A klasszicizmus A KLASSZICIZMUS A 18. SZÁZAD MÁSODIK FELÉTŐL A 19. SZÁZAD KÖZEPÉIG TARTÓ STÍLUS. NEVE A LATIN CLASSIS SZÓBÓL ERED, MELYNEK JELENTÉSE ’OSZTÁLY’. A MÚLT, FŐKÉNT AZ ÓKORI GÖRÖG-RÓMAI ALKOTÁSOKBAN MEGVALÓSULÓ ESEMÉNYEKET, SZABÁLYOKAT, HAGYOMÁNYOKAT TARTJA KÖVETENDŐ PÉLDÁNAK.
Mi is a név? Klasszikus! Bármely jelenség tiszta megnyilvánulása Tökéletes, példaképül ajánlható Művészeti értelemben: az antik (görög-római) művészet stíluseszményéhez igazodó, különösen a görög „klasszikus kor” (i. e sz.) alkotásaihoz
Szellemiség A tapasztalatra épülő ész mindenhatóságát hirdető eszmerendszer, a felvilágosodás (tudósok és filozófusok, Newton, Locke, Voltaire, Montesquieu, Diderot, Rousseau stb.) az egyik kiváltója
A művészet céljai A barokk zavaros, szabálytalan, érzelmes és megtévesztő, el kell vetni Szükség van valami mércére, mintaszerűre, hogy mérhető legyen a művészi teljesítmény
Az antik divatja Az új eszmékért lelkesedők áramlanak Itáliába, a művészetek földjére Az ekkoriban megkezdett ásatások növelik az antikvitásról nyert ismereteket
Feltárások és kutatások Az ókor iránti érdeklődés miatt jelentősen megnőttek a régészeti kutatások. Európában az ókori, antik művészetet felelevenítő klasszicista stílus lett a divat.
Irodalom A klasszicista irodalom merev szabályokat alkotott meg, hogy minél inkább hasonlítson az antik példaképre. Az érthetőség, a világos, áttekinthető kompozíció alapkövetelmény volt. Kifejezésmódjára általában jellemző a nyugodt fegyelmezettség, világosság és egyszerűség. Az egyszerűség nem hétköznapiságot, hanem választékosságot, nagyfokú műgondot feltételezett. Főbb műfajai: eposz, tragédia, óda, epigramma, tanmese. Johann Joachim Winckelmann (1717–1768) Johann Wolfgang von Goethe (1749–1832) Friedrich Schiller (1759–1805) Molière (1622–1673) Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) René Descartes (1596–1650) Voltaire (1694–1778)
Irodalom A klasszicista irodalom merev szabályokat alkotott meg, hogy minél inkább hasonlítson az antik példaképre. Az érthetőség, a világos, áttekinthető kompozíció alapkövetelmény volt. Kifejezésmódjára általában jellemző a nyugodt fegyelmezettség, világosság és egyszerűség. Főbb műfajai: eposz, tragédia, óda, epigramma, tanmese. Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) Fazekas Mihály (1766–1828) Kazinczy Ferenc (1759–1831) Berzsenyi Dániel (1776–1836) Batsányi János (1763–1845) Verseghy Ferenc (1757–1822) Virág Benedek (1754–1830)
A klasszicista építészet Hasábok, kockák (épülettest) Hengerek (kupoladob) Félgömbök (kupola) Szimmetria, áttekinthetőség
Visszafogott díszítmények, szabályszerűen alkalmazott antik épülettagozatok (timpanonok, oszloprendek)
Példák William Clark
Példák Péchy Mihály
Példák Pollack Mihály
Köszönöm a figyelmet!