Gombaismeret előadás. Gombászkönyvek. Gombák természetvédelme. Gombák felhasználása. Gombák felépítése, életmódja és fejlődése.

Kezdőknek - Ismeretterjesztő gombászkönyvek

Gombászkönyvek Határozók Albert L. – Locsmándi Cs. – Vasas G.: Ismerjük fel a gombákat! (2 kötet) Gerhardt, E. (2008): Gombászok kézikönyve 1013 faj képes ismertetője

Gombászkönyvek

Gombászkönyvek Rimóczi Imre: Gombák I. Rimóczi Imre: Gombaválogató 1-11.

Gombaszakellenőri tanfolyamok: Budapest, Pécs, Őriszentpéter… 2018: Bp., Veszprém

Gombabuli…

Gombák természetvédelme 13/2001 (V.9.) KöM rendelet 9. sz. melléklete sorolja fel a hazánkban védett gomba- és zuzmófajokat. ezt a 83/2013. (IX.25.) VM rendelet 5. melléklete módosította (bővítette), ennek eredményeként ma már 58 gombafaj és 17 zuzmófaj védett hazánkban Természetvédelmi érték: 5000 – 10.000 Ft Honi csillaggomba Vérvörös nedűgomba

Bocskoros nyelespöfeteg (Tulostoma obesum)   Latin név: Tulostoma volvulatum Tágabb kategória, magyar: Bazidiumos gombák (törzs) Tágabb kategória, latin: Basidiomycota (phylum) Szűkebb kategória, magyar: Lemezesgombák (család) Szűkebb kategória, latin: Agaricaceae (familia) Fokozottan védett: nem Természetvédelmi érték: 10 000 Ft Védetté nyilvánítás éve: 2005 Rendelet melléklete: 9. melléklet Veszélyeztetettség oka hazai és nemzetközi szinten: Európa-szerte ritka, hazánkban sem gyakori homokpusztai faj. Élőhelyeinek fásítása káros hatású a fajra nézve. Forrás: Mikológiai közlemények Clusiana Vol. 45. No. 1-3. (2006)

Neves mikológusaink Hollós László (1859-1940) Szemere László (1884-1974) Kalmár Zoltán Rimóczi Imre Kortárs mikológusok Jakucs Erzsébet, Siller Irén, Locsmándi Csaba, Vasas Gizella, Albert László, Dima Bálint, Pál-Fám Ferenc

Inkább növény vagy inkább állat…? Színtest és klorofill nincs Valódi sejtmag, szénhidrátjuk glikogén kitin, cellulóz, hemicellulóz egysejtűek (csupasz vagy sejtfallal rendelkező) vagy több sejtűek → fonalasak vagy álszövetesek gombafonal = hifa, gombaszövedék = micélium Kizárólag gomba sajátosság: Dolipórus: bazídiumos gombák hifafalán (szeptum) képződő pórus fánkszerű vastagodása Lomaszóma Szaporodásuk: spórákkal (ivaros), sarjadzással (ivartalan)

Fajok száma ~ 85.000 (egyesek szerint többszöröse… 1 millió!) Nagyobb részük mikroszkopikus méretű egysejtű… Táplálkozás: heterotrófia (szaprotróf, parazita, szimbionta) Kilotróf típusú: táplálékfelvétel az egész testen keresztül Lebontó szervezetek → anyagkörforgalom

A gomba mint emberi táplálék kedvező aminosav-összetétel: mind a 20 fehérjealkotó aminosavat tartalmazzák magas víztartalom (70-90 %), alacsony kalóriatartalom CH-ok, zsír, B-vitamin, K, P gyógyhatású anyagok Fémionok és toxikus anyagok

Gyógyhatású gombák Népgyógyászat: sebkötözés (tapló), shii-take fogyasztása Kínában. Antibiotikum termelés: penészgombák (Penicillium), laskagombák, sárguló csiperke, szürke tölcsérgomba Baktericid hatású: lepketapló, bükkfa-tapló, pisztricgomba, Fungicid: káposztagomba, világító tölcsérgomba lepketapló pisztricgomba káposztagomba

Keringési betegségek ellen alkalmazhatók Gyógyhatású gombák Keringési betegségek ellen alkalmazhatók shii-take pecsétviaszgomba téli fülőke gyapjas tintagomba Csökkentik: vérnyomás, vér lipidszintjét, koleszterin-, triglicerid- és foszfolipid szintet, gyulladásgátló, májvédő, véralvadásgátló Továbbá: késői laska, téli fülőke, bükkfa-tapló Gyapjas tintagomba cukorbetegség kezelésére is használható.

Immunstimuláns és rák ellen ható gombák Gyógyhatású gombák Immunstimuláns és rák ellen ható gombák Vírusgátlás, antitumor hatás, influenza ellen Az ízletes vargánya és a barna gyűrűstinóru és egyes taplógombák hatásosak az influenzavírus ellen. A shii-take immunstimuláns, rák elleni vegyülete a lentinán. Gyomor-, végbél-, tüdőrák és leukémia gyógyítására használják. óriás pöfeteg barna gyűrűstinóru késői laskagomba

A gombák életmódja Állati és növényi eredetű szerves anyagokat bontanak le. Más élőlények számára felvehető vegyületekké alakítják; a szén-dioxid a levegőbe kerül. A gombasejtek a talaj biomasszájának 40 %-át is kitehetik! Gombák nélkül a légköri szén-dioxid 30 év alatt elfogyna.

Szaprotróf: elpusztult élőlények szerves anyagait bontja le – legelterjedtebb 2) Parazita: élő szervezetek szerves anyagait használja fel, az együttélés a gazdának káros (pl. taplók) 3) Szimbionta (mutualista): élő szervezetek szerves anyagait használja fel, az együttélés a gazdának hasznos A gombák életmódja

Mikroszkópikusak vagy nagytermetűek 1) Szaprotróf gombák Szerves anyagot a talajban élő állatok feldarabolják, a gombák és baktériumok pedig tovább bontják. Mikroszkópikusak vagy nagytermetűek narancssárga csészegomba pusztai kucsmagomba harkály tintagomba nagy őzláb

1) Szaprotróf gombák Xilofág gombák: képesek a faanyagot elbontani (erdők anyagkörforgalma) Fehérkorhadást okozók: a sejtfal ligninje és celllulóza egyszerre bomlik el. Főleg keményfák jellemzője. Pl.: lepketapló, pecsétviaszgomba, bükkfatapló. Barnakorhadást okozók: a cellulózt lebontják, de a barnásvörös lignin megmarad (lignináz enzim hiánya). Főleg a puhafák jellemzője. Pl. sárga gévagomba, nyírfagomba, pisztricgomba. lepketapló sárga gévagomba pisztricgomba

2) Parazita gombák gyűrűs tuskógomba Farontó gombák egy része Sérült vagy legyengült fákat támadják meg (gyengültségi parazita) Fa reakciója: gyanta kiválasztása, ezzel elzárja a levegőt, amely szükséges a gomba növekedéséhez. Számos fa fungicid anyagokat is termel (csersav, fenolok). Gyűrűs tuskógomba: erdeink egyik legveszélyesebb parazita gombája gyűrűs tuskógomba

3) Mikorrhizás gombák „miko-rhiza” = gomba-gyökér Szimbiózis: a gomba átveszi a gyökérszőrök szerepét, segíti a növény víz- és ásványi anyag felvételét, a gomba szerves anyagokat, vitaminokat növekedésserkentőket kap a növénytől A Föld hajtásos növényeinek 80-90 %-a mikorrhizás! A bazídiumos gombák többsége ektomikorrhizát képez: a gombafonalak nem hatolnak be a növény gyökerének sejtjeibe csak a sejtek közötti járatokba. A gyökér külső felületét sűrű, gombafonalak által alkotott gombaköpeny borítja (fajra jellemző bélyeg) A gombafajok meghatározott növénynemzetségekkel vagy fajokkal alkotnak mikorrhiza kapcsolatot.

Ektomikorrhiza kialakulása fagyökéren; a: micéliumköpeny, b: gombafonalak a kéregsejtek sejt közötti járataiban

3) Mikorrhizás gombák Mikorrhizás gombák: „A növény vízfelvételi szerve” Mikorrhizás gyökerekkel átszőtt talaj: egységes anyagfelvételi rendszer Mikorrhizás gombák: tinórufélék, rókagombák, galambgombák, galócák, nyálkásgombák, gerebengombák, szarvasgombák.

A gombák alkotó anyagai Biogén elemek (H, C, O, N, S, P) + K, Ca, Na, Mg, Fe, stb. Növényeknél magasabb koncentrációban tartalmazzák. Szervetlen anyagok Víz: 85-95%, taplók: 50-80% Felvétele a környezetükből történik. Ásványi anyagok Hamutartalom alapján mutatható ki. K: ozmotikus viszonyok biztosítása P: anyagcsere Ca: sejmembrán, gomba sejtfal, hifacsúcs növekedése, aminosav- transzport Na Mn: enzim aktivátor, pl. ligninbontó farontó gombák

A gombák alkotó anyagai Bioakkumuláció Ha a belső koncentráció eléri az átlagos tízszeresét. Toxikus szintet is elérő felhamzozás: As, Cd, Cu, Hg, Pb

A gombák alkotó anyagai Szerves anyagok aminosavak, fehérjék - minden élő sejt fő alkotói. Sejtmembrán, enzimek. - szabad aminosavak: magasabb arányban (speciális: iboténsav) - biogén aminok: termőtestek elöregedésekor keletkeznek szénhidrátok - mono-, oligo-, poliszacharidok - sejtszerkezet alkotó és energiaszolgáltató vegyületek - egyszerű cukrok: glukóz (mannóz: élesztőgombák), trehalóz, amilóz - gyógyászati célú alkalmazás, pl. shii-take, pecsétviasz - kitin: fő sejtfalalkotó lipidek - sejtmembrán alkotó + tartaléktápanyag (pl. ergoszterol) egyéb vegyületek - nukleinsavak (DNS, RNS) - számos specifikus vegyület

A gombasejt Felépítése Kívülről sejthártya (membrán) határolja.Kettős foszfolipid réteg → anyagcsere. Épsége a sejt életfunkcióinak alapvető feltétele. citoplazma gélszerű alapállomány sejtmag, ER, riboszómák, mitokondriumok, diktioszómák (=Golgi-készülék), sejtvakuólumok, tartalék anyagok sejtfal védelem + anyagcserefolyamatok és enzimreakciók színtere, anyaga kitin. szeptumok, pórusok → plazmaáramlás lomaszómák: speciális membránképletek

A gombák növekedése és fejlődése 1. A hifa növekedése Mit nevezünk hifának? Mikrométer nagyságú fonal Csúcsnövekedésű, elágazó rendszert alkot Folytonos, korlátlan növekedés Intenzív térfoglalás Lebontandó anyagok gyors behálózása Szubsztrátmicélium ↔ „éhséghifa” Hifakötegek, „rhizomorfák”

A gombák növekedése és fejlődése A világ legnagyobb élőlénye? Az Armillaria bulbosa tuskógomba faj micéliumtelepei (klónjai) több 100 m2-t borítottak be. Ezek egyetlen, genetikailag egységes „egyedhez” tartoztak (amerikai vizsgálatok alapján)

A gombák növekedése és fejlődése 2. A micélium növekedése Mit nevezünk micéliumnak? hifák csúcsnövekedése → kör alakú kolónia (hifaszövedék) optimális térkitöltés összenövések (anasztomózis) → összeköttetés, anyagszállítás napszakos ritmus szerint

A gombák növekedése és fejlődése 3. Szaporodási (reproduktív) folyamatok Hifanövekedéssel szemben eltérő fejlődési szakasz. Bonyolult külső (abiotikus) és belső (biokémiai, hormonális) tényezők szabályozzák. Külső tényezők - hőmérséklet, pH, fény, vízellátottság, tápanyagok jelenléte - tápanyaghiány → termőtestképződés - CO2 → termőtestképzés gátlása Hifanövekedés alatt a reproduktív gének gátlás alatt állnak.

A gombák növekedése és fejlődése 3. Szaporodási (reproduktív) folyamatok hormonális szabályozás Termőtestképzést hormonhatású anyagok szabályozzák. - auxin: termőtest tönkjének nyúlásos növekedését serkenti - citokinin: ektomikorrhizás gombáknál spóraképzés, csírázás Termőtesteken keletkeznek, a nyugalmi időszak letelte után belőlük ismét hifák fejlődnek. - egymás csírázását gátló anyagok - anyagcseréjük 1-4%-a az aktív sejtekének - tartaléktápanyagok felhasználása (lipidek) - igen ellenállóak a környezeti tényezőkkel szemben Csírázás: többnyire emelkedő hőmérséklet és nedvesség hatására. - rehidratáció → aktív anyagcsere és légzés → hifacsúcs kihajt

A gombák növekedése és fejlődése 3. Szaporodási (reproduktív) folyamatok spóraképzés, csírázás Spóratípusok