Madách Imre 1823-1864
Ifjúság, tanulás 1823-ban született a Hont vármegyei Alsósztregován. Pesten jogot tanul, bekapcsolódik az irodalmi életbe, de betegségei miatt 1842-től otthon él. Jegyzői, táblabírói állást vállal. Bekapcsolódik a vármegyei politikai életbe.
Csesztve, a költő életének másik fontosabb állomása 1844-ben a Balassagyarmathoz közelebb eső csesztvei kúriájába költözik, pezsgő társadalmi életet vezet. 1848-49-ben tevékenyen részt vesz a forradalmi csapatok szervezésében.
Sorscsapások ’48 után… Nővérét, sógorát és unokaöccsét az orosz cári intervenció nyomán fellázadt román parasztok verték agyon. 1852-ben őt magát is letartóztatják, csak egy évet töltött börtönben, mert az ellene felhozott vádakat bizonyítani nem tudták. Sztregován tüdővészben meghal öccse, Pál. Felesége hűtlen lesz hozzá, távollétében szüli meg harmadik gyermekét, férje nélkül jár bálozni. 1854-ben elválik feleségétől, Fráter Erzsébettől.
A mű születése 1859-60-ban írta; 1861 tavaszán ismét összehívták az országgyűlést, a szabadságharc leverése után először. Madách képviselőként utazik Pestre, és viszi magával művét, hogy megmutassa Arany Jánosnak, aki először csak egy Faust-utánzatnak tartja.
1862-ben a Kisfaludy Társaság tagja lesz; 1863. elején választja tagjává a Magyar Tudományos Akadémia, székfoglaló beszédének cime: A nőről, különösen esztétikai szempontból. 1864 októberében egyéves betegeskedés után halt meg Csesztvén.
Arany János: „Az ember tragédiája igen jeles mű” 1861 szeptemberében egy közös barátjuk biztatására újra elolvasta és így nyilatkozott róla: „Az ember tragédiája úgy koncepciójában, mint kompozíciójában igen jeles mű.”
A prágai szín, ahogy Zichy Mihály festményén ábrázolta