Az ügyvédeket érintő új szakmai szabályok Dr. Kiss Daisy ügyvéd, A Magyar Ügyvédi Kamara titkára
Az ügyvédség szerepe Jogállami funkció: a jogbiztonság gyakorlati létezésének biztosítása Helytállás az ügyvédi szolgáltatás piacán A bizalom megszerzése és megőrzése
Szakmai szabályok Ügyvédi törvény Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatai Magyar Ügyvédi Kamara iránymutatásai MÜK Elnökségének állásfoglalásai Ajánlások, elnökségi vélemény, belső határozat
Az ügyvédi reklám a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről szóló 2008. évi XLVIII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, a gazdasági reklámok és az üzleti feliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény
11/4. Az ügyvédi reklám a) nem csökkentheti az ügyvédi hivatásba vagy igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, b) nem lehet agresszív és nem járhat az ügyfél zaklatásával a közvetlen személyes üzletszerzés érdekében, c) nem tehet a minőségre, eredményességre, illetve díjazásra vonatkozó összehasonlítást más ügyvéddel, d) nem utalhat az ügyvéd eredményességi mutatójára (pl. a megnyert perek számára, arányára), az ügyfelek számára, illetve fontosságára, e) nem használhatja ki a (potenciális) ügyfél kiszolgáltatott (kényszer-) helyzetét, így különösen az ügyvéd nem használhatja ki az általa ismert konkrét szerencsétlenség vagy az ügyfél ítélőképességét súlyosan korlátozó körülményt annak céljából, hogy az ügyfél ügyvédválasztásával kapcsolatos döntését befolyásolja.
Tilos a megtévesztő reklám az agresszív reklám az összehasonlító reklám a burkolt reklám a tudatosan nem észlelhető reklám
Direkt marketing Elektronikus levél (csak előzetes hozzájárulás esetében) Egyéb elektronikus kommunikáció (csak előzetes hozzájárulás esetében) Postai küldeményként (előzetes hozzájárulás nélkül, de tiltakozás esetén további nem küldhető)
Honlap 11/5.1. Az ügyvédi honlap elnevezése során a MÜK Névhasználati Szabályzatának rendelkezései irányadók. Az ügyvédi honlap elnevezése nem tartalmazhat olyan elemet, amely az interneten való keresés során az ügyvéd javára más ügyvédekkel szemben tisztességtelen előnyt eredményez vagy amely a hivatás gyakorlása során szokásosan használt általános megjelölés használatát más ügyvédek számára nem tenné lehetővé. 11/5.2. Az ügyvédi honlapon nem tartható fenn vendégkönyv. (Nem tartható fenn a honlaplátogatások számát a nyilvánosság számára hozzáférhető módon feltüntető számláló, illetve nem gyűjthetők a látogatók elektronikus levélcímei sem).
11/5.3. Az ügyvédi honlapon - a jogszerű felhasználásra vonatkozó engedély birtokában - az ügyvédi hivatás alapelveivel és alapértékeivel összeegyeztethető szerzői (pl. zene, irodalmi, audiovizuális stb.) műveket lehet felhasználni a honlap grafikai szerkesztéséhez és felépítéséhez. 11/5.4. Az ügyvédi honlap nem tartalmazhat a hivatás méltóságával össze nem egyeztethető hatáskeltő szlogent. Az ügyvédi honlaphoz nem kapcsolható a képernyőn látható bármely reklám közlésére szolgáló felület (,,banner”).
Reklám szabadsága Szabad reklám
Azonosítási feladatok 2007. LXIV. törvény - A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról (JÜB-tv.) 2/2007. (XI. 19.) MÜK Szabályzat – a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) Pénzmosási szabályzat
JÜB Pmt. ügyvédi ellenjegyzéssel ellátandó okirat szerkesztése cégbírósági eljárás letétkezelés Pmt. gazdasági társaságban vagyonrész vétele, eladása, ingatlan vétele, eladása, Gazdasági társaság alapítása, működtetése, megszüntetése letétkezelés
Első lépés – ügyfél-azonosítás
Megbízás kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, aki az ügyvéd előtt személyesen megjelent és az azonosítása megtörtént Bejelentési kötelezettség
Pénzmosási szabályzat egyfajta módszertan az ügyfél azonosításra, a bejelentésre és a szokatlan („gyanús”) ügyletek felismerésére (ügyvéd, ügyvédi iroda számára) szokatlan ügyletek felismerése látható alkalmatlanság a társasági üzletrész tulajdonlására vagy ügyvezetői tisztség betöltésére ilyen személyek kívülállók általi érzékelhető befolyásolása az ügylet tárgyával kapcsolatos érdemi alulinformáltság készpénzfizetéshez történő „elfogadható magyarázat nélküli” ragaszkodás a felek lakása és az ingatlan címe az ügyvéd székhelyétől távol esik, s ennek nincs „semmilyen különösebb indoka” OECD-n kívüli országból érkező átutalás „különös ok nélkül” letétből felszabadított pénzösszeg engedményezése kívülálló részére „különösebb ok nélkül”
E-ügyintézés Egy állampolgár átlagosan 1,35 ügyet intéz el egy év alatt, az állampolgárok 60 %-a ennél többet Az internet használók 83 %-a, az internetet jelenleg nem használók 51 %-a élne az elektronikus ügyintézés adta lehetőségekkel A megkérdezettek 6-15 évre teszik, hogy az elektronikus ügyintézés átlagossá válik
Megengedett e-ügyintézés A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 8. §, 29. §, 46. § A büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 158/A. §, 244/A. § A polgári perrendtartásról szóló 96. § (3) bek., 195. §, 196. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 5. § (3) bek. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 25. §
Kötelező e-ügyintézés A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény ?
Az e-ügyintézés előnyei a Hatóságnál gyors nincs jelen az ügyfél nincs akta az Ügyfélnél ?
A cégbejegyzési eljárásban képviselet ellátása számlanyitás eljárási illeték és közzétételi díj befizetése, az erről szóló igazolás beszerzése E-akta készítése okiratszerkesztés aláírás-minta hitelesítés székhely-ellenőrzés okirat-átalakítás
Az e-akta benyújtása a jogi képviselő elektronikus úton csak az erre vonatkozó jogszabályban meghatározott formátumú és méretű, minősített elektronikus aláírással ellátott okiratot nyújthat be a cégbírósághoz egyszerűsített eljárásban a jogi képviselő a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolandó okiratok, illetve a kérelem mellékletét nem képező okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte
Eredmény az okiratokat az ügyvéd őrzi az okiratokat az ügyvéd köteles felhívásra bemutatni az eredeti papír alapú okmányok nem selejtezhetők az elektronikus dokumentumokat és lenyomatokat meg kell őrizni (mentés – archiválás)
Az e-ügyintézéshez szükséges külső feltételek
Az e-ügyintézéshez kapcsolódó feladatok Kamarai feladatok levéltár létrehozása és működtetése E-iroda szolgálat kiépítése és működtetése nyilvántartás kiépítése és működtetése szabályzatok kiadása oktatás technikai feltételek megteremtése Ügyvédi feladatok ügyvédi irattár kialakítása és működtetése elektronikus mentés és archiválás biztosítása nyilvántartások vezetése belső szabályzatok kiadása alkalmazottak oktatása technikai feltételek megteremtése
Jogszabályi háttér A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet Az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok részletes technikai szabályairól szóló 12/2005. (X. 27.) IHM rendelet A papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet A közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítés-szolgáltatókra vonatkozó követelményekről szóló 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet Az elektronikus ügyintézést lehetővé tévő informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról szóló 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet
Mit hoz a jövő? Automatizált fizetési meghagyásos eljárás Vállalkozások egymás közötti pereiben elektronikus kommunikáció Hivatalos iratok elektronikus kézbesítése
Ügyvédi továbbképzés „18/A. § (1) Az ügyvéd köteles rendszeres szakmai továbbképzéssel (a továbbiakban: továbbképzés) gondoskodni az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges jogi és gyakorlati ismeretek szinten tartásáról és fejlesztéséről a jogszabályi rendelkezések változásának követése, a jogtudomány és joggyakorlat újabb eredményeinek elsajátítása érdekében. (2) Az ügyvéd a továbbképzési kötelezettségének egymást követő ötéves továbbképzési időszakonként köteles eleget tenni. Az első továbbképzési időszak kezdete az ügyvéd kamarai felvételének napját követő év első napja, az ügyvédi tevékenység szüneteltetését követően pedig a tevékenység folytatásának napját követő év első napja. (3) Az ügyvédnek a továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez a továbbképzési időszak leteltéig az egyes továbbképzési formák elvégzésével 100 pontot kell elérnie. Az ügyvédi továbbképzési kötelezettség bármely olyan továbbképzési forma elvégzésével teljesíthető, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(4) Ha az ügyvéd a továbbképzési időszak leteltével nem teljesíti továbbképzési kötelezettségét, a kamara az ügyvéd ügyvédi tevékenységét szünetelteti. Ha az ügyvéd a továbbképzési időszak leteltétől számított öt éven belül teljesíti a továbbképzési kötelezettségét, ennek igazolása alapján a kamara a szüneteltetést megszünteti. (5) Az ügyvédi kamara a továbbképzési kötelezettség teljesítésének elősegítése érdekében a tagjai részére rendszeresen maga is szervez képzéseket. (6) A törvénynek az ügyvédek továbbképzésére vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni az ügyvédjelöltekre, az európai közösségi jogászokra, az alkalmazott európai közösségi jogászokra és a külföldi jogi tanácsadókra.
Köszönöm a figyelmet. Dr. Kiss Daisy