Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal A 4. évfolyamos tanulók szövegértési képességei nemzetközi összehasonlításban – a PIRLS 2016 eredményei Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal

A PIRLS-vizsgálat főbb jellemzői PIRLS: Progress in International Reading Literacy Study Az IEA szervezi: International Association for the Evaluation of Educational Assessment 4. évfolyamos tanulók szövegértési képességeinek vizsgálata 2001 óta öt évente szervezik meg, a jelenlegi a 4. mérési ciklus 2016-ban 50 ország vett részt benne Magyarországon 149 iskola 209 osztályából 4623 tanuló vett részt a mérésben A magyar tanulók eredménye nemzetközi összehasonlításban kifejezetten jó volt az eddigi mérésekben

A magyar tanulók eredménye a 2016-os vizsgálatban

Magyarország eredménye az eddigi PIRLS vizsgálatokban

Szövegtípusok szerinti eredmények A magyar tanulók mindig jobb eredmény érnek el az élményszerző szövegeken A különbség azonban csökkent Az információszerző szövegek értése minden eddiginél jobb volt 2016-ban Hazánkhoz hasonlóan az angolszász és európai országok többségében az élményszerző szövegek esetében értek el jobb eredményt a tanulók A távol-keleti és közel-keleti országok többségében az információszerző szövegeken értek el jobb eredményt Az olvasás célja szerint a szövegek élményszerzők – rövid történetek, mesék, hosszabb irodalmi művek részletei; információszerzők – természettudományos, földrajzi leírások, életrajzi írások, útmutatók.

Gondolkodásiművelet-típusok szerinti eredmények A magyar tanulók 2001-ben hasonlóan teljesítettek a két műveletcsoporton Azt követően kis mértékben jobb volt az eredmény az értelmezés, összefoglalás és értékelés típusú feladatokon Hasonlóan jobb eredményt értek el az értelmezés, összefoglalás és értékelés típusú feladatokon a szingapúri, lengyel, lett és kazah diákok, valamint az angolszász országok többségének tanulói A skandináv országok, Hollandia, Franciaország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Ausztria, Németország és Makaó tanulói az információk visszakeresésében és az egyenes következtetések levonásában voltak átlagosan jobbak A megválaszolásukhoz szükséges művelet típusa szerint a kérdések információ visszakeresését és egyenes következtetések levonását igénylik; a szöveg értelmezését, összefoglalását és értékelését várják el.

A fiúk és a lányok eredményei közötti különbségek Magyarországon a lányok átlagosan 13 ponttal értek el jobb eredményt. A lányok előnye nemzetközi szinten 19 pont. Minden részt vevő országban a lányok értek el jobb eredményt, kivéve Makaót és Portugáliát.

Mit tudhatunk meg még a jelentésekből nemzetközi összehasonlításban? Otthoni környezet és hatása a teljesítményre Iskolai környezet és hatása a teljesítményre Motiváció, attitűd A tanárok jellemzői, tanításban eltöltött idő, gyakorlat, továbbképzéseken való részvétel

Otthoni tanulást segítő eszközök Az index alapja: Szülők iskolai végzettsége, foglalkozása Könyvek és gyerekkönyvek száma tanuló otthonában Van-e a tanulónak saját szobája és van-e internetkapcsolat A nyugat-európai országokban a legmagasabb, a közel-keleti országokban alacsonyabb. Magyarország az index alapján az országok első harmadába tartozik

Óvodába járás Magyarországon és Dániában a legelterjettebb az ilyen hosszú óvodába járás.

Településtípusonkénti eredmények Fontos!!! A településtípusok közötti különbségek jelentősen csökkennek, szinte teljesen eltűnnek, ha a tanulók otthoni körülményeit figyelembe vesszük!

Az iskolák összetétele a tanulók családi háttere alapján

Mennyire ösztönzi a tanulók teljesítményét az iskola az igazgató szerint? A magyar igazgatók szerint az iskola leginkább közepesen ösztönzi a tanulói teljesítményeket Az angolszász és a közel-keleti országok iskolái ösztönzik jobban a teljesítményt az igazgatók szerint, a közép-európai országok többségében hazánkéhoz hasonló eloszlást látunk. 1. Annak mértéke, hogy a tanárok mennyire értik az iskola tantervi céljait. 2. A tanárok sikeressége az iskola tantervi céljainak megvalósításában. 3. A tanárok elvárásai a tanulók teljesítményét illetően. 4. A tanárok milyen mértékben tudják motiválni a tanulókat. 5. Az iskolavezetés (beleértve a tanári munkaközösségek vezetőit) és a tanárok közötti együttműködés a tanítás megtervezésében. 6. A szülők részvétele az iskolai tevékenységekben. 7. A szülők elkötelezettsége annak biztosítására, hogy a tanulók készek legyenek tanulni. 8. A szülők elvárása a tanulók teljesítményével kapcsolatban. 9. A szülők támogatása a tanulók teljesítményére vonatkozóan. 10. A tanulók vágya, hogy jól szerepeljenek az iskolában. 11. A tanulók képessége, hogy teljesítsék az iskola tanulmányi céljait. 12. A tanulók tisztelete a kiválóan tanuló osztálytársaik iránt.

Iskolai biztonság és fegyelem az igazgatók szerint

A 4.-es tanulók tanítóinak oktatási tapasztalata Magyarországon és nemzetközi átlagban Az ábra azt mutatja, hogy a 4. évfolyamos tanulók mekkora arányát tanítják az oktatásban adott időt eltöltött pedagógusok

Tanárok elégedettsége a hivatásukkal Magyarországon és nemzetközi átlagban

Mennyire kötik le a tanulókat a tanórák Magyarországon és nemzetközi átlagban?

Az iskolai közösséghez tartozás érzése Magyarországon és nemzetközi átlagban