Légző,- és emésztőrendszer szövettana gyomormirigyek, máj, hasnyálmirigy, bélboholy,trachea, brochus 2017. március 03. P.-Fejszák Nóra fejszak.nora@med.semmelweis-univ.hu

A légzőrendszer szövettana

A légutakat alkotó főbb szöveti típusok I. Többrétegű, el nem szarusodó laphám (pl. hangszalag) Többmagsoros, csillószőrös hengerhám (pl. orrüreg)

A légutakat alkotó főbb szöveti típusok II. Hyalinporc (üvegporc) (pajzsporc)↓ ←Egyrétegű köb- ill. laphám (alveolaris epithel) - tüdő

A légutakat alkotó főbb szöveti típusok III. Elasticus porc (pl. gégefedő) Harántcsíkolt izom (pl. gégeizmok) Simaizom (bronchiolus, erek)

Csőszerű szervek falszerkezete vázlatosan mesenterium ér és ideg ellátassal epithelium mucosae tunica mucosa lamina propria mucosae lamina muscularis mucosae tunica submucosa belső körkörös (circularis) simaizom réteg tunica muscularis külső hosszanti (longitudinalis) simaizom réteg tunica serosa

A trachea szöveti szerkezete 1. Tunica mucosa (nyálkahártya) respiratoricus epithel, amely többmagsoros, csillószőrös hengerhámból és kehelysejtekből áll. Kötőszövetes réteg 2. Tunica submucosa sero-mucinosus mirigyvégkamrákat tartalmazó laza kötőszövetes réteg Tunica Fibromusculocartilaginea Hyalinporc gyűrűk+ összehúzódásra képes simaizom+kötőszövetből álló pars membranaceus 4. Adventitia (erek, idegek) a környezettel kapcsolják össze a légcsövet

Trachea (légcső)

Bronchusfa Bronchus principalis Bronchus lobaris (ágak 1-1 tüdőlebenyhez) Bronchus segmentales (jobb tüdő: 3+2+5, bal 5+5 szegment – főként a mellkassebészetben használják) szigorúan együtt futnak az arteria pulmonalis ágaival Bronchus terminalis – definiálja a lobulus határát Bronchiolusok: a falukban már NINCSEN PORC és MIRIGY, csak simaizom Bronchiolus terminalis: egyrétegű henger/köbhám béleli, Bronchiolus respiratorius: alveolusok közvetlen is nyílhatnak belőle

Falszerkezet változása a levegő útja mentén simaizom Falszerkezet változása a levegő útja mentén mirigy porc Bronchiolus: NEM tartalmaz se porcot, se mirigyet!!

Hám változásai a levegő útja mentén

Falszerkezet változása: Epithelium: többmagsoros csillós hengerhám→egyrétegű csillós hengerhám→egyrétegű köbhám és a kehelysejtek számának növekedése Lamina propria: kevert mirigyek száma csökken majd eltűnik (bronchialusok) Porcos merevítés változása: C alakú hyalinporc→ hyalinporc feldarabolódik→ teljesen eltűnik (bronchialusok) helyét simaizom veszi át

Az alveolusok szerkezete I.

Az alveolusok szerkezete II.

Az emésztőrendszer szövettana

Funkcionális Anatómia Mechanikai védelem (hő, ozmotikus) pl. ajak-, száj-, garat, nyelőcső Kémiai védelem az önemésztődés ellen (gyomor, vékonybél) – nyákszekréció, lokális pH védelem Makromolekulák luminális katabolizmusa (peszin, tripszin, amiláz, lipáz, nukleáz) és membránhoz kötött emésztőenzimek (laktáz, maltáz) Aktív (monoszacharidok, aminosavak, glicerol, zsírsavak) és passzív (víz) rezorpció, aktív szekréció (mucin, vastagbélnedv) Immunológiai (elsődleges találkozás az antigénnel)

Az emésztőtraktus falszerkezete vázlatosan mesenterium ér és ideg ellátassal epithelium mucosae tunica mucosa lamina propria mucosae lamina muscularis mucosae tunica submucosa belső körkörös (circularis) simaizom réteg tunica muscularis külső hosszanti (longitudinalis) simaizom réteg tunica serosa

Az emésztőtraktus különböző szakaszainak összehasonlítása Gaster foveolae gastricae mirigyek nyílásai mucosa redő glandulae esophageae Peyer-plaque körkörös izom réteg hosszanti izom réteg Lieberkühn kripta Brunner féle mirigyek gyomormirigyek Pancreas és máj szekréció

A mirigyek csoportosítása a termelt váladék alapján Serosus mirigyvégkamra Mucinosus mirigyvégkamra HE-nal basophilen festődik fehérjeszintézis (amiláz) sejt közepén gömbölyű sejtmag apikálisan szekréciós granulumok végkamra általában acinusos, szűk lumenű HE-nal halványan eosinophilen festődik Nyákszekréció (magas szénhidrát tartalom) Basalisan ellapult sejtmag szekréciós vakuolumok végkamra általában megnyúlt, tág lumenű

Nyelőcső Többrétegű, el nem szarusodó laphám borítja (1) A mucosa és a submucosa hosszanti redőket képez Lamina propria mucosae-ben (2) a nyelőcső alsó szakaszában cardiamirigyeket tartalmaz. Elszórtan nyiroktüszők. Lamina muscularis mucosae (3) hosszanti lefutású simaizomból áll Tunica submucosa (4): elszórtan kevert vagy tiszta mucosus nyálmirigyek Tunica muscularis(5) belső körkörös, külső hosszanti lefutású izom. Felső szakaszán harántcsíkolt alsó szakaszán simaizom Tunica adventitia (hasüreg: t. serosa) 1 3 2 4 5

Cardia Többrétegű laphám-egyrétegű hengerhám határa Cardia mirigyek megjelenése Cardia jelentősége: retrográd perisztaltika megakadályozása. A l. propiában megjelenő cardiamirigyek semleges kémhatású váladéka védi a nyelőcső falát a visszaszivárgó gyomortartalom maró hatásától.

Gyomor funkcionális anatómiája Fehérjék emésztésének kezdete Pepszin Szénhidrátok metabolizmusát engedi Kisfokú tápanyag felszívódás jelen van  Jelentős gyógyszerfelszívódás ! Nyálkahártya szekréció – exokrin és endokrin Enteroendocrin sejtek: G sejtek: gastrin D sejtek: somatostatin Emésztetlen étel tárolása és “mechanikai emésztése” Kémiai emésztés sósav és emésztőenzimek által B12-vitamin felszívásához szükséges intrinsic factor termelése

A gyomor szövettana Tunica mucosa Epithelium mucosae - egyrétegű mucintermelő hengerhám Lamina propria mucosae - mirigyek Lamina muscularis mucosae - simaizom Tunica submucosa - lazarostos kötőszövet Tunica muscularis (simaizom) Stratum obliquum (ferde) Stratum circulare (körkörös) Stratum longitudinale (hosszanti) Tunica serosa - hashártya 24

Gyomor , tunica mucosa I. A fundus nyálkahártyája makroszkópos redőket képez (ruga gastricae) A tunica mucosa részei: 1. EPITHELIUM MUCOSAE 2. Lamina propriae (benne fundusmirigyek), részei: Gyomorgödröcskék (foveolae gastricae) –csak mucintermelés- hengerhám -Elágazó tubuláris gyomormirigyek (3 féle sejttípus), benyílnak a foveolába

Gyomormirigyek Fedősejtek (Parietal cell): Fősejtek (Chief cell): Pit Nagyméretű kerek vagy piramis alakú sejtek centrális helyzetű sejtmaggal Világos (eosinophil) festődés A mirigy középső részében HCl, Intrinsic factor termelés Neck Fősejtek (Chief cell): Sötétebb (bazophil) festődés A mirigy bázisán Pepszinogén termelés (apikálisan szekréciós granulumok) Body Melléksejtek: A mirigyek nyaki szakaszában a fedősejtek között Halvány festődés, bazálisan lévő sejtmag Mucin termelés Enteroendokrin sejtek Szétszórtan találhatók Szekréciós granulumok a basalis citoplazmában Hatóanyagot a lamina propia felé ürítik Pl: gasztrin, szomatosztatin Basis Differenciálatlan sejtek Nyaki részen Sejtpótlás

A vékonybelek mikroanatómiája A felszívási felület növeléséért felelős struktúrák: Haránt irányú körkörös redők (plicae circulares Kerckring): Duodenumban és jejunumban nagy számban, terminalis ileumban eltűnik Bélbolyhok (villusok): Ujj-szerű nyálkahártyanyúlványok. Duodenumban és jejunumban nagy számban, terminalis ileumban lényegesen kevesebb. Méretük: 0,5-1,5 mm Microvillusok: az enterocyták (hengerhámsejtek) luminális citoplazmanyúlványa 2 3 1

Vékonybelek szekréciós tevékenysége Nyákszekréció (mirigyek a mucosaban és submucosaban) Védelem az emésztőenzimek és a gyomorsav ellen Emésztőenzimek termelése Diszacharidázok: diszacharidok (pl. szacharóz,laktóz, maltóz) bontása felszívásra alkalmas monoszacharidokra Peptidázok: polipeptidek bontása aminosavakra Nukleázok: nukleinsavak (DNS,RNS) bontása

Duodenum (patkóbél) Tunica mucosa: epitheliumát egyrétegű kefeszegélyes (mikrobolyhokat tartalmazó) hengerhám alkotja Lamina propriában LIEBERKÜHN KRIPTÁK (tubuláris mirigyek) Lamina muscularis mucosae 2. Submucosa: Glandula duodenalis (Brunner-féle mirigyek: mucinosus, HCO3) 3. Tunica muscularis (belső körkörös és külső hosszanti simaizom réteg) 4: Tunica serosa

Bélbolyhok szerkezete kefeszegély hengerhámsejtek (enterocyták) kehelysejt kehelysejtek centrális chylusér simaizom capillárisok boholyhám basalis membrán boholystroma kehelysejt Lieberkühn-crypták osztódó sejt Paneth-sejt enteroendokrin sejtek

Jejunum Kerckring-redők kifejezettebbek Panneth-sejtek (lizozim) Ileum M-sejtek, lymphocyták Peyer-plaque (t. submucosa, antimesenterialisan)

Appendix vermiformis (féregnyúlvány)

A vastagbelek szövettana Bolyhai nincsenek Mélyebb, kémcsőszerű, ún. Lieberkühn-kripták tagolják Felületi hámja azonos a vékonybéllel Nagyszámú mucintermelő kehelysejt Valódi mirigysejtjei nincsenek Emésztőenzimeket nem termel Külső hosszanti izomzat nem egységes, taeniákba csoportosul Funkciója: víz és ásványi sók felszívása ( Na+ és Cl- reszorpció, K+ és HCO3- szekréciója); részben emésztett táplálék erjedéses lebontása. Lieberkühn-kripta nyiroktüsző

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! gyomor,bélboholy,trachea, brochus

Felhasznált irodalom és a diasor képeinek forrásai Nemeskéri Á, Lukáts Á, Németh A, Kocsis K, Szövettan gyakorlati Jegyzet I-II-III Az Anatómia, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Photo-CD gyűjteménye Bódi Ildikó: Táplálkozás és emésztés című előadása Dr. Kálmán Mihály, Dr. Patonay Lajos, A Szövettan Multimédiás Atlasza, CD-ROM Wolfgang Kühnel, Szövettan SH Orvosi Atlasz Rölich Pál, Szövettan. Semmelweis Kiadó, Budapest 2006 Wenger Tibor, A makroszkópos és mikroszkópos anatómia alapjai. Semmelweis Kiadó, Budapest 2008 Kierszenbaum: Histology and Cell Biology: An Introduction to Pathologya2007