PESTALOZZI 1746-1827 Svájci pedagógus - munkásságában az elmélet és a gyakorlat szorosan összekapcsolódik

Pályájának állomásai Neuhof Burgdorf 1774-1779 Neuhof- árvaház 1798 -Stäns - árvaház 1799-1805 - Burgdorf árvaház 1805-1825 -Yverdon -nevelőintézet Neuhof Burgdorf Yverdon

Művei Lénárd és Gertrúd (1781) Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit? (1803)

HERBART ÉS DIESTERWEG

HERBART 1776-1841 A „tudományos pedagógia” megalapítója Pedagógiai rendszere A nevelés célja: az erkölcsi jellem megszilárdítása A nevelés szakaszai 1. Kormányzás 2. Oktatás 3. Vezetés

Az oktatás Középpontban: az érdeklődés Az oktatás fokozatai: elmélyedés- eszmélkedés 1. nyugvó (statikus) elmélyedés - a világosság foka 2. haladó (dinamikus) elmélyedés - az asszociáció foka 3. nyugvó (statikus) eszmélkedés - a rendszer foka 4. haladó (dinamikus) eszmélkedés - a módszer foka

DIESTERWEG 1790-1866 A nevelés célja: az öntevékeny ember kialakítása. Embereszménye: az ész által önmagát kormányzó, azaz erkölcsileg szabad személyiség. A nevelés alapelve: a természetszerűség. Ami “a gyermek természetével ellenkezik, ami természetellenesnek mondható, az feltétlenül elvetendő”. Az oktatásnak a növekedő ember természetes fejlődési fokaihoz kell alkalmazkodnia.

Pedagógiai nézeteik összehasonlítása DIESTERWEG pedagógiafogalmában a tudomány és a nevelési tevékenység egyaránt helyet kap. a nevelés célja az ész által önmagát kormányzó, erkölcsileg szabad, autonóm személyiség. el kell vetni, ami a gyermek természete ellen való, így az oktatásnak is a gyermek természetéhez kell igazodnia. HERBART éles különbséget tesz a pedagógia mint tudomány és a nevelés mint mesterség között. A nevelés célja az erkölcsiség elérése, a jellemszilárdság kialakítása a gyermeket a “vad rakoncátlanság” és a “rendetlenség” állapota jellemzi, amely nemcsak a felnőtteket zavarhatja, hanem magára a gyermekre is ártalmas lehet. Ezt a rakoncátlanságot erőszakkal kell letörni,

ROBERT OWEN 1771-1858 Élete Tevékenysége New Lanarkban Pedagógiai elvei és gyakorlati tevékenysége Művei Az „Új Intézet” New Lanark

Keilhau, Fröbel intézete FRIDRICH FRÖBEL 1782-1852 Élete Pedagógiai rendszere A gyermeki ösztönök - a tevékenység ösztöne - a megismerés ösztöne - művészi ösztön - vallásos ösztön Fröbel a játékról Munkásságának értékelése Keilhau, Fröbel intézete

Nevelésügy a reformkori Magyarországon 1825-1849

A polgári átalakulás és a nevelés Törekvések a magyar közoktatás polgári átalakítására - az 1825/27-es országgyűlés Az óvodai mozgalom -Brunszvik Teréz A népoktatás és tanítóképzés ügye -az első tanítóképzők Küzdelem a magyar tanítási nyelvért A nőnevelés ügye A szakoktatás kérdései Brunszvik Teréz Teleki Blanka

Az 1848/49-es forradalom és szabdaságharc és a nevelés Eötvös József -miniszter 1848. évi XIX. törvény Törvényjavaslat a népoktatásról Az első egyetemes tanítógyűlés munkálatai -óvodai szakosztály - elemi iskolai szakosztály - gimnáziumi -egyetemi szakosztály -tanítóképző szakosztály -iparoktatási szakosztály Az első egyetemes tanítógyűlés 1848. július 20-24. Pest

MAGYARORSZÁG NEVELÉSÜGYE A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN

Az abszolutizmus közoktatáspolitikája Népoktatás Az elemi iskolák típusai Az iskolák száma Németesítés Tantárgyak Középfokú oktatás Az ENTWURF (1849) A gimnáziumok Az érettségi A reáliskolák A nőnevelés Thun Leo

EÖTVÖS JÓZSEF Miniszter: 1867-1871 Az 1868. évi 38. törvény a népoktatásról tankötelezettség 6-12 éves korig állami és felekezeti népiskolák Az 1869-es tanterv tantárgyak módszerek-eszközök A törvény végrehajtása és értékelése Eötvös József 1813-1871

TREFORT ÁGOSTON Miniszter: 1872-1888 Népoktatás Szakoktatás Középiskolák- az 1883. évi 30. tc. A felsőoktatás - a középiskolai tanárképzés Művelődéspolitikája A nők képzése Trefort Ágoston 1817-1888

EÖTVÖS LORÁND Miniszter: 1894-1895 Nyílt levele a tudományegyetem feladatairól (1887 április) Az EÖTVÖS KOLLÉGIUM (1895-1950) Eötvös Loránd

KULTÚRPOLITIKA ÉS KÖZOKTATÁSÜGY A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

KLEBELSBERG KUNO Miniszter: 1922-1931 A kultúrnacionalizmus népiskolák polgári iskolák középiskolák tanoncképzés pedagógusképzés felsőoktatás tudománypolitikája Klebelsberg Kuno 1875-1932

REFORMPEDAGÓGIA

Maria Montessori 1870-1952 1899 - gyógypedagógiai intézet 1907 - „casa dei bambini” 1909 - „Módszerem könyve” 1929 - Nemzetközi Montessori Szövetség 1870-1952

Pedagógiai -pszichológiai alapelvei Hagyjuk a gyermeket önállóan cselekedni Gyermekhez méretezett környezet A nevelés alapelve: a gyermek aktivitása -- lehetőség az érzékszervek fejlesztésére, az önálló tapasztalatszerzésre.

Módszerek - Eszközök A napirend Érzékszervi fejlesztő eszközök Foglakozási formák A Montessori intézetek belső világa A tanítás tartalma

A Montessori pedagógia Magyarországon 1912 - az első Montessori óvoda Burchard-Bélaváry Erzsébet - 1927-1944 - óvoda - 1928-1941 - iskola 1933 - Magyar Montessori Egyesület

A Waldorf pedagógia A koncepció antropológiai alapjai - az antropozófia Az egyedfejlődés - 0-7 év -a világ érzékszervi befogadása - 7-14 év- engedelmes példakövetés - 14-21 év- az autonóm ítéletalkotás kora - 21-28 év a bölcsesség kora Rudolf Steiner 1861-1925

A Waldorf iskolák A Waldorf iskolák sajátosságai Az epochális oktatás Az euritmia Waldorf iskolák Magyarországon 1926-1932 Göllner Márta iskolája

Peter Petersen - Jena Plan Osztályrendszer helyett - csoportok Alsósok: az 1-3. iskolai év tanulói 7-9 évesek Középső csoport a 4-6. iskolai év tanulói 10-12 évesek Felsősök csoportja a 6-8. iskolai év tanulói 12-14 évesek Ifjúsági csoport a 8-10. iskolai év tanulói 14-16 évesek 1884-1952

Művelődési alapformák Beszélgetés Játék Munka Ünnep