Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben Végzettség Kompetencia Szakképzés jelene és jövője Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben 1

A szakképzési megállapodás tartalma 125 szakma Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása Központi programok felülvizsgálata Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás, a tagi delegálás átadása az érdekképviseleteknek Szintvizsgák szervezése, koordinálása SZKTV, Wordskill, Euroskill szakmai versenyek szervezése, a felkészülést előkészítő bizottság működtetése Az átadott szakmákban a kamara közreműködik a pályaválasztási ás tanácsadási rendszer feladataiban

Fő aktivitási területek Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése, hozzá tartozó bürokrácia visszaszorítása

Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. A szakképzés vonzerejének és a tanulók számának növelése 11-03-04 Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A tankötelezettség felső korhatára az európai országokban 14 éves kor 15 éves kor 16 éves kor 17 éves kor 18 éves kor Horvátország Koszovó Törökország Albánia Ausztria Bosznia- Hercegovina Ciprus Csehország Görögország Írország Liechtenstein Luxemburg Montenegró Portugália Svájc Szerbia Szlovénia Anglia Bulgária Dánia Észtország Finnország Franciaország Izland Lengyelország Lettország Málta Moldova Norvégia Olaszország Románia San Marino Skócia Spanyolország Svédország Szlovákia Litvánia Macedónia Ukrajna Oroszország Belgium Hollandia Magyarország Németország Egyedül Magyarország, ahol 18 éves korig az iskolapadban kell ülni A tankötelezettség részképzéssel is teljesíthető: - Németország - Hollandia

Problémák A tanulók alapkészségeinek hiány A tanulás iránti érdektelenség Teljesítmény nélküliség A fizikai munka elutasítása Minden iskola azt csinál, amit akar!

A lemaradás alapvető oka az elemi készségek hiányosságai Magyarország eredményei a 2006-os PISA felmérésben

Problémák és következmények Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni a szakiskolát választják Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességet kell állítani

Problémák és következmények 2. A szakmai elmélet jelentős változáson ment át: gyakorlatorientáltabb lett A duális képzés élő környezetben szocializálja a tanulót A tanuló megtanulja hogyan működik a valós gazdaság, gondolkodásában erősödik a cselekvőképesség. Megtanulja, hogy cselekedeteiért felelősséget kell vállalni.

Duális képzés A képzés túlnyomórészt az üzemben zajlik – szakképző iskolák elméleti oktatásával kísérve Mindkét képzési helyen önálló – de egymással összehangolt – szabályok érvényesülnek A képzés középpontjában a szakmai cselekvőképesség áll A képzési rend szabályozza: képzési idő szakmakép (minimumkövetelmények, előfeltételek) képzési keretterv az iskolában: tárgyi és időbeli tagozódás vizsgakövetelmények

Szakmai cselekvőképesség „A változó munkavilágban a szakképzésnek meghatározott tanmenet szerint a szükséges szakmai készségeket, ismereteket és képességeket (szakmai cselekvőképesség) kell közvetítenie. A megkívánt szakmai tapasztalatok megszerzését kell lehetővé tennie.” /Szakképzési törvény 1. § 3. fejezet/ Szakmai cselekvőképesség Szakkompetencia Módszerkompetencia Szociálkompetencia

Érvek a duális képzés mellett Előnyök a gazdaság számára + Előnyök a fiataloknak Jó esélyek a munkaerőpiacon Elismert bizonyítvány Gyakorlatközelség Szakképzési javadalmazás Szakemberigény biztosítása Betanítási költségek csökkentése Motiváció és munkahelyi hűség növelése Megfelelő szakképzettség

A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2017-ig

Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya 16-18 év a legkritikusabb! 2002-2010 között általános iskolába járók száma: 112 000-108 000 lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %) 2010-ben a 18 évet betöltött korosztály létszáma 125 ezer fő volt, ebből 25 ezer főnek 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége volt (20%)

Alacsony ifjúsági munkanélküliség és a jó szakképzési rendszer átlag 25 éves AHK No. 2 Strikt bilateral Ca. 10. größte AHK weltweit Forrás: Eurostat 17

Forrás: KSH

Civilizációs tantárgyak Alapvető műveltségi ismeretek, gyakorlatias és életközpontú tanulási mezők. Személyi, társadalmi és kulturális tudatosság fejlesztése Alapvető írás, olvasás, számolás és szövegértés Idegen nyelvi kommunikáció, szakmai központú idegen nyelv Életvezetési ismeretek, mentálhigénia, egészséges életmód Állampolgári ismeretek, felkészítés a munka világára Alkalmazott számítástechnika, infokommunikációs ismeretek Környezetünk védelme, fenntartható fejlődés, modern világ

A tanulószerződés intézményrendszere A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek A munka világába történő átmenet segítése A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér- teljesítmény 48 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben Évente kb. 11,5 milliárd Ft juttatás a tanulóknak A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája, érzékeny barométer, gazdaság-közeli képzés lelke

Szakképesítések kiválasztása Szakmai tartalomban legnagyobb deficitek, kritikus szakmák A gyakorlati óraszámok túlzottan alacsony száma A szakmák munkaerő-piaci súlya A tanulók és vizsgázók száma Modulok kezelhetetlen száma és összetétele Iskolarendszerű és felnőttképzés közötti helyes arányok

A szakmai dokumentációk felülvizsgálata Egyszerűsítés, ésszerűsítés, áttekinthetőség Új OKJ: kompetencia elvűség, modularitás, gyakorlatorientáltság 420 alap szakképesítés, 2 000 kimenet, 3 000 modul Közös modulok felülvizsgálata szakmacsoportonként Modulok számának korlátozása, szakmánként 6 modul Minimum óraszámok meghatározása felnőttképzésben is Elavult technológiák, munka műveletek, ismeretek: szakmai tartalmak aktualizálása

Központi program SZVK-hoz hasonlóan jogszabályi rangra emelése Törzsanyag jellegének erősítése, folyamatszabályozás A szakma lényegének pontos definiálása, kulcskompetenciák A kompetenciák mögött lévő ismeretek precíz meghatározása A cselekvési kompetenciák meghatározó szerepe Elméletigényes gyakorlat – fából vaskarika Szabad sáv beintegrálása, nyári gyakorlat növelése 140 ill. 160 órára A gyakorlati képzéshez kapcsolódó tananyagtartalmak erősítése

Fejlesztéspolitikai koncepció SZVK, Központi program, Szintvizsga, Záróvizsga - - szinergiában Fejlesztői team-ek portfoliója Szakmai szervezetek, TISZK-kek, felnőttképzők Beszámíthatóság a vizsgáknál, szintvizsga Szakmunkás életpálya modell, mesterképzés, FSZ, Bsc A gyakorlati képzés súlyának, szerepének a növelése Tankötelezettség 16 éves korhatárra történő leszállítása

Fejlesztéspolitikai koncepció Pedagógusok mentális felkészítése, változás menedzsment, Fejlesztéshez szükséges segédanyagok, módszertani útmutatók, sztenderdek, sablonok kidolgozása Gyakorlati képzés helyi programjához: best practice Ellenőrzés szakmai-pedagógiai erősítése, gyakorlati oktatók felkészültségének növelése, gazdálkodók képzési hajlandóságának javítása Iskolai tanműhelyi képzés 140%-os normatíva, kamarai garancia vállalás az üzemi gyakorlati képzéshez

Vizsgáztatás: bonyolult, bürokratikus, hosszú

A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése Vizsga: Magas képzettség garanciája kell, hogy legyen, munkaerő-piacon mindenhol bizalom legyen a végzettség iránt! Modulok átrendezése a szakmai tudás méréséhez: - kettő, maximum három napos vizsga - szakmánként maximum 12 feladat Modulrendszer lényege a beszámíthatóság: - modulzáró vizsga felnőttképzésben, - szintvizsga iskolarendszerű képzésben Vizsgafeladatból, vizsgatevékenységből, mint legkisebb egységből lehessen felmentést adni (SZKTV írásbeli vizsga)

Európai szakképzési modellek tapasztalatai A szakképzés feladata a sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása A képzés nem öncélú: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése, a munkapiacon jól értékesíthető tudás kell Vállalkozásoknál a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése: hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő, mobilitás és gyorsan változó életkarrierek: felfelé, oldalt és térben Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra. A képzés ideje alatt dolgozni kell, integrálódni a termelési folyamatba

www.pecsikamara.hu