ELMEFILOZÓFIA

Vizsga Előadások: Tankönyv: http://hps.elte.hu/~gszabo/Filozofiadiszciplinai.html Elmefilozófia Tankönyv: Ambrus Gergely, A tudat metafizikája, Gondolat, 2007.

Mi az elmefilozófia? elme = tudat = lélek Az elmefilozófia egyrészt a metafizika része: Milyen viszony van a mentális és a fizikai jelenségek között? másrészt az ismeretelmélet része: Hogyan szerzünk tudomást mások elméjéről? Elmefilozófia: A lelki jelenségekre vonatkozó hétköznapi elképzelésekkel foglalkozik (népi pszichológia).

Népi pszichológia A népi pszichológia három alapvető meggyőződése: Intencionalitás: mentális állapotaink reprezentálják a külvilágot. Az a hitem, hogy a „Az autóm a parkolóban áll” az autómra vonatkozik. Fenomenális jelleg: mentális állapotainkkal kapcsolatban értelmes kérdés, hogy milyen is ezzel a mentális állapottal rendelkezni. Milyen is egy fogfájást érezni? Oksági viszony: mentális állapotaink oksági viszonyban vannak a fizikai állapotokkal és más mentális állapotokkal. kalapácsütés → fájdalom Enni vágyom → Kimegyek a spájzba Fáj a fogam → Úgy döntök, hogy elmegyek a fogorvoshoz

Mentális tulajdonságok A mentális állapotok fajtái: Észlelet (látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás) Érzet (éhség, fájdalom) Érzelem (öröm, szomorúság, düh) Gondolat (hitek, vágyak, szándékok)

Mentális tulajdonságok A mentális tulajdonságok megkülönböztető jegyei: Intencionális vagy fenomenológiai jelleg: Az „autóm a parkolóban áll” hitnek nincs fenomenális, de van intencionális jellege. A „fogfájást érezni” állapotnak nincs intencionális, de van fenomenális jellege. Intencionalitás: A „fogfájást érezni” állapotnak is van intencionális jellege: a fogra vonatkozik. Autoritás: minden mentális állapothoz van egy szubjektum, amelyik egyes szám első személyű módon fér hozzá az állapothoz. A fogfájásomhoz csak én férek hozzá.

Dualizmus és monizmus Szubsztancia-dualizmus: Szubsztancia-monizmus: a világban fizikai és mentális természetű dolgok egyaránt léteznek Platón: a lélek halhatatlan, Descartes szubsztancia-dualizmus ≠ tulajdonság-dualizmus Szubsztancia-monizmus: Idealizmus: a világban csak mentális természetű dolgok léteznek Berkeley Materializmus (fizikalizmus): a világban csak fizikai természetű dolgok léteznek a mai többség

Descartes dualizmusa Középkorig: lélek = az élet princípiuma Ide tartozik az emésztés, növekedés, szaporodás. René Descartes (1596-1650): lélek = elme Csak a mai értelemben vett mentális jelenségek tartoznak ide. Descartes dualizmusa: A test és a lélek különböző szubsztanciák. Képesek egymás nélkül létezni. A lélek maga a gondolkodás (res cogitans), a mentális állapotok a lélek módosulásai. A test és a lélek reálisan különböznek egymástól. Különböző típusú létezők, amelyek kölcsönösen kizárják és kiegészítik egymást. A test és a lélek okságilag hatnak egymásra. A kölcsönhatás a tobozmirigyben történik.

Res cogitans „Azután figyelmesen megvizsgáltam, mi vagyok én. Láttam, hogy el tudom képzelni: nincs testem, nincs világ és nincs tér, amelyben vagyok. De azért azt nem tudom elképzelni, hogy magam nem vagyok; ellenkezőleg, éppen abból, hogy azt gondolom, hogy más dolgok igazságában kételkedem, egészen világosan és bizonyosan az következik, hogy én vagyok. Ellenben mihelyt csak megszűntem volna gondolkodni, nem volna semmi alapom azt hinni, hogy vagyok, még ha igaz volna is minden egyéb, amit valaha képzeltem. Ebből felismertem, hogy olyan szubsztancia vagyok, amelynek egész lényege vagy természete nem egyéb, mint gondolkodás, amelynek, hogy létezzék, nincs szüksége semmiféle helyre, s amely nem függ semmiféle anyagtól.” (Értekezés, 32-33.)

Érvek a dualizmus mellett Természetfilozófiai érv Valószínűtlen, hogy pusztán mechanikus rendszer képes lenne ilyen összetett cselekvésre. Mára az érv nem konkluzív. Kétségbevonhatatlanságból vett érv A Leibniz-elv (a=b ⇒ ∀F F(a) = F(b)) segítségével: Mivel a testemben értelmesen tudok kételkedni, önmagamban azonban nem, ezért nem vagyok azonos a testemmel (Lásd idézet!) A Leibniz-elv intencionális kontextusban nem működik: Mivel nem tudok kételkedni abban, hogy egy kutyát látok, de abban igen, hogy a kutyát Bodrinak hívják, ezért a kutya nem lehet Bodri. ↯

Érvek a dualizmus mellett Oszthatósági érv Ismét a Leibniz-elv segítségével: Mivel a test osztható, a lélek nem, ezért a test nem lehet azonos a lélekkel. Valóban egységes-e az elme? Elgondolhatósági érv (a reális különbségből vett érv) Ismét a Leibniz-elv segítségével: Mivel tisztán és elkülönítetten belátom a lehetőséget, hogy a testem nélkül létezzem, azt azonban nem vagyok képes belátni, hogy önmagam nélkül létezzem, ezért nem vagyok azonos a testemmel. De dicto lehetséges, hogy nem vagyok azonos a testemmel (azaz lehetséges olyan világ, amelyikben nem vagyok azonos a testemmel), ebből azonban nem következik, hogy de re lehetséges, hogy nem vagyok test (azaz én lehetséges, hogy nem vagyok test).

A dualizmus fő problémája Hogyan képes a test és a lélek kölcsönhatni? Az alábbi három tézis inkonzisztens: Szubsztancia-dualizmus: a világban fizikai és mentális természetű dolgok egyaránt léteznek. Mentális okság: a mentális események okságilag hatni képesek fizikai eseményekre. A fizikai világ okságilag zárt: minden fizikai eseménynek fizikai oka van. Ha meg akarjuk őrizni 1-et, akkor vagy 2-t, vagy 3-t fel kell adnunk.

Két kiút Descartes után a legtöbb filozófus a mentális okozást adta fel. Ennek két módja van: Pszichofizikai parallelizmus: a mentális és fizikai események párhuzamosan futnak, és közöttük nincs kölcsönhatás (két felhúzott óra). A mentális világ okságilag zárt. Epifenomenalizmus: (epifenomén = kísérő jelenség) a mentális állapotok agyunk melléktermékei, és okságilag nem hatékonyak. Thomas Huxley: „az elmét a testi mechanizmusok munkája melléktermékeként kell értenünk, amely körülbelül annyi képességgel rendelkezik arra nézve, hogy e munkát befolyásolja, mint a gőzmozdony működését kísérő vonatfütty, hogy befolyásolja a vonat haladását.

Behaviorizmus behave = viselkedni Behaviorizmus: Pszichológiai behaviorizmus: az emberi, állati viselkedést az inger-válasz, tanulás fogalmak mentén kell megérteni. 20. sz. eleje, USA: Pavlov, Skinner, Watson A kognitív pszichológia elsöpri. Filozófiai behaviorizmus: a mentális állapotokat mint viselkedési diszpozíciókat (hajlamokat) kell felfogni. 30-as, 50-es évek: Carnap, Hempel, Ziff, Farell, Ryle, Malcolm

Viselkedési diszpozíciók Azt hinni, hogy a jég vékony: „Azt hinni, hogy a jég vékony, annyit jelent, hogy habozás nélkül mondjuk másoknak és önmagunknak, hogy vékony; hogy habozás nélkül elfogadjuk más emberek ilyen értelmű állításait; hogy habozás nélkül ellenvetéseket teszünk az ellentétes állításokkal szemben; hogy habozás nélkül következtetéseket vonunk le az eredeti kijelentésből és így tovább. De az előbbi dolgot hinni azt is jelenti, hogy hajlamosak leszünk óvatosan korcsolyázni, megborzongani, képzeletben elidőzni a lehetséges szerencsétlenségnél, és figyelmeztetni más korcsolyázókat.” (Gilbert Ryle, A szellem fogalma, 197. o.)

A behaviorizmus: fordítás A behaviorizmus egy szemantikai elmélet, amelyben a mentális kifejezéseket lefordítjuk pusztán fizikai entitásokat tartalmazó kontrafaktuálisokra: Tamás egy sört akar inni = ha Tamás egy kocsmában volna, akkor rendelne magának egy sört, ha kirándulni volna, sietne a legközelebbi faluba, hogy igyon egy sört, ha otthon volna, kivenne a hűtőből egy sört stb. Hasonlóan: Az üveg törékeny = ha két méterről leejteném a márványpadlóra, akkor eltörne stb. A behaviorizmus a logikai pozitivisták verifikációs elméletéből ered, ahol is az értelmes mondatokat le kell tudni fordítani a fizikai nyelv mondataira.

Megjegyzések A behaviorizmus nem azt állítja, hogy a viselkedési diszpozíciókból jogosan következtetünk a mentális állapotokra, mentális állapotok okozzák a viselkedést, Mindemellett a behaviorista kitarthat a mentális okozás (népi pszichológiája) mellett: annak, hogy Tamás bement a kocsmába az volt az oka, hogy meg akart inni egy sört, mint ahogy annak, hogy az üveg eltört, az volt az oka, hogy törékeny volt. hanem, hogy maguk a viselkedési diszpozíciók a mentális állapotok. A behaviorizmus a test-lélek probléma materiális megoldását adja.

A behaviorizmus problémái Mentális állapotainkat el tudjuk titkolni és színlelni is tudjuk. Fájdalmunkat magunkba tudjuk fojtani, és meg is tudjuk játszani. A mentális kifejezések fordításában újabb mentális kifejezések fordulnak elő. Tamás egy sört akar inni ≠ ha otthon volna, kivenne a hűtőből egy sört ... Tamás egy sört akar inni = ha otthon volna, és azt hinné, hogy a hűtőben van sör, akkor kivenne a hűtőből egy sört

Azonosságelmélet Azonosságelmélet: az elme azonos a testtel elme = agyi folyamat: felhő = lebegő páracseppek Démokritosz, Epikurosz, Leukipposz, Hobbes, Holbach, de la Mettrie Két fajtája: Példány-azonosságelmélet: minden egyes mentális állapot azonos egy meghatározott neurofizikai állapottal Pl. a jelenlegi fejfájásom = egy bizonyos agyállapot Típus-azonosságelmélet (központi állapot materializmus): a mentális tulajdonságok azonosak neurofizikai tulajdonságokkal Pl. a fejfájás mint mentális tulajdonság = a C-rostok tüzelésével Ez az elmélet erősebb, mint a másik.

Típus-azonosságelmélet A típus-azonosságelmélet nem szemantikai elmélet: Nem azt állítja, hogy a mentális állapotokra és az agyállapotokra vonatkozó mondatok jelentése ugyanaz, hanem hogy a jelöletük azonos. Ld. Hajnalcsillag-Alkonycsillag! Ezért a típus-azonosságelmélet kontingens, empirikus elmélet a mentális tulajdonságok természetéről. A típus-azonosságelmélet tagadja, hogy két szubsztancia létezik, hogy a mentális tulajdonságok az agy nem-fizikai tulajdonságai.

Érvek a típus-azonosságelmélet mellett Ökonómiai érv A neurofizikai kutatások alapján a mentális és agyi állapotok között szigorú korreláció van. A korrelációnál ontológiailag ökonomikusabb azonosítani a kettőt. A dualizmus elleni érvek megfordítása Mentális okság: a mentális események okságilag hatni képesek fizikai eseményekre. A fizikai világ okságilag zárt: minden fizikai eseménynek fizikai oka van. A mentális tulajdonságok azonosak a (neuro)fizikai tulajdonságokkal.

A típus-azonosságelmélet problémái A Leibniz-törvényre építő érv Mivel az elmének és az agynak vannak különböző tulajdonságai, ezért az elme nem lehet azonos a testtel. A megkülönböztető tulajdonságok: Az agyi állapotok lokalizáltak, a mentális állapotok nem. A mentális állapotok rendelkeznek szubjektív fenomenális jelleggel, az agyi állapotok nem. Nem a Leibniz-törvényre építő érv A mentális tulajdonságok azért nem lehetnek azonosak neurofizikai tulajdonságokkal, mert a mentális tulajdonságok különböző élőlényekben különféleképpen realizálódhatnak. az ember fájdalma ↔ egy polip fájdalma Sőt, egy fajon belül is különbözőképpen realizálódhatnak a mentális tulajdonságok. a szakértő ↔ a laikus hite, hogy „a fenyők nyitvatermők”

Példány-azonosságelmélet A típus-azonosságelmélet tulajdonság-monista: az agy csak fizikai tulajdonságokkal rendelkezik; reduktív: a mentális tulajdonságok fizikai tulajdonságokra redukálhatók. A példány-azonosságelmélet tulajdonság-dualista: az agy fizikai és mentális tulajdonságokkal rendelkezik; nem reduktív: a mentális tulajdonságok nem redukálhatók fizikai tulajdonságokra, de érvényes a ráépülés elve: Két mentális tulajdonság nem különbözhet anélkül, hogy ne különböznének fizikailag.

Funkcionalizmus Funkcionalizmus: A mentális állapot esetében nem az állapot fizikai természete a döntő, hanem hogy milyen oksági szerepet (funkciót) tölt be. Analógia: karburátor, miniszterelnök, vese Arisztoletész, majd a 20. sz. utolsó harmadában Putnam, Fodor, Lewis, Amstrong Pl. A fájdalom nem a C-rostok tüzelése, hanem egy oksági elmélet szereplője: érzékszervi bemenet: ha ráütök az ujjamra, az fájdalmat okoz belső kapcsolat: ha fájdalmat érzek, félni kezdek viselkedési kimenet: ha fájdalmat érzek, beveszek egy fájdalomcsillapítót

Összehasonlítás Különbség a funkcionalizmus és a behaviorizmus között: A funkcionalizmus holisztikusan, a behaviorizmus izoláltan tekint a mentális tulajdonságokra. A funkcionalizmus szerint mentális állapotainknak van oksági hatása, a behaviorizmus szerint nincs. Különbség a funkcionalizmus és a típus-azonosságelmélet között: A funkcionalizmus a mentális tulajdonságokat oksági szerepükkel (funkciójukkal) azonosítja, a típus-azonosságelmélet pedig neurofizikai alapjaival.

A funkcionalizmus két fajtája Szerep-funkcionalizmus: egy mentális állapot egy oksági szerep A fájdalom az a szerep-tulajdonság, amely közös minden lényben, akinek fájdalmai vannak. Analógia: A törékenység az a közös tulajdonság az üvegben, porcelánban stb., hogy ha magasról ledobom, akkor összetörik. Nem reduktív elmélet, tagadja a típus-azonosságelméletet. Reláció-funkcionalizmus: egy mentális állapot az a fizikai tulajdonság, amely betölti a megfelelő oksági szerepet A fájdalom az ember esetében a C-rostok tüzelése, de más fajoknál (vagy esetleg élettelen anyagban, pl. robotokban) ezt a funkciót más hordozó viselheti. Analógia: A törékenység az üvegben az X fizikai tulajdonsággal, a porcelánban az Y fizikai tulajdonsággal stb. azonos. Reduktív elmélet, összeegyeztethető a megszorított típus-azonosságelmélettel.

A funkcionalizmus problémái Invertált kvália-érv: mentális állapotaink fenomenális tulajdonságai különbözhetnek anélkül, hogy oksági szerepük különbözne, így a mentális állapotok nem azonosíthatók pusztán oksági szerepükkel. Aki szisztematikusan felcseréli a zöldet és a pirosat, mindenben vélekedhet és cselekedhet ugyanúgy, mint aki nem: zöldnek mondja a falevelet, fékez a piros lámpánál stb. Hiányzó kvália-érv: két funkcionálisan ekvivalens rendszer esetében az egyikben hiányozhatnak a kváliák. mesterséges intelligencia

Eliminativizmus Eliminativizmus: A pszichológiai jelenségekre vonatkozó hétköznapi felfogás hamis, és az idegtudományok fejlődésével teljesen ki fog küszöbölődni. Mentális állapotok ugyanúgy nem léteznek, mint boszorkányok, flogiszton vagy az éter. ’50-es évek, Sellars, Feyerabend, Rorty, Churchland, Dennett

Elimináció versus redukció Elimináció ≠ redukció A fényt elektromágneses hullámokra redukálta a fizika, hogy jobban megértse azt, de a flogiszton-elméletet az égés oxigén-elmélete eliminálta. Miért elimináció és nem redukció? A népi pszichológiát nem lehet az idegtudományokra redukálni, mert az előbbi mondatszerű struktúrákban gondolkodik, az utóbbi pedig oksági struktúrákban, valamint az információ az agyban úgy van elosztva, amely alapján nem lehet okságilag diszkrét szemantikai egységekről beszélni.

Az eliminativista érvelés A népi pszichológia: elmélet. A népi pszichológia nem elménk introspekciójából származik, vagyis nem mentális tapasztalatainkból származik, hanem elménk működésére vonatkozó elmélet. A mentális állapotokat ennek az elméletnek az entitásai. Ahogy az atomok az atomelmélet entitásai. A népi pszichológia mint elmélet hamis. Az idegtudományok progresszív kutatási programok, a népi pszichológia azonban stagnáló kutatási program. Következésképpen nem léteznek mentális állapotok.

Az eliminativizmus cáfolatai Az eliminativizmus önmagát cáfolja. Az eliminativista azt hiszi, hogy nem léteznek hitek, csakhogy ezzel önmagát cáfolja. A népi pszichológia sikeres elmélet. Sikeresség: a népi pszichológia a ma ismert legsikeresebb elmélet, amellyel mindennapi cselekvéseinket magyarázni és előrejelezni tudjuk.

Mi az elme helye a világban? Dualizmus: léteznek nem anyagi dolgok (az elme), és a mentális tulajdonságok az elme tulajdonságai. Redukcionizmus – antiredukcionizmus: a mentális tulajdonságok hordozói anyagi dolgok. Redukcionizmus: A mentális tulajdonságok visszavezethetők fizikai tulajdonságokra. Behaviorizmus: mentális állapotok → viselkedési diszpozíciók Típus-azonosságelmélet: mentális állapotok → agyi állapotok Funkcionalizmus: mentális állapotok → oksági szerep Antiredukcionizmus: A mentális tulajdonságok vagy nem vezethetők vissza fizikai tulajdonságokra. Példány-azonosságelmélet Eliminativizmus: sem az elme, sem a mentális tulajdonságok nem léteznek.