A kommunikáció Filkor Gréta Neptun kód: API8NR Szak: Osztatlan tanári – Történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, könyvtárostanár Tagozat: Nappali

A kommunikáció:  Latin eredetű szó: communicatio = közzétételt, teljesítést, megadást jelent.  Tájékoztatás, információcsere, közlés, érintkezés valamilyen erre szolgáló eszköz segítségével.  Bármely jelrendszernek, mindenekelőtt a nyelvnek az emberi közlésben való szándékos és kölcsönös felhasználása.

A kommunikáció fogalma:  A kommunikáció olyan folyamat, amely során információkat közlünk egymásnak.  A kommunikáció tehát közlés.  A kommunikáció olyan tevékenység, amely egy kibocsátó és egy befogadó között gondolatok közösségét vagy egyezését hozza létre.

Információ és adat:  Adat : valamilyen jelrendszerben ábrázolt jelek vagy elemi jelek sorozata. Az adatok általában információt hordoznak.  Információ: új ismeret, új tudás. Az adatot értelmezzük, a jelentést megértjük, ezáltal ismerethez jutunk, ha ez számunkra új akkor az információ.

A kommunikáció fő elemei:  adó : a jelek továbbítására szolgáló berendezés, az információforrás helyén  vevő : a jelek vételére szolgáló berendezés, azon a helyen, ahol szükség van a küldött információra  kódoló: az adótól érkező információt alakítja át jelekké  Összeköttetés/csatorna/ : az adó és a vevő közti közeg, amely átviszi, közvetíti az üzenete

Kommunikációs modell:

A kommunikáció felosztása: 1  Közvetítő szerint:  Biológiai (állati/növényi)  Társadalmi (emberi)  Gépi-technikai (gépi)  Üzenet jellege szerint:  Verbális  Nonverbális  Vegyes

A kommunikáció felosztása: 2  Közvetítők száma szerint:  Csoportos  Személyközi  Tömeg kommunikáció  Én kommunikáció

Különbségek: (biológiai és társadalmi)  Biológiai: öntudatlan; biológiai rendszerekben folyó kommunikáció  Társadalmi : emberek közötti, szociális rendszerben folyó emberi és intézményi kommunikáció

Kommunikáció iránya:  egyirányú (pl. előadás)  kétirányú (személyek közötti) A kommunikáció hatékonyságát rontja a zaj, ennek megfelelően ugyanazt az információt többféleképpen is közölhetjük, ekkor azonban esetleg redundánssá válik a kommunikáció.

A kommunikáció funkciói:  tájékoztató szerep: információadás (referenciális szerep)  kifejező szerep: érzelemkifejező mondatok, én-íra, vallomások (emotív v. expresszív)  felhívó: felszólítás, a hallgató befolyásolása (konatív)  kapcsolatteremtő szerep: kapcsolatteremtés, – tartás, -zárás (fatikus)  esztétikai szerep: szépirodalom, az üzenet nyelve stilisztikai értékű (poétikai)  értelmező szerep, amikor az üzenetről vagy magáról a nyelvről állapítunk meg valamit (metanyelvi) pl. a nyelvtankönyv

A kommunikáció, mint tudomány módszerei: 1. Posztpozitivista ( logo-empirikus módszer ):  A világ a puszta érzelmeinkkel és azok műszeres kiterjesztésével érzékelhető és megismerhető, valamint a szabályai leírhatók  Objektív, méricskélő megközelítés 2. Értelmező módszer:  A valóság nem létezik az emberek felfogásától/ tudatától/ kultúrájától függetlenül, csak az létezik, amit az emberi közönség alkot  Interszubjektív jellegű megközelítések

A kommunikáció, mint tudomány módszerei: 3. Kritikai módszer:  minden kommunikáció egy bizonyos társadalmi környezetben jön létre, ami hat rá, formálja, értékdimenziókat jelöl ki számára  ezt a környezetet szükséges megvizsgálni  valamilyen ideológiai alapon, valamilyen társadalomelméletre alapozva

A kommunikációról általában:  Tudományosan az as évektől foglalkoznak vele intenzíven Fiatal tudománynak számít.  Gyakran kell küzdenie a tudományos legitimitásáért és elismerésért.

A kommunikáció hagyományai:  Robert Craig (1999): 7 hagyomány van 1. Szemiotika 2. Kibernetika 3. Retorika 4. Fenomenológia 5. Szociálpszichológiai 6. Kulturális 7. Társadalom kritikai

1.Szemiotika (jeltudomány):  Az ókortól létezik, de a XIX. századtól erősödött meg.  A lélek általi interszubjektív közvetítés, a jelentésátadás vizsgálata  Problémája :  A jelek rendszerezése és működése  a félreértés lehetősége, a szubjektív nézőpontok közötti áthidalhatatlanság  Kulcsgondolata:  egymás megértéséhez közös nyelv szükséges

2. Kibernetika,információelmélet:  a XX. sz. második közepén alakul ki, virágkora az as évek  az információelmélet „atyjai”: Claude Shannon, Warren Weaver  lényege:  részben informatika, mesterséges intelligencia vizsgálata  problémák:  ember-gép interakció  robotok

3. Retorika (szónoklattan):  az antik görögségtől, Arisztotelésztől létezőhagyomány  a középkorban a hét tudomány egyike  nyelvtan, retorika, dialektika, csillagászat, számtan, mértan, zene  a szövegszervezési módok gyakorlati vizsgálata  problémája:  azon döntések befolyásolása, amelyek kollektív ítéletet és vitát igényelnek  kulcsfogalmak, kulcsgondolatok:  meggyőzés, érvelés, manipuláció, a szavak ereje  szabatosság, jól felépített szöveg  „a gyakorlat teszi a mestert”

4. Fenomenológia:  fenomenológiai filozófia, fenomenológiai pszichológia  a XX. század közepe táján  a Másik megtapasztalása, a dialógus fontossága, pozitív viszonyulás  problémák:  a hiteles emberi kapcsolatok fenntartásának hiánya  elidegenedés  kulcsszavak, kulcsgondolatok:  a Másik mint személymegismerése, megismerhetősége, elfogadása  játszmák vs. őszinteség, nyíltság, kitárulkozás, bensőségesség  az emberi különbségek tisztelete, megértése, empátia

5. Szociálpszichológia:  XX. század közepétől  az emberek egymáshoz és a világhoz való attitűdjeinek, az interakciónak és társas viszonyoknak, és a befolyásolhatóságnak a pszichológiai vizsgálata  problémák:  az emberek hatékonyan manipulálhatóak (pl. hatalom által)  az emberi véleményformálás, ítéletalkotás részrehajló, így hibás  kulcsszavak, kulcsgondolatok:  attitűdök, attitűdformálás, személyes- és csoportviszonyok  a személyközi viszonyok összefüggőhálója, csoportkommunikáció  kulturális és személyiség-szintű sztereotípiák  a racionalitás szerepe az ítélkezésben

6. Szociokulturális hagyomány, kulturális antropológia  XIX. sz. vége, a XX. második fele  a különböző emberi kultúrák / létformák (hitek, rítusok, értékek, társadalmi berendezkedések...) elmélyült tanulmányozása  a kulturális értékrendszerek, a kultúra hatása a kommunikációra a társadalmi rend kialakítása és újrateremtése  problémák :  kultúraközi megértés, kultúraközi konfliktusok, a koordináció hiánya  a saját kultúrák összetettsége, érdekessége, implicit jellege  kulcsszavak, kulcsgondolatok:  kultúra, rituálé, szocializáció, értékek és normák  Az egyén a kultúrájának a terméke

7. Társadalomkritikai hagyomány, kritikai elmélet  frankfurti iskola  a társadalmi szerkezet és társadalmi beszéd kritikai vizsgálata, tipikusan marxista, rendszerkritikus szemszögből  problémák :  a kultúra és a tudományok ideologizáltsága  fogyasztói társadalom, kapitalista hegemónia, globalizáció  a kultúra iparosítása, tömegkultúra vs. elit- vagy magas kultúra  az életvilág gyarmatosítása a rendszer által  feminista megközelítések  kulcsgondolatok :  ellen kell állni az uralkodó ideológia általi elnyomásnak  a felvilágosodás kiteljesítése: szabadság, egyenlőség (és a testvériség?)

Köszönöm a figyelmet! Filkor Gréta március. 16