A környezeti neveléstől a fenntartható fejlődési célokig – az ökoiskolák szerepe a fenntartható társadalmak kialakításában Varga Attila

Természetrajz tantárgy a 10–13 éves kisgimnazisták számára A környezeti nevelés - történeti perspektíva A környezeti nevelés kereszttantervi terület az első Nemzeti alaptanterv megjelenése óta Természetrajz tantárgy a 10–13 éves kisgimnazisták számára

(a Burtland-bizottság definíciója az ENSZ számára) Fenntarthatóság Úgy kielégíteni a jelen nemzedékek szükségleteit, hogy azzal nem csökkentjük a jövő nemzedék szükséglet-kielégítési esélyeit. (a Burtland-bizottság definíciója az ENSZ számára)

Tehetetlenek vagyunk? Forrás: Eurobarometer 468 (2017) A 2014-es mérésben a magyar adatok: 33%, 41%, 16%, 8%, 2% (Eurobarometer 81.3)

Az ENSZ 193 tagállama, köztük Magyarország is elfogadta legújabb nemzetközi fejlesztési célrendszert 2015. szeptemberében. A fejlesztési célrendszer – most először – nevében hordozza a fenntarthatóságot: Fenntartható Fejlődési Célok-ként hivatkozunk rájuk (angolul: Sustainable Development Goals, bevett rövidítése: SDG). A globális fejlődési program 2030-ra a szegénység felszámolását és a fenntartható jövő felépítését ígéri. A 17 Cél mindegyike alkalmas arra, hogy ökoiskolai tanulási helyzetet építsünk rá. A 17 Cél közül hetet villant fel alábbi gyűjteményünk. A Fenntarthatósági Célokhoz pedagógiai célkitűzéseket, eszközöket és módszereket mutatunk be, melyek mindegyike az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet környezeti nevelési és globális nevelési szakértőinek közreműködésével, és többsége széleskörű pedagógusi részvétellel született a közelmúltban.

Fenntarthatóságra nevelés - oktatási cél (4.7) biztosítani, hogy minden tanuló elsajátítsa azokat az ismereteket és készségeket, melyek elősegítik a fenntartható fejlődést: a fenntartható fejlődésre és életstílusokra nevelést, emberi jogi nevelést, nemek közti egyenlőségre történő nevelést, a béke és erőszakmentesség kultúrájára nevelést globális állampolgárságra nevelést a kulturális sokféleség, és a kultúra fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásának a nagyrabecsülését.

ENSZ EGB FN stratégia A fenntartható fejlődést szolgáló oktatás legfontosabb szerepe az, hogy az egyéneket és a csoportokat felvértezze a tudatos választáshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és attitűdökkel, mely választásoknak köszönhetően a világot olyanná alakíthatják, illetve olyannak őrizhetik meg, amelyet ők maguk és a jövő nemzedékek egyaránt olyan helynek tartanak, ahol lehet élni és dolgozni. Az oktatási intézményeknek, a helyi közösségeknek, a civil társadalomnak és a munkáltatóknak mind kulcsfontosságú szerepük van az ilyen kompetenciák kifejlesztésében és előmozdításában.” UNECE stratégiából Az ENSZ EGB Fenntarthatóságra Nevelés stratégiáját az Oktatási Minisztérium államtitkári szinten 2005-ben aláírta, kapcsolattartót 2015-től mindkét miniszttérium delegál

A fenntarthatóságra nevelés középtávú céljai az ENSZ Európai térségében Biztosítani, hogy minden nevelési-oktatási intézmény 2019-ig érvényesítse a fenntarthatóságra nevelés egész-intézményes megközelítését a működése során Elősegíteni a fenntarthatóságra nevelés terjesztését a pedagógusképzés minden területén Erősíteni a szakképzés szerepét a fenntarthatóságra nevelésben és a zöld gazdaság kialakításában

Globális kihívások az oktatás terén Helyi Regionális Központi A fenntarthatóságra nevelésnek az oktatás legfőbb céljává kell válnia. Mind az alulról, mind a felülről jövő kezdeményezések kulcsfontosságúak. A fenntarthatóságra nevelés terjesztése az oktatási minisztériumok feladata. Carl Lindberg gondolatai, Lásd: Jucker és Mathar (2015). p. 85 Központi Regionális Helyi

Életközeli Tudásközpontú Jövőorientált Múlt centrikus Tantárgyközi A hatékony iskola Életközeli Jövőorientált Tantárgyközi Motiváló Innovációra ösztönző Tudásközpontú Múlt centrikus Diszciplináris Ellenőrző Reprodukáló

A jövő iskolája (OECD) Bürokratikus modell – a status quo megőrzése „Iskolátlanítás” Piac Hálózat Újfajta iskoláztatás Tanuló szervezet Társadalmi központ Válság – a rendszer elolvadása

Társadalmi központ Együttműködés Tanulásmenedzsment Szülőkkel Helyi közösséggel Kutatóintézetekkel Tanulásmenedzsment Helyben releváns tudás Tudásátadás helyett információkezelés

Ökoiskolák az országban Ökoiskola cím (2005‒): Becslésünk szerint ma 980 feladatellátási hely, (940 székhely és tagintézmény) ; sajnos majdnem annyi jár le, mint amennyit most átadnak   a tanulók 26%-a

Minden segédanyag letölthető a www.ofi.hu honlapról http://ofi.hu/okoiskola-nevelesi-oktatasi-program 91 Ökoiskola NOP modul figyelmet az UNESCO kiadványra http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/unesco_oktatas_a_fenntarthato_fejlodes_szolgalataban.pdf , mely tanárok, valamint a köznevelés középszintű döntéshozói számára íródott 2012-ben, és most egy éve elkészült magyar fordítása. A mindössze 50 oldalas forrásgyűjtemény kevés, ám pontos elméletet, és kilenc bevált eszközt tartalmaz, melyek közül a tanárok és intézményvezetők számára az IPSZILON segédeszközt, döntéshozók számára az „egész intézményes megközelítést” (azaz itthon: az Ökoiskola Címet), és mindenki számára a Halászjáték szimulációt ajánlja az Önök figyelmébe Könczey Réka kolléganőm

ÖKOISKOLÁK NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMJA Komplex témakörök Élményközpontúság Aktív tevékenység Csoportmunka Saját tapasztalat Kooperatív technikák Projekt módszer Együttműködés Hálózati tanulás Terepi helyszínek Teljes program: http://ofi.hu/okoiskola-nevelesi-oktatasi-program Csak a modulleírások: http://ofi.hu/search/lesson?f[0]=field_main_type%3A5147

Tudnia kell: Az óra ketyeg. Együtt képesek vagyunk változtatni.

Köszönöm figyelmüket! Varga Attila varga.attila@ofi.hu