Ki felel a kisebbségekért és Európa nyugalmáért? Miről beszélünk? Fogalom Keretezés -- Példák a viszonylatokra A magyar eset -- kormánypolitika 2010 után

Kisebbségi kérdés Magyarországon külhoni/diaszpóra magyarság -- magyarság-,nemzet-, diaszpóra politika magyarországi nemzetiségek -- nemzetiségi kérdés romák -- cigánykérdés zsidóság -- zsidó kérdés migránsok -- migráns / migrációs kérdés

Nemzetállamok és a etnikai kisebbségek Európában homogén nemzetállam, nemzetállam, nemzetiségi állam, többnemzetiségű állam Homogén nemzetállam: a kisebbségek aránya nem éri el a 10%-ot és nincs olyan területük, ahol a kisebbség többséget alkotna (15). Írország, Málta (másnyelvűség) Németország, Svédország, Szlovénia (őshonos kisebbségek: szorbok, számik, magyarok, olaszok) Csehország, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Lengyelország (kitelepítéssel, határváltoztatással homogenizálódott) Ausztria, Dánia, Portugália, (nem ott születettek aránya Au:15%,Dk:7% P 6%) Albánia, Norvégia Nemzetállam: a kisebbségek aránya szintén nem éri el a 10%-ot, de egy-egy megye, tartomány szintjén többséget alkotnak (4). Finnország, a nyugati és a déli partvidéken, valamint az Alland–szigeteken élő svédek Franciaország, az elzászi, lotharingiai németek, a bretonok, katalánok, baszkok, korzikaiak, flamandok (nem ott születettek 9%) Hollandia, a nyugati–frízek (nem ott születettek 11%) Olaszország, a dél-tiroli németek

Nemzetiségi állam: ahol a kisebbségek aránya 10% és 25% között van (10). Egyesült Királyság, skót, wallesi, ír hagyomány, + nem ott születettek 11% Luxemburg, nem ott születettek 37% Románia, Szlovákia, magyarok, romák Bulgária, Horvátország, Litvánia, (törökök, szerbek, oroszok) Oroszország, Belorusszia, Ukrajna   Több- illetve soknemzetiségű állam: a tituláris nemzet aránya nem éri el a 75%-ot(10). Belgium, Svájc, Ciprus Spanyolország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Macedónia, Moldova, Észtország, Lettország,

Kisebbségi tipológia történetileg: őshonos-, történeti-, kényszer-, migráns elhelyezkedés: szórvány, kisebbség, etnikai tömb nyelvhasználat: anyanyelv elsődleges / kétnyelvű, másodnyelv domináns / nyelvileg asszimilált jogi helyzet: - egyenrangú (államalkotó) közösségek (pl. flamandok, svájci kantonok, kanadai franciák, szlovéniai m./ol. - kulturális vagy/és nyelvhasználati csoportjogokkal bíró közösségek pl. finnországi samik, svédek, dél-tiroli németek, dániai frízek - egyéni jogokat biztosító rendszer(pl. Franciaország, Olaszország, Románia, Szlovákia) - a szerzett jogokat leépítő politika (pl. Ukrajna, Észtország)  - diszkriminatív kisebbségi helyzet (pl. cigányság) politikai elismertség: saját önkormányzat (f. svéd, lapp parlament, dél-tirol, MNT SzR, Cr, Sl, saját párt, magyar etnikai pártok, Cr szerbek, Bul törökök stb. kulturális szervezet

A kisebbségi kérdés kezelésére kialakult, európai kezelési modellek népirtás, kitelepítés, hegemonikus lefojtás, asszimiláció //önrendelkezés, kantonizáció, hatalommegosztás népirtás: lehetetlenné tenni az illető közösség biológiai reprodukcióját frontier genocide (vadnyugat, Szibéria) (pl. örmények, holokauszt, Ruanda, délszláv háborúk) tömeges kitelepítés:lakosságcsere, hazatelepítés, internálás, kiárusítás háború vagy népirtás utáni konszolidáció eleme (pl. volgai németek, csehsz. magyarok, magyarországi németek ) hegemonikus konfliktuskezelés: a tituláris nemzet kezében az erőszak apparátus, ahol nem lehet a kisebbségi problémákat tematizálni/ lenini nemzetiségpolitika, Fr állameszmény politikai közösség (Török Birodalom, OMM, Szovjetunió, Jugoszlávia,)

asszimiláció/ egyéni integráció (gazdaság, demográfia, nyelvhasználat, oktatás) modernizációs hatások/nincs természetes asszimiláció asszimiláció/integráció különbsége: a kétirányúság önrendelkezés, elszakadás (ki az alanya, hol határolható le, az autonómia előfeltételei) pl. dekolonizáció, posztszocialista országok szétválása kantonizáció, föderalizáció a szubszidiaritás elvének alkalmazása az etnikumközi viszonyokra, belső szecesszió/ etnikai alapon felosztott államiság (pl. Kanada, Belgium, Svájc) hatalommegosztás, koszociáció a párhúzamos elitek és pillérek, szubkultúráinak kiépítése és azok folyamatos alkufolyamati feltételei: nagykoalíció, arányos részvétel, közösségi autonómia, alkotmányos vétójog a kisebbségeknek  

A harmadik Orbán-kormány (2014-2018) szülőföldön maradás / munkaerőpótlás  A kettős állampolgárság beterjesztése (2010): honosítási törvény / - nemzeti emléknap /- iskolai utazási program / - magyarság háza - óvodai, kisiskolás programok, éves szakprogramok / Bethlen Alap átalakítása egy magyar politikai tér koncepció – belső stratégiai konszenzusok nélkül a Jobbik nemzeti tematizációjának megelőzése /az MKP kimaradása a Szlovák parlamentből / választójogi kettősség: htm levélszav. / mo-i lakcímmel rendelkezők külképviseleti szavazati joga A gazdasági, EU együttműködésen alapuló szomszédságpolitika, a kisebbségi érdekek, a gazdasági pozicionálás után   Közös média és virtuális politikai tér kialakítása Nemzetiesítés // Kárpát-medencei dimenziók //világmagyarság, világnemzet kühoni magyar média felvásárlása Gazdaságfejlesztésen alapuló támogatáspolitika - költségvetési összegek növekedése /- agrártámogatások/ -- hiteltámogatások /- óvodaépítési program

A tömeges kettős állampolgárság várható következményeiről: az egzisztenciális gondokkal küzdő elsősorban szerbiai és ukrajnai magyarság számára nemzetközi munkaerőpiacra való kilépést jelentette a magyar útlevél; a kisebbségi magyarok számára az egyéni magyarországi emancipáció lehetőségét teremtette meg ezzel utat nyitva egy új a kisebbségi azonosságtudattal együttélő magyar állampolgári- azonosság előtt; a kisebbségi közösségeken belül az egyéni társadalmi mobilitási pályák sokkal könnyebben kerülnek át Magyarországra, a kétnyelvűség, a kisebbségi kompetenciák elsajátításának háttérbe szorulása felerősödik; a kisebbségi elitek legitimációs válsága elmélyül; a párhuzamos kisebbségi társadalom építésének programja, megrekedt, miközben a tömbmagyar területeken egy otthonteremtési folyamat zajlik; a magyar többségű települések és a saját településükön kisebbségben élő magyarság céljainak, érdekeinek szétválása.

Papp Z. Attila fókuszcsop. kutatása Kisebbségi identitás elemei Kettős állampolgárság identitáselemei helyben maradás perspektívája kivándorlás lehetősége nemzeti keretben értelmeződik transznacionális – „harmadik” országban is lehetséges Magyar Igazolvány útlevél kényszerközösség szabadság, választható bizonytalanság biztonság adottság, „van” megérdemelt, „megszereztük”, „kaptuk” informális formális időben változó túlmutat az időn mindennapi ünnepi (szimbolikus) „úton levés” (hontalanság) „megérkezés” befelé (fontos) kifelé (fontos) „folyamatos edzésben van” örök, állandó kontextuális stabil, „maradandó papír”

Csomópontok + Nemzeti tematizálás ↔ intézmény, stratégia és erőforrás ? +Jóléti sovinizmus, kisebbségi idegen és bevándorló ellenesség, ugyanakkor ↔ a kisebbségi magyar közösségek párhuzamos társadalomépítésének/↔/magyarországi emancipációjának számonkérése a szomszédos országokon. + A transznacionalitás és a határtalanítás kihasználása, következményei: a kisebbségi magyar közösségek transznacionális közösségekké váltak, amellyel a közép-európai párhuzamos nemzetépítések (nemzetállami jövőképeikkel) nem tudnak mit kezdeni. + Lehet-e Magyarország minta, mint „anyaország”? Kitörési pontok: oktatás, önkormányzati munka ↔ Mo-on mindkettő épp államosítás és központosítás alatt áll. Elvárható-e a belpolitika és a magyarságpolitika kettős beszédmódjának elfogadása?

+ Önálló politikai közösségek a kisebbségi magyar közösségek vagy a magyarországi politika „folyományai”? Többközpontú politikai közösség? Kin-state politika vagy diaszpóra politika? + Hol és hogyan lehetséges a társadalmi integrációs és mobilitási pályák megvalósítása: kisebbségi/ többségi/ anyaországi/nemzetközi intézményességeken belül. + ??? önálló közösség /szülőföldön való maradás / elvándorlás