gyula Szakközépiskolája 3530 Soltész Nagy Kálmán u. 10. „Határtalanul”! Előkészítő óra.
A magyarországi K+F politika
Vándorlás a kelet-európai pusztán
A magyar nyelv területi nyelvváltozatai és a norma
A helyettes szülői ellátás működése
Hungary Geography.
Anyanyelvünk változatai
Honfoglalás, letelepedés
MEGTELEPEDÉS ÉS KALANDOZÁSOK
Speciális szóródás: Koncentráció
Topográfiai gyakorlatok Közép - Európa
MAGYARORSZÁG NEMZETI PARKJAI
SZÉKELYEK.
Készítette: Koleszár Gábor
Magyarország hegy- év vízrajza a 19. század végén.
Az ÁFSZ minőségirányítási rendszerének kialakítása
Készítette: Csaba bácsi
Előadás másolata:

A magyar nyelvjárások osztályozása NFJ 2017

Az osztályozás mint nyelvészeti alapmódszer Más nyelvek példái

Az osztályozás mint nyelvészeti alapmódszer Más nyelvek példái

A magyar nyelvjárások tipológiája A nyelvjárások tipizálásának elvi alapjai Horger Antal (1934): a ny-dunántúli í-zés példája A nyelvjárások elhatárolása gyakorlati szempontból hasznos lehet, de nincs tudományos értéke. Laziczius Gyula (1936) Imre Samu (1971): „kutyahasonlat” az egyedi és tipikus viszonyának helyes értelmezése a nyelvjárások közötti rendszerszerű eltérések a nyelvi jelenséghatárok (izoglosszák) összessége határozza meg a különböző nyelvjárási alakulatokat.

A magyar nyelvjárások tipológiája A nyelvjárások osztályozásának gyakorlati alapjai Csak a releváns (kulcs)jelenségek fonémarendszer (fonémaállomány) fonémák tipikus hangszín-realizációi fonémagyakoriság morfológia Nem képezi az elkülönítés alapját: szókincs szemantika mondattan

Nyelvjárási alakulatok Alternatív kérdés: Hány nyelvjárása van a magyar nyelvnek? I) Helyi nyelvjárás Szociolingvisztikai axióma: az egymással rendszeres kommunikációs kapcsolatban lévő beszélők nyelvhasználata a legegységesebb és a leginkább rendszerszerű. A kisközösségek (primér csoportok) tagjai közötti kommunikációs kapcsolat is közvetlen és rendszeres. kistelepülések, falvak = nyelvjárási alapegység, helyi nyj. Kivételek: két helyi nyj. egy településen (Orosháza, Soltvadkert, Kiskunhalas, Nagyölved stb.) több település alkot egy helyi nyj.-t: l. pl. Zala megyében

Nyelvjárási alakulatok Alternatív kérdés: Hány nyelvjárása van a magyar nyelvnek? II) Nyelvjáráscsoport (Imre 1971: „nyelvjárástípus”) Gazdasági (pl. vásár), művelődési (búcsújárás), történeti (uradalom, közös kiváltságok) és földrajzi (kistájak) adottságok révén összetartozó helyi nyelvjárások hálózata. Csekély nyj.-i (kommunikációs) különbség jellemzi. Például: csallóközi, déli csángó, csíki székely, göcseji, ksalotaszegi, őrségi, rábaközi stb. III) Nyelvjárási régió Olyan nyelvjáráscsoportok együttese, amelyet meghatározott, nem nagy számú nyj.-i jelenség közös, csak az adott csoportokra jellemző együttes előfordulása tesz elkülöníthetővé.

A magyar nyelvjárási régiók

Az í-zés és az ié diftongus izoglosszája

Az északkeleti-keleti záródó éi diftongus FERRARI BERLUSCONI

A zártabbá válás folyamata sziép szíp i í ë é kéz szép e ē kēz e > ē : *ere(s) > eri (TA.) ~ erü > ēr (MNyA. kēz, szēl ’légmozgás’, ēg ’égbolt’, fēl ’egyketted rész’, jēg stb.) ë > é : *vërë(s) > *vërü > vér (kék, szép, fél ‘tart vmitől’, szél ‘vminek az oldala’ stb.)

Nyelvföldrajz és népiségtörténet

Az Árpád-kori magyarság nyelvföldrajzi helyzete A történeti nyelvtudomány a korai magyarság nyelvének problematikáját kétféleképpen vizsgálhatja: I) nyelvi rendszer (fonológiai, morfológiai, szintaktikai és lexikai jelenségek) II) nyelvszociológiai tényezők nyelv és társadalom különféle kapcsolatai a nyelvhasználat általános jellegzetességei történeti szociolingvisztika történeti nyelvföldrajz

Az Árpád-kori magyar néprészek térfoglalása a Kárpát-medencében a nyelvjárási sajátosságok alapján Benkő Loránd: Az Árpád-kori magyarság nyelvföldrajzi helyzete. Magyar Nyelvőr 92 (1996): 399–403: Zala, Vas, Sopron és DNy-Moson megye és a Hanság magyarsága Őrség Ny–DNy-i sarkában, a Kerka folyó mentén élők Őrvidéki magyarság a Pinka völgyében (a mai Burgenland területén) Baranyai, dél-somogyi, dél-tolnai néprész, amely dél felé (a Drávát átlépve) terjeszkedett Szlavóniában és a Szerémségben Szenc környéki (Pozsony megyei) hangsúlytalan ö-ző magyar néprész Balaton környéke és a Kisalföld magyarsága A Nyitra völgyétől a Sajóig terjedő területen élő „palócok” (A Duna-Tisza közén és É–ÉK-i irányban terjeszkedik.) Hernád völgyi (abaúji, Füzér környéki) hangsúlytalan ö-ző csoport

A magyarság megtelepedése a Kárpát-medencében 8 5 9 7 13 3 jászok 1 6 Tisza–Körös-vidék Kalota-szeg 11 kunok 2 10 4 12?

9. A Hernádtól K-re egészen É-Erdélyig húzódik az északkeleti magyarság területe. Központi góc vsz. a Bodrogköz és a Nyírség területe lehetett, innen terjeszkedtek D és K felé. Ide tartozik a Felső-Tisza-vidék, a Partium É-i része (Szatmár, Közép-Szolnok, Kraszna – Szilágyság) és É- Erdély (Kolozs, Belső-Szolnok) magyarsága 10. Erdélyi magyarság legrégebbi rétege: Alsó-Fehér megye és Küküllők alsó folyásának vidékén. Kirajzások: Dél-erdélyi nyelvjárásszigetek (Lozsád, Oltszakadát, Halmágy) + Fekete-Körös-völgyi magyarság Bihar megyében 11. A több (három fő) csoportból álló székelyek a mai Székelyföld területére a XII. sz. végétől több hullámban érkeznek. 12. A Maros–Tisza–Al-Duna közötti terület (Bega–Temes vidéke) jelentős számú magyarságát a török hódoltság teljesen elsodorta. 13. A moldvai csángók a XIII–XIV. század fordulójától érkeznek Moldvába.

6) Dél-erdélyi szigetek 7) Bihari székelyek (Telegd) Korai székely szállásterületek a nyelvjárások tükrében (Benkő Loránd 2005) 5) Székelyföld 6) Dél-erdélyi szigetek 7) Bihari székelyek (Telegd) 8) Bega–Temes környéke 1) Dél-Baranya és környéke 2) Őrség és az ausztriai Őrvidék 3) Szenc környéke (Pozsony m.) 4) Hernád vidéke (Abaúj m.) 4 ö 3 ö 7 ë ö 5 2 ë ö 1 ö ë ö 6 8

A székelyek szállásterületei

A székelyek szállásterületei a nyelvjárások tükrében

1) Dél-Baranya és környéke 2) Őrség és az ausztriai Őrvidék 3) Szenc környéke (Pozsony m.) 4) Hernád―Sajó vidéke 5) Székelyföld 6) Dél-erdélyi szigetek 7) Bihari székelyek (Telegd) 8) Bega―Temes környéke 4 3 7 Csíki székelyek 5 2 1 6 8 A székelyek vándorlása az Árpád-korban

A szlavóniai nyelvjárás rétegei 2 1