Független iskolák Magyarországon Előzmények és helyzet 2010- 2014

Kiindulópontok A polgári élet három részre szakadt: magán-, közélet, munkahely A tömegiskola 19.szd-i „találmány”- az iskola gyermek munkahely-tankötelezettség Angolszász protestáns tradíció – helyi közösségi iskola+ magán finanszírozás A kontinensen - bismarcki jóléti állam (porosz iskola) Állami „oktatás végrehajtási intézet” az iskola Tanárok besorolt hivatalnokok Kötött hivatali rend - kasztok újratermelése Az állam a megrendelő (tartalmi előírások, érték követelmények) Akadémiai tudástár Ez a rendszer megfelel a diktatórikus, autoriter államoknak 120 éven át

Kihívások 1990 után De facto exlex állapotok mellett A polgári demokratikus deficit feldolgozása Információtechnológiai, globalizációs fordulat Tartósan és jelentősen dráguló oktatási költségek (hatásuk+, -, 0) Tragikus gyermeklétszám csökkenés

Rendszerszerű válaszok 1990-2010 Alapvető emberi jogok a törvényben (iskolahasználói jogok, esélyegyenlőség) Önkormányzati iskolarendszer - közösségi iskolák, óvodák - önkormányzatok erőn felül vállalnak (3200 önkormányzat) Plurális iskolarendszer 10% fölött az egyházi és alapítványi szféra A család és a kompetitív szféra megrendelői szerepe nőtt Autonóm, felelős iskola (pedagógiai program közjogi felelősséggel) Az intézmény szervezeti korrekció (minőségbiztosítás, tulajdonosi jogok munkavállalóknak) Mérhető eredmények, elégedetlenedő társadalom, politika Jelentős állami projektek Egységes általános kompetenciamérés Központi technológiai fejlesztés Kompetencia alapú, műveltségterületre kialakított NAT(kétszintű, három elemű tantervi rendszer) Standard érettségi Egységes – EU kompatibilis OKJ Tömeges tanár-továbbképzési rendszer

Következmények Szakmai modernizáció autonóm pedagógiai műhelyekben 15-20% (projekt tanulás, kooperatív módszerek, közösségi iskolák, személyközpontúság stb.) Gyors fejlődés, középiskolai expanzió, színesedő iskolaválaszték Alapítványi iskolák 1989: 2; 2010: 890 Növekvő iskolai különbségek Széthulló iskolaszerkezet Szétszakadó társadalom, szegregált iskolák Túlméretezett kapacitások A rendszerből kiesőkre speciális iskolák - szelektív iskolarendszer Tehetséges az, aki megteheti családi háttér szerint M.o 16x, Szlovákia 7,6x, Finnország 1,1x hatással Piaci tankönyv, taneszköz ellátás, szakmai szolgáltató hálózat, „üzleti” ügyeskedések 182 országos civil szakmai szervezet

A fordulat éve 2010 Antiliberális fordulat – NER, Alaptörvény Politikai kormányzás, szakpolitikák politikai megrendelésre Ipari társadalomkép - termelő Magyarország jövőképe Rendet a káoszból, értékelvű állam Felnagyított ellentmondások, megszakított folyamatok

Oktatáspolitikai fordulat 2010 Előzmény nélkülinek tekinti magát az oktatás- irányítás (korábban csak problémák!) Egységes állami iskolarendszer - tulajdonos az állam KLIK NPK Pedagógus életpályamodell - bérnövekedés Központosított tartalmi szabályozás NAT-kerettanterv Tankönyvellátás államosítása Értékalapú megközelítés - egyházi iskolafenntartók privilegizálása Alapítványi iskolákból magániskolák Központosított jogi irányítás, ellenőrzés OH - tanügyigazgatási ellenőrzés Állami szak- és szakmai szolgáltatás Elkülönített ágazati irányítás

„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj” Európai szemmel semmi gond Oktatás belügy Szabad iskolaalapítási jog A működési engedéllyel állami támogatás jár Támogatott kezdeményezések teljes finanszírozással Központi tanterv mellett eltérési engedély

Az átmenet évei ‘10-’14 Lassan kiépülő állami, hivatali rend Kapkodó jogalkotás, jogalkotási ellentmondások, elmaradások Centralizált államigazgatás, döntési kompetenciák 1-2 szinttel feljebb a szükségesnél, konfliktusok, problémák „felfelé” húzódása Bizonytalan, frusztrált hivatalok, hivatalnokok Tartós bizonytalanság, önállótlan döntési rendszer Elhalasztott döntések, puhább jogérvényesítés (szakképzési szerződések, szakmaszerkezeti döntések) Akadozó bürokrácia, átmeneti helyzet Szabad iskolaalapítás helyett állami kapacitás engedély Kiegészítő támogatás 100 iskolával kevesebb Megyei fejlesztési tervek késve, nem számolnak az alapítványi és magániskolákkal Szakmaszerkezeti szempontok nincsenek (háttéralkuk) Alternatív kerettantervek akkreditációs eljárás nélkül Erős politikai üzenetek, szakmai szempontok háttérbe szorultak Háttéralkuk (CFIE) Informális rendszer felerősödése Egyéni kijárások Nyilvánosság visszaszorulása Helyi, kamarai lobbik Szakmaszerkezeti döntések kapkodóak, hiányosak

Adatok forrásKSH:okt. stat.évk. 2013, ill. KIRstat 2013)

Összesített adatok 2012-13 intézmény 750 telephely 2 664 tanuló 232 875 pedagógus 10 147

Független intézmények 2012-13 AMI  összes független f/ö %    telephely 2 708 1 276 47,11965 tanuló 182 861 91 991 35,62325 pedagógus 8 451 1 895 22,42338

Független intézmények 2012-13 gimnázium   összes  független  f/ö% telephely 907 353 38,91951 tanuló 228 315 37 276 16,32657 pedagógus 17 851 2 296 12,86202 Szakközép 1 005 351 34,92537 258 233 57 589 22,30118 18 983 2 490 13,117 szakiskolák 771 316 40,98573 Tanuló 130 319 25 663 19,69245 Pedagógus 8 910 1 232 13,82716

Független intézmények 2012-13 óvodák összes független f/ö %   telephely 4 556 245 5,377524 tanuló 340204 8103 2,381806 pedagógus 30449 943 3,096982 általános iskolák 3419 123 3,597543 745058 12153 1,631148 72048 1291 1,791861

Egyenetlen regionális eloszlás Független intézmények összesen 750 Nyugat-Dunántúl 45 Közép-Dunántúl 53 Dél-Dunántúl 42 Közép-Magyarország 359 Dél-Alföld 83 Észak-Alföld 91 Észak-Magyarország 39

Trendek 2001-2012/13

Trendek 2001-2012/13

Trendek 2001-2012/13

Trendek 2001-2012/13

Trendek 2001-2012/13

Trendek 2001-2012/13

Következetések Az alapítványi iskolák növekedése megállt, de lényegesen nem változott. Az óvodák és általános iskolák között nagyon kicsi a szerepünk. Az AMI fordulat már korábban bekövetkezett.

Következmények a független szférában Pánik, kapkodás Stabilitáshiány, bizonytalanság Egyházasiasítás „Hátsó ajtós”, egyéni kijárások, Rövid távú döntésekhez sincs kellő információ Bizonytalan vállalati, tanulói szerződések Forráshiány Köznevelési szerződések 140 helyett 33 Köznevelési szerződések szakképzésben 0

Következmények a független szférában Növekvő tanulói jelentkezés Növekvő tanulólétszám az altruista szférában, a kiesők száma nő Növekvő érettségit követő létszám a felsőoktatás korlátozása miatt Csökkenő keretszámok a szakmaszerkezeti döntések nyomán

Miért fizessünk tagdíjat?

AME 2010-14 Egyedüli legitim szervezet vagyunk Összefogás - közösségi értékek VMI Tagozatok Fordulat a feladatokban Jogalkotás mellett kijárás Egyedi döntésekben részvétel Kevesebb alapítványi iskola szűnt meg, mint állami FÜPI forrásmegszűnés ellenére talpon

Lobby eredmények Majdnem szektor semleges törvény Az egységesítés mellett mi vagyunk a kivétel Rendszeres tárgyalás az érintett állami vezetőkkel Alternatív kerettanterv Érdemben nem csökkent az állami támogatás Vannak köznevelési szerződések Egyedi megállapodások, konkrét iskoláknak segítség

Szervezeti eredmények Sűrűbb elnökségi ülések, állásfoglalások Új, látogatottabb honlap Sikeres éves nagyrendezvények Tagozatok működése jelentősen javult „kihelyezett” ülések szakmai megbeszélések ICS látogatottság nőtt Megkezdődött az áttörés az igazgatók „falán”

AME nehézségek Szűkülő tagság Belső viták a bizonytalan helyzetben egyházi intézmények kilépések bezárt intézmények Belső viták a bizonytalan helyzetben Visszahúzódás, passzivitás (elmaradt rendezvény) Anyagi nehézségek, tagdíjelmaradás, forráshiány FÜPI források szűkülése Egyedi kijárás - érdekkonfliktusok Belső feszültségek: Mit kapunk a pénzünkért? Politikai aggodalmak

Veszélyek Forráskivonás innen (egyelőre véd az egyházi privilégium) Erősödő bürokrácia, esetteremtés (lehet mire) Az állami intézmények kapacitás feleslegét ránk tolja az állami rendszer A szakképzés most áll fordulat előtt A leszakadókkal foglalkozó iskolák előbb tönkremennek, mint ahogy kiderül, hogy szükség van rájuk Széthulló egyesület, belső megosztottság „alternatív” szervezet Politikai játszótér lehetünk

Esélyek Hitelességelőny Autonómia előny saját programok lojális pedagógusok rugalmasabb döntésjogi, szervezeti rendszer Autonómia előny több jelentkező, szülői elismerés szakmai fejlődés, mintákká válhatunk Helyi közösségek, önkormányzatok támogatása Erőszakos racionalizálás problémák - az állam kénytelen kivételeket adni A piac kikényszeríti a fennmaradást A második esély iskolái nélkül nem fog menni, kell megoldás Modernizációs szakmák nem megvalósíthatók iskolagyárban „Divatszakmákat” megfizetik a családok, vállalatok

Feladatok 2014- Együttműködés érték, hálózatban működés Önálló alrendszerként megjelenni Bővíteni a tagságot Alapító okirat módosítása- kiterjesztett tagság kisegyházak önkormányzati intézmények Professzionális szervezet ügyvezetési feladatok bővítése autonóm tagozatok- finanszírozott vezetők saját szakszolgálat saját szakmai szolgáltatás , miniszteri szerződéssel FÜPI szerződések: Kik, és mennyiért? Szülőszervezet létrehozásnak kezdeményezése Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése Más civilekkel való együttműködés szakmai szervezetek humán szféra

Aktuális konkrét feladatok Szakképzési megállapodások 5 évre AMI helyi szerződésekről tárgyalni a KLIK-tal Életpályamodell forrásairól megállapodni az EMMI-vel Tanulói létszám nyilvántartási rendszerének felülvizsgálata Pedagógiai intézethez állami szerződés Szakszolgálat létrehozása

Dilemmák, Kijáró rendszer vs. joguralom Vállaljunk-e érdekmegosztó szerepet? Forrásteremtés honnan? Feladatbővülés miből? Konfrontáció, együttműködés miben? Bővülés vs. összehangolt intézmények Viszony az NPK-hoz?

Határozati javaslatok Tagozatvezetés díjazásért Alapító okirat módosítás - intézményi tagság - állami is?, egyházi is? Szakszolgálat létrehozása? Tagdíjmódosítás