Szellemitulajdon-jogok az Open Access tükrében International Open Access Week 2017 Bene Tamás Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központ Debrecen, 2017. október 26.

Szellemi tulajdonjogok a kutatási adatokban Üzleti titok (bizalmas információ, know-how) Szerzői jog Adatbázis előállítójának sui generis joga (EU) Szabadalom

Szerzői művek Szerzői műnek minősül például: Tudományos publikáció Irodalmi (pl. szépirodalmi, tudományos) mű Nyilvánosan tartott beszéd Szoftver Színmű, táncjáték Zenemű Rádió vagy televíziójáték Filmalkotás Rajzolás, festés, szobrászat Fotóművészeti alkotás Gyűjteményes műnek minősülő adatbázis Tervezőgrafikai alkotások (pl. logó) Internetes honlap design Tananyag Szakdolgozat Doktori értekezés A szerző engedélyéhez kötött a mű sajátos címének a felhasználása is. A törvény a szerzői jogi védelmet attól függetlenül biztosítja, hogy az adott mű milyen technikai eszközökkel jön létre, illetve milyen közegben vagy hordozón válik hozzáférhetővé.

A szerzői művek elismerésének alapkritériumai Követelmények: szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni eredeti jellegű alkotás. Az egyéni, eredeti jelleg minimumküszöbe alacsony, megállapíthatóságának minimálisan az a feltétele, hogy a mű ne legyen más mű szolgai másolata. Nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

Szerzők A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta (szerző). Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók.

A szerzői jog létrejötte és időtartama A szerzői mű külön hatósági eljárás és formai követelménynek való megfelelés nélkül, automatikusan, létrejötte pillanatától élvez védelmet. A szerzői jogi védelem a szerző életében és a halálát követő év első napjától számított 70 évig áll fenn.

A szerzőt megillető jogok Személyhez fűződő jogok: a szerző személyiségét a műhöz való viszonyában védik. Forgalomképtelenek, csak személyesen gyakorolhatók, másra át nem ruházhatók , nem lehet róluk lemondani. Vagyoni természetű jogosultságok: a szerző vagyoni érdekeit szolgálja, időben korlátozottak, bizonyos feltételekkel átruházhatók, örökölhetők.

A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai Személyhez fűződő jogok: Mű nyilvánosságra hozatala Visszavonás joga Névfeltüntetés joga A mű egységének védelme Vagyoni jogok: Többszörözés Terjesztés Nyilvános előadás Nyilvánossághoz közvetítés Átdolgozás Kiállítás A szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy részének anyagi és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.

A szabad felhasználás Jogszabály felhatalmazása alapján a nyilvánosságra hozott műalkotások engedély és díjfizetés nélküli felhasználása. Határai: nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit megfelel a tisztesség követelményeinek nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni!!!

A szabad felhasználás egyes esetei - idézés Idézés: már nyilvánosságra hozott művet, indokolt terjedelemben, az eredetihez híven, a szerző megnevezésével. Feltételek: a műnek csak kisebb részlete idézhető az eredetihez híven forrás és szerző feltüntetésével a saját anyagtól jól elkülöníthetően idézési céllal, e cél által indokolt terjedelemben csak önálló, saját alkotói munka hozzáadásával létrejött műben lehet idézni. Kivétel: Képzőművészeti alkotások Fotóművészeti alkotások Iparművészeti alkotások

A szabad felhasználás egyes esetei - átvétel nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Az átvétel terjedelmét illetően nincs írott általános mérce, itt is, mint az idézésnél a cél eléréséhez minimálisan szükséges mennyiség a felső határ, de ez azért feljebb van, mint az idézésnél. Az átvétel tartalmilag sem lehet öncélú, helyettesítő, hanem csakis illusztráló és didaktikus, oktatási módszereket követő.

A szabad felhasználás egyes esetei Magáncélú másolás: ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Műfaji korlát: szoftverre, építészeti műre, műszaki létesítményre, digitális adatbázisra, kottára valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére nem vonatkozik. Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.

Felhasználási szerződés Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. Jövőben megalkotandó műre Már meglévő műre A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Kötelező írásba foglalni! (Kivéve kereskedelemben vásárolt szoftver) Többszerzős művek!

Felhasználási szerződés tartalma Szokásos rendelkezések: Kizárólagosság Területi hatály Időbeli hatály Felhasználási mód Felhasználás mértéke Átruházható-e a felhasználási jog harmadik személyre? Díjazás mértéke Kizárólagos felhasználási engedély esetén a szerző csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.

Kiadói szerződés a tudományos művek világában - Copyright Transfer Agreement - Copyright Release Form - Copyright Transfer Form - Journal Publishing Agreement - Exclusive License Agreement Nincs royalty - fontos eltérés a hagyományos kiadói ügyletektől!

A profitorientált tudományos kiadók evolúciója Kereskedelmi kiadók megerősödése (1945-1970) A nyomtatott publikálás utolsó korszaka (1970-1995) A digitális publikálás előtérbe kerülése, a „Big Deal”-ek időszaka (1995-2005) Open Access fokozatos előtérbe kerülése (2005- Forrás: Open Access: Toward the Internet of the Mind, Jean-Claude Guédon, 2017

Budapest Open Access Initiative (BOAI) Szabad hozzáférésen azt értjük, hogy mindenki számára ingyenesen olvashatók, letölthetők, lemásolhatók, kinyomtathatók, terjeszthetők ezek a cikkek, bennük keresés végezhető, a cikkek teljes szövegéhez csatolások fűzhetők, keresőmotorral indexelhetők, adat formájában valamely szoftverrel kezelhetők, vagy egyéb törvényes célra felhasználhatók pénzügyi, jogi vagy műszaki korlátozás nélkül, kivéve azokat a korlátozásokat, amelyek egyébként az internethez való hozzáférés velejárói. A reprodukálás és terjesztés egyedüli korlátja az legyen, és a szerzői jogvédelem szerepe ezen a területen abban nyilvánuljon meg, hogy a szerzők ellenőrizhessék műveik integritását, továbbá jogosultak legyenek arra, hogy megfelelően elismerjék munkájukat, és hivatkozzanak rájuk.

Open Access kezdeményezés Kiváltó ok: digitális kultúra megjelenése Szempontok: Kutatók Könyvtárak Fejlődő országok Adófizetők K+F finanszírozó szervezetek Kiadók Etikai kérdések és a szerzői jogi jogsértés

Open Access EC - Horizon2020 – Grant Agreement Each beneficiary must ensure open access (free of charge, online access for any user) to all peer-reviewed scientific publications relating to its results. Moreover, the beneficiary must aim to deposit at the same time the research data needed to validate the results presented in the deposited scientific publications. Ensure open access — via the repository — to the bibliographic metadata. 6-12 hónapos embargo megengedett. Magyar pályázati szabályok - NKFIH […] a tudományos információk beszerzésére szánt keret felét az intézmény köteles kutatási adatok, eredmények és azokat bemutató tudományos közlemények nyílt hozzáférésével kapcsolatos – Open Access – költségekre fordítani (pl. szakcikk megjelentetése Open Access folyóiratban, kutatási eredményeket bemutató nyilvános hozzáférésű adatbázis felállítása, üzemeltetése). Amennyiben adott munkaszakaszban az Open Access költségek nem kerülnek felhasználásra, abban az esetben a maradvány a következő időszakra átcsoportosítható. Amennyiben a támogatási időszak (projekt vége) végéig maradéktalanul nem kerül felhasználásra az Open Access költség, a fennmaradó támogatás más költségsorra nem átcsoportosítható, azt az NKFI Hivatal részére vissza kell utalni.

Open Access utak szerzői jogi szempontból Green Open Access Gold Open Access Platina Open Access A szerződéses feltételek egyedi egyeztetése a kiadókkal

A szerzői jogok – Green Open Access Elsevier sample publishing agreement for subscription articles: I hereby assign to the Copyright Owner the copyright in the manuscript identified above (where Crown Copyright is asserted, authors agree to grant an exclusive publishing and distribution license) and any tables, illustrations or other material submitted for publication as part of the manuscript (the “Article”). „I have obtained written permission from copyright owners for any excerpts from copyrighted works that are included and have credited the sources in the Article or the Supplemental Materials.” „The Author Rights include the right to use the Preprint, Accepted Manuscript and the Published Journal Article for Personal Use, Internal Institutional Use and for Scholarly Sharing.”

A szerzői jogok – Green Open Access Personal Use A szerző által történő oktatás, konferencia prezentáció, terjesztés ismert kutatókollégák körében, felhasználás a szerző más műveiben Scholarly Sharing Preprint: bármely weboldalon, bármely repozitóriumban elhelyezhető Elfogadott kézirat az elfogadást követően megosztható: A szerző honlapján, blogján Intézményi repozitóriumban oktatási célokra, korlátozott hozzáféréssel A szerzői hallgatóival, kutatótársaival Elfogadott kézirat az embargo periódust követően megosztható: Intézményi repozitóriumban és más nem-üzleti célú adatbázisokban Üzleti adatbázisokban, melyekkel a kiadónak szerződése van (hosting agreeement)

Creative commons A jogosultak egységesített jelzések – és az azokhoz kapcsolódó egyoldalú nyilatkozatok – formájában engedhetnek szűkebb vagy tágabb körű külön engedély nélküli szabad felhasználást, és ez akár a üzleti célú felhasználást is magában foglalhatja. Attribution (by) Attribution CC BY Attribution ShareAlike CC BY-SA Attribution-NonCommercial CC BY-NC Attribution-NoDerivs CC BY-ND Attribution-NonCommercial-ShareAlike CC BY-NC-SA Attribution-NonCommercial-NoDerivs CC BY-NC-ND Share Alike (sa) Noncommercial (nc) No Derivative Works (nd)

Creative Commons a kiadói gyakorlatban Green Open Access modell: The Accepted Manuscript should include a link to the formal publication through the relevant DOI and should bear a Creative Commons CC BY-NC-ND license. Gold Open Access modell: User license Read, print and download Redistribute or republish the final article (e.g. display in a repository) Translate the article Download for text and data mining purposes Reuse portions or extracts from the article in other works Sell or re-use for commercial purposes CC BY 4.0 Yes CC BY-NC-ND 4.0 Yes For private use only and not for distribution No Elsevier user license

Debreceni Egyetem Szerzői jogi szabályzat és publikációs irányelvek 10.3. A nyílt hozzáférésűvé váló Szerzői műveket az Egyetem olyan licenc alatt terjeszti, amely egyértelműen meghatározza a Szerzői mű további felhasználásának engedélyezett mértékét. Az Egyetem a Szerzői művek esetén a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusát alkalmazza: CC-BY-NC- ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a Szerző, vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a Szerző nevét és a Szerzői mű címét (BY).

Új kiadói gyakorlatok Pseudo (predator) kiadók megjelenése (APC Gold modell alapján) Gold OA - eltérő árazási politika az OA mértékének függvényében „Author’s mill” – pl.: GlobeEdit – 10,000 „publikáció” évente

GlobeEdit screenshot

Predator kiadók Főbb jellemzők: Gyors bírálat, elfogadás (peer review nélkül) A publikálási díjról csak az elfogadás után értesítik a kutatót Félrevezető állítások a publikálás folyamatáról (pl. helyszín) Mit kell vizsgálni? Átadásra kerültek-e a szerzői jogok (copyright transfer, license)? Van-e aláírt szerződés/nyilatkozat? (vs.„Automatic”, „click-through”, „tap”-transfer) Van-e ÁSZF a honlapon? A díjfizetésről történő értesítés körülményei Befizetésre került-e a díj? Működés szerinti székhely, bankszámlaszám alapján ország

Elérhetőség: Tel: + 36 70 7091486 tbene@unideb.hu