Első előadás Bevezetés, képességek, személyiség, tanulás Szervezeti magatartás I. Kun András 2007. I. félév

Kurzusinformációk – oktatók Tárgyfelelős: Dr. Ujhelyi Mária egy. docens Előadásokat tartják: Kotsis Ágnes PhD hallgató Szilágyi Enikő PhD hallgató Kun András István tudományos segédmunkatárs

Kurzusinformációk – tematika Véglegesítés után a tematika elérhető: www.econ.unideb.hu Oktatási anyagok között www.econ.unideb.hu/~kunandras Levelező képzés > Szervezeti magatartás > Segédanyagok Jelszó: szervmag_segedanyag

Kurzusinformációk – előadások Dátum Előadások tervezett témája Előadó 09.21. 14.30 Bevezetés; képességek, személyiség, tanulás, észlelés, ítéletalkotás, értékek, attitűd, hiedelmek, egyéni döntéshozatal Kun András István 09.21. 16.00 Motivációs elméletek, Kotsis Ágnes 09.21. 17.30 Csoportok a szervezetekben, kommunikáció 10.19. 13.00 Vezetés (leadership) elméletek 10.19. 14.30 Hatalom és szervezeti politika; a szervezetek kialakítását, működését és megváltoztatását befolyásoló tényezők; 10.19. 16.00 A szervezetek strukturális jellemzői; kisvállalkozások, lineáris és funkcionális szervezetek; divízionális, és mátrix szervezetek; duális szervezetek, szervezetközi kapcsolatok 11.09. 16.00 Szervezeti kultúra, szervezeti változások menedzselése Kiss Marietta

Kurzusinformációk – követelmény Aláíráshoz: Házi dolgozat leadása Kollokviumi jegy: 40% - HD eredménye (megmarad) 60% - vizsga (utolsó eredmény)

Jegyzet és tananyag Előadások anyaga (nem csak a vázlat!) Kötelező irodalom (tematikában): Bakacsi Gy. (1996): Szervezeti magatartás és vezetés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Dobák Miklós és munkatársai (1998): Szervezeti formák és vezetés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Ujhelyi Mária – Kun András István – Szilágyi Enikő (szerk.) (2007): Feladatgyűjtemény és tantárgyi segédanyag szervezeti magatartás és vezetés-szervezés kurzusokhoz. Megjelenés alatt, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.

A szervezeti magatartás alapfogalmai

A szervezet fogalma Tudatosan koordinált, két, vagy több ember alkotta társadalmi egység, mely viszonylag jól körülírható határokkal, viszonylag folyamatosan működik egy közös cél vagy célok együttesének elérése érdekében

Szervezeti magatartás – Organizational behavior (OB) Tudományterület, mely az egyének, csoportok és struktúrák szervezetre gyakorolt hatását vizsgálja abból a célból, hogy az ismereteket a szervezet eredményességének növelésére használja. Elemzési egysége: egyén, csoport, szervezeti egység, szervezet, szervezeti populáció

Az OB témakörei Motiváció, vezetés, hatalom, kommunikáció, csoportok, tanulás, észlelés- és attitűdfejlesztés, változások, konfliktusok, munkakörtervezés, munkastressz…

Szervezetelmélet – Organizational Theory (OT) Tudományterület, mely a szervezetek felépítését, struktúráját és tervezését tanulmányozza. Magyarázza, hogy hogyan strukturáltak a szervezetek, és javaslatot tesz, hogyan kellene őket kialakítani, hogy javuljon hatékonyságuk és eredményességük

OB vs. OT OB mikro-szemlélet, az egyének és csoportok szerepét hangsúlyozza Az egyének teljesítmény változóira koncentrál OT makro-szemlélet, a szervezet egészét, vagy alegységeit vizsgálja A szervezet alkalmazkodó képességére, célja elérésére koncentrál

A szervezeti teljesítmény Függ: Célok (kinek a célja?) Eredményesség: A tevékenységek befejezésére, célok elérésére utal. A helyes dolgok végzését jelenti. Hatékonyság: Az input-output arányra utaló kategória, az erőforrások költségeinek minimalizálására törekvés

A szervezeti magatartás modellje Független változók Egyéni-szintű változók Csoport-szintű változók Szervezeti-szintű változók Függő változók Teljesítmény Hiányzás Fluktuáció Munkával való elégedettség

Egyén a szervezetben

Az egyéni szintű változók (szempontok?) Életrajzi jellemzők Képességek Személyiség Egyéni tanulás Észlelés és egyéni döntéshozatal Értékek, hiedelmek, attitűd Motiváció

Életrajzi jellemzők Nem Kor Családi állapot Lakóhely Szolgálati idő Képzettség Stb.

Képesség, készség Képesség: Valamely teljesítményre, tevékenységre való testi és lelki adottság, alkalmasság, mindaz, amit meg tudunk tenni. Készség: Speciális képességfajta. Olyan képesség, melyet gyakorlat útján sajátítunk el.

Szellemi és fizikai képességek Szellemi (Thurstone intelligencia-moduljai): Szóbeli kifejezőkészség Verbális megértés Számolási képesség Vizuális észlelés Térbeli átlátás Emlékezet Következtetési képesség Fizikai: Erőkifejtés Rugalmasság Testi koordináció Egyensúly Állóképesség

A képességek eloszlása A legtöbb képesség a nagy közösségekre nézve normális eloszlást mutat Az egyének képességei és az egyéni képesség-kombinációk között nagy eltérések

Szervezeti feladatok Szükséges képességek meghatározása Képességek mérése Megfelelő képességű alkalmazottak kiválasztása Teljesítmény becslése Teljesítménymérés Képességek fejlesztése

Személyiség Jellemző tulajdonságaink viszonylag stabil szerveződése, a tulajdonságok olyan tartós készlete, amely meghatározza egyediségünket és megkülönböztet másoktól. Jelentőssége: „Megfelelő embert a megfelelő helyre.” Interakciók.

A személyiség kialakulása Genetikai adottság (nature) Környezeti hatások (nevelés – nurture) Az észlelt személyiség függ továbbá a szituációtól is.

Személyiségelméletek I. Személyes tulajdonságokra alapozó Hippokratész – melankólikus, kolerikus, szangvinikus, flegmatikus (4 temperamentum) Catell – 16PF (Personality Factors) Argyris – érett személyiség (független, aktív) Eysenck – stabil/labilis és introvertált/extrovertált dimenziók Riesman – kívülről és belülről irányított

A 16 személyiségfaktor (Catell) Zárkózott Konkrét gondolkodó Érzelmes Engedelmes Komoly Törekvő Félénk Keményfejű Nyitott Absztrakt gondolkodó Érzelmileg stabil Uralkodó Vidám Lelkiismeretes Merész Szelíd lelkületű

A 16 személyiségfaktor (Catell) Hiszékeny Gyakorlatias Egyenes Magabiztos Konzervatív Csoport függő Szabadjára engedett Laza Gyanakvó Nagy képzelőtehetségű Agyafúrt Aggódó Kísérletező Önálló Szabályozott Feszült

Személyiségelméletek II. Személyiségszerkezet elméletei S. Freud – Felettes-én (szuperego), Én (ego), Ösztön-én (ID – instinctual drives) E. Berne – Szülő én-állapot, Gyermek én-állapot, Felnőtt én-állapot

Az öttényezős modell – The Big Five EXTRAVERTÁLTSÁG: interperszonális tulajdonságok EGYETÉRTÉS: barátságosság, segítőkészség LELKIISMERETESSÉG, TUDATOSSÁG: megbízhatóság, produktivitás, teljesítmény-motiváltság ÉRZELMI STABILITÁS v. neuroticizmus: stressztűrés, irracionális gondolkodás, érzelmi kitörések stb. NYITOTTSÁG A TAPASZTALATOKRA: újdonság keresése, flexibilisek

Tanulás (egyéni szint) Olyan folyamat, melyben tapasztalataink eredményeként magatartásunk viszonylag tartós változása következik be

Tanuláselméletek KLASSZIKUS KONDICIONÁLÁS OPERÁNS KONDICIONÁLÁS TÁRSAS TANULÁS KOGNITÍV, TUDATOS TANULÁS LEWIN HÁROM LÉPCSŐS VÁLTOZÁS TANULÁS MODELLJE TAPASZTALATI TANULÁS EGY- ÉS KÉTHURKOS TANULÁS

Klasszikus (pavlovi) kondícionálás Kutyakísérlet Eredetileg más ingerekhez tartozó inger-válasz kapcsolatok kialakítása Reflexszerű viselkedést eredményez Feltétlen reflex → feltételes reflex

Operáns kondícionálás Patkánykísérlet, Pavlov Alapja az effektus-törvénye (hatástörvény) Megerősítő tanulás Elkerülő tanulás

Társas (behelyettesítő) tanulás Észlelt és értelmezett következmények Szocializáció Feltételei: Felfigyelni a modellezendő személyre Megfelelő mennyiségű információ Elégséges képességek az utánzáshoz Elvárt jutalom

Komplex tanulás Majomkísérletek Gondolati szimuláció, modellezés Kognitív térképek használata

Tudatos-tudattalan tanulás Rutinszerű cselekvések tanulása Lépései: Tudattalan hozzá nem értés Tudatos hozzá nem értés Tudatos hozzáértés Tudattalan (rutinszerű) hozzáértés

Lewin változás-tanulási modellje Kiolvasztás Változás Befagyasztás

Tapasztalati tanulás modell Cselekvés és tapasztalat Tanultak tesztelése Megfigyelés és reflexió Absztrakció és általánosítás

Az argyrisi egy- és kéthurkos tanulás Meghatározó változók Cselekvések Következmények Egy- hurkos Két- hurkos Megfelelő Nem megfelelő

A mai előadás témája Egyén Csoport Szervezet Észlelés, ítéletalkotás, értékek, attitűd, hiedelmek, egyéni döntéshozatal

értelemmel bíró belső képét jelenítjük meg Észlelés Folyamat, melynek során érzékszervi tapasztalásainkat egységes képpé rendezzük, értelemmel bíró belső képét jelenítjük meg

Érzékelés Osztályozás, rendezés Értelmezés Az észlelés folyamata Az észlelés tárgya A szituáció

értékei, hiedelme, attitűdje érzelmei, motivációi 1. Az észlelő múltja, tapasztalata tudása értékei, hiedelme, attitűdje érzelmei, motivációi neveltetése, kulturális háttér öröklött tulajdonságai személyisége

újdonság tartalma mérete dinamizmusa ismétlődése kontrasztja 2. Az észlelés tárgya újdonság tartalma mérete dinamizmusa ismétlődése kontrasztja kétértelműsége

3. A szituáció fizikai körülmények társadalmi környezet

Az észlelést megerősítő tényezők Megkülönböztethetőség Ha különböző szituációban különbözőképpen viselkedünk Egyöntetűség Ha bárki hasonló helyzetben ugyanúgy viselkedik Következetesség Ha ugyanaz a személy eltérő időben és helyen ugyanúgy viselkedik

Az ítéletalkotási tendenciák Szelektív észlelés Első benyomás Glória, vagy halo-hatás Kivetítés Szereotipizálás Általánosítás Implicit személyiség elmélet

Attribúciós (tulajdonítási) elmélet Választ ad arra, hogy egy megfigyelt magatartásnál a lehetséges magyarázatok közül melyiknek tulajdonítjuk azt. Alapvető attribúciós hiba (mások megítélésénél külső tényezők figyelmen kívül hagyása) Önigazoló torzító hatás (siker: belső ok, kudarc: külső)

Hiedelmek Különböző dolgokra vonatkozó gondolataink, elképzeléseink, valamint az azokból levont következtetések Fajtái Alapvető hiedelem Első szintű hiedelem Magasabb szintű hiedelem

Vallott-követett értékek Végső értékek – instrumentális értékek Az értékek Olyan alapvető meggyőződések, amelyek az emberi élet végső céljaira, az életvitel szélesen értelmezett módjára vonatkozó választásainkat tükrözik Fajtái Vallott-követett értékek Végső értékek – instrumentális értékek

Attitűd Tárgyakról, személyekről, vagy eseményekről alkotott értékelő megállapítások. Kiderül belőle hozzájuk kapcsolódó érzelmünk irányultsága Összetevői Értelmi (kognitív) Érzelmi (affektív) Magatartási

A döntés Alternatívák közötti választás, amelyre valamilyen probléma felmerülése miatt kerül sor

A probléma Egy észlelt jelen idejű állapot és egy kívánatosnak észlelt állapot közötti különbség, amennyiben a megoldás nem kézenfekvő  Észlelt jelenség!

A döntési folyamat lépései A döntés szükségességének felismerése A döntési kritériumok meghatározása A döntési kritériumok súlyának meghatározása Alternatívák generálása Az egyes alternatívák döntési kritériumok szerinti kiértékelése A legjobb alternatíva kiválasztása

Racionalitás és korlátozott racionalitás Herbert Simon: létezik olyan modell, ami a valós döntési szituációt jobban leírja  korlátozott feltételek között érvényesülő racionalitás Valós döntési helyzetben: Egyszerűbb (egyszerűsített) világban  maximális megoldás Realisztikusabb világban  (első) kielégítő megoldás keresése

Egy konkrét példa Korlátozott racionalitás Probléma Döntés Csizmavásárlás Kívánatos állapot Jelen idejű állapot

Köszönöm a figyelmet! A következő előadás: Motivációs elméletek Előadó: Kotsis Ágnes