Vegetatív idegrendszer Dr. Lukáts Ákos (lukats.akos@med.semmelweis-univ.hu)

Definició A vetegativ idegrendszer szabályozza a viscerális működéseket (pl. cardio-vascularis rendszer, légzés, mirigyműködés, stb., etc.) afferens és efferenst rostokkal azaz: fenntartja a szervezet optimális homeostasisát (un. milieu interieur Claude Bernard szerint) (Egyéb elnevezések: autonom idegrendszer, zsigeri idegrendszer vagy akaratunktól független idegrendszer)

A vegetatív IR efferens részében mindig 2 motoneuron Preganglionaris és postganglionaris rost Vegetatív ganglion Simaizmot, szívizmot és mirigyeket idegeznek be

A VEGETATÍV IDEGRENDSZER FUNKCIÓJA Szimpatikus: A szervezet válasza stressz hatására. (Szívműködés felgyorsulása, vércukor emelkedés, megemelkedett véráramlás a vázizomzatba, piloerectio, pupilla tágulat, vérnyomás emelkedés) „Küzdelem, vagy Menekülés” (FIGHT and FLIGHT) válasz. Paraszimpatikus: Fő feladata a szervezet energiáinak megőrzése, vagy visszaállítása. (Vérnyomás csökkenés, szívműködés lassulása, mirigyműködés fokozódása, gastrointestinális aktivitás fokozódása.) Néhány kivételtől eltekintve, a legtöbb szerv mindkét divízióból kap beidegzést, melyek „vetélkednek” egymással

Szimpatikus és paraszimpatikus beidegzés közötti anatómiai különbségek A preganglionaris rostok cholinergek A parasympatikus ganglionok gyakran a beidegzett szervek falában találhatók – plexus myentericus / submucosus Autonóm vegetatív funkciók – bélidegrendszer – saját reflexekkel A symp és parasymp beidegzés inkább csak befolyásolja Adrenerg Cholinerg

Szimpatikus autonóm rendszer Thaoracalis gereincvelőből lép ki Cornu laterale Két típusú ganglion: - paravertebralis (páros) - prevertebralis (páratlan) A funkciójuk is elkülönül

Paraszimpatikus autonóm rendszer Agyidegekkel és a sacralis gerincvelőből Közrefogja a szimpatikus kilépést A ganglionok a beidegzett szervhez közel vagy annak falában helyezkednek el.

Paraszimpatikus funkciójú agyidegek N. III. – ggl. Ciliare – m. sphincter pupillae, m. ciliaris N. VII. – ggl. Pterygopalatinum – könnymirirgy, szájpad és orr mirigyei - ggl, submandibulare – gl. Submandibulare és sublingualis beigedzése N. IX. – ggl. Oticum – parotis N. X. – sok kis ggl. – garattól a felxura coli sinistraig (?) minden

A sacralis paraszimpatikus rendszer Nincs jól elkülönülő oldalsó szarv Flexura coli sinistratól distalisan

Szimpatikus autonóm rendszer Thoracalis gerincvelőből lép ki Cornu laterale Két típusú ganglion: - paravertebralis (páros) - prevertebralis (páratlan) A funkciójuk is elkülönül

Paravertebralis ganglion: a testfalat és a végtagokat ellátó rostok. vasomotor: erek simaizmai sudomotor: verejtékmirigy, piloarrector: m.arrector pili Kapcsolat a n. spinalissal: r. communicans albus et griseus. Prevertebralis ganglion a zsigeri szerveket látja el.

Paravertebralis ganglionok Szimpaikus dúclánc (páros) Ganglion cervicale sup. / med. / inf. – inkább kevert funkciók Ramus comm. Albus (afferns) et griseus (efferens – nincs myelin!)

Prevertebralis ganglionok

Prevertebralis ganglionok Zsigeri szerveket idegeznek be Ggl. Celiacum Ggl. Mesenterica sup. / inf. Aortico-renalis ggl.

Nervi splanchnici

Nervi splanchnici

A KIR autonóm központjai (az autonóm idegrendszeri kapcsolatok) Gerincvelő Columna lateralis(T1-L2) (S2-S4) serkentő és gátló rostok a szomszédos szegmentekből a tractus reticulospinalison keresztűl, valamint a tractus spinoreticulárison keresztűl a szomszédos szegmentekbe efferenesek Agytörzs Nyúltvelői cardiovascularis központ (Formatio Reticularis) Nyúltvelői légzőközpont (Formatio Reticularis) Nuclei Salivatori Cerebellum Cerebello-reticularis rostok Hypothalamus Tracus mammillotegmentalis és and fasciculus dorsalis longitudinalis (vérnyomás,szívritmus, izzadás, hőmérséklet, pupilla, vércukorszint, tápálék és víz felvétel, düh kitörések, szekszuális magatartás, alvás-ébrenlét) Egyéb agyterületek (Cortex, bazális ganglionok, thalamus) Neocortex, limbikus rendszer, különböző thalamus magok

Zsigeri fájdalmak „kivetülése” a bőrfelszínre Diffuz lokalizáció szomatikus területekre Érző: T1- T4 Szegmentális hasolóság Pl.: Szív:T1 - T4-5

Irodalom Szentagothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia, Medicina, 1989 Sobota: Atlas of Human Anatomy, 20th edition, Urban and Schwarzenberger, 1993 Purves D. et al: Neuroscience, 3rd ed. Sinauer Associates, Inc, 2004 Radiológiai képek: http://rad.usuhs.mil/medpix/index.html