A magzati vérkeringés és a szülés idején bekövetkező átalakulása Dr. Szabó Arnold szabo.arnold@med.semmelweis-univ.hu Semmelweis Egyetem Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet 2015. március 20.

Az érrendszer a 4. embrionális hét kezdetén Pericardialis üreg Endocardiumcső Szikhólyag vérszigetekkel A szikhólyag körüli extraembrionális mesenchymában a 2-3. hét során vérszigetek alakulnak ki, amelyekből haemocytoblastok és angioblastok differenciálódnak. Ezt követően a chorionban, a testnyélben és a bolyhok tengelyében is vérszigetek, majd primitív erek képződnek (vasculogenesis). Az így kialakult erek burjánzásával és összeszájadzásával (angiogenesis) egy kezdetleges érrendszer jön létre.

A szívcső kialakulása

A keringési rendszer a 4. hét végén Vena cardinalis anterior Aorta dorsalis Kopoltyúartériák (aortaívek) Vena cardinalis posterior Aorta ventralis szív Vena cardinalis communis Vena umbilicalis Szikhólyag véna (Vena vitellina) Szikhólyag artéria (A. vitellina) Arteria umbilicalis

Superior vs anerior Inferior vs posterior

Összehasonlítás alacsonyabb rendű gerincesekkel

Az artériás rendszer a 4. hét végén Aorta dorsalis (páros) Kopoltyúartériák Aorta ventralis (páros) Aorta dorsalis (páratlan) Arteria umbilicalis

A kopoltyúartériák fejlődése Aorta dorsalis Leonardo Botallo 1530?- 1571? Giulio Cesare Aranzio (1530-1589) jobb n. vagus bal n. vagus Aortaívek definitív aortaív 7. interszegmentális artéria Aorta dorsalis Aortaívek Származék és az a. carotis interna kezdeti szakasza Bal oldalon Az aortaív a. carotis communis sinistra és a. subclavia sinistra közötti szakasza Jobb oldalon Az a. subclavia dextra proximalis szakasza Bal oldalon A. pulmonalis sinistra és ductus arteriosus Jobb oldalon A. pulmonalis dextra

A szikhólyag artériák (aa. vitelliane) fejlődése Az arteriae vitellinae-k visszafejlődnek. A szikhólyagartéria eredéséhez közel új artériák bimbóznak ki az aorta dorsalis-ból, létrehozva az aorta abdominalis bélrendszert ellátó páratlan zsigeriágait (Truncus coeliacus, A. mesenterica superior und A. mesenterica inferior).

Sinus venosus Ductus Cuvieri: Vena cardinalis communis Vv. cardinales Jean Léopold Nicolas Frédéric Cuvier (1769 – 1832) Vv. cardinales Vena vitellina sinistra Máj- telep Vena umbilicalis sinistra Ductus Cuvieri: Vena cardinalis communis

A szíkhólyagvénák fejlődése A májtelep körülnövi a szikhólyagvénákat, és anasztomózisok útján létrejönnek a májsinusoidok. A bal szikhólyagvéna a fejődésben visszamarad, és nagyrészt eltűnik. Jobb oldalon kialakul a jobb hepatocardialis csatorna. Az erek közti anasztomózisok kialakítják a vena portae-t, a v. lienalist (v. splenica) és a v. mesenterica superiort és inferiort.

A köldökvénák fejlődése Giulio Cesare Aranzio (1530-1589) A köldökvénák összeköttetésbe kerülnek a máj sinusoidjaival. Jobb oldalon a köldökvéna teljesen visszafejlődik, míg bal oldalon csak a véna proximalis szakasza tűnik el, míg a distalis rész megmarad. A jobb hepatocardialis csatorna és a bal vena umbilicalis közötti összeköttetésből létrejön a Ductus venosus Arantii.

Vv. cardinales fejlődése I. Jean Léopold Nicolas Frédéric Cuvier (1769 – 1832) Vv. cardinales Vena vitellina sinistra Máj- telep Vena umbilicalis sinistra Ductus Cuvieri: Vena cardinalis communis

Vv. cardinales fejlődése II. A 6. héten a hátsó testfalon megjelenő szubkardinális vénák (Vv. subcardinales) összeköttetésbe kerülnek az ősvese rendszerével. Ősvese

Vv. cardinales fejlődése III. A megjelenő szuprakardinális vénák (Vv. supracardinales) a venae intercostales-ek vérét gyűjtik össze, és hamar átveszik a vena cardinalis posterior (inferior) szerepét, ami fokozatosan visszafejlődik. A szakrokardinális vénák (Vv. sacrocardinales) az alsó végtagok fejlődésével párhuzamosan alakulnak ki, és azok vénás vérét a szubkardinális vénák felé vezetik el.

Vv. cardinales fejlődése IV.

Köldökzsinór Arteriae umbilicales Amnion Wharton- kocsonya Thomas Wharton  (1614–1673) Arteriae umbilicales Amnion Wharton- kocsonya Vena umbilicalis sinistra

Placenta Köldökzsinór Chorionlemez Chorionboholy Magzati erek A. spiralis Intervillózus tér Tapadó boholy

Placenta-vér-gát Embrionális kötőszövet Trophoblast magzati erek Syntitiotrophoblast (Cytotrophoblast) Membrana basalis Embrionális kötőszövet Endothel Intervillózus tér anyai vérrel

Magzati keringés Placenta Vena umbilicalis Ductus venosus Arantii Májsinusoidok Vena cava inferior Vena cava superior Jobb pitvar Jobb kamra Foramen ovale Truncus pulmonalis Tüdők Bal pitvar Venae pulmonales Bal kamra Ductus arteriosus Botalli Aorta Arteria umbilicalis Placenta

A magzati vér oxigéntelítettsége

A magzati keringés jelentősebb jobb-bal shuntjei Májsinusoidok Vena umbilicalis beszájadzása a vena cava inferiorba Jobb pitvar (Vena cava superior) Bal pitvar (Venae pulmonales) Ductus arteriosus Botalli beömlése az aortaívbe

A keringés születéskori változásai Az első lélegzetvétellel megnyílnak a tüdők alveolusai, és a tüdő kitágul. A keringési ellenállás a kisvérkörben lecsökken. Több vér áramlik a tüdők felé. A jobb pitvari nyomás lecsökken. A bal pitvarba több vér folyik vissza a tüdők felől. A bal pitvari nyomás megemelkedik. A foramen ovale elzáródik. A vena umbilicalis és az arteria umbilicalis distalis szakasza elzáródik. A ductus venosus Arantii elzáródik. A ductus arteriosus Botalli elzáródik.

A foramen ovale záródása Születés előtt Születés után David R Holmes Jr et al. Current Problems in Cardiology, 2004,29:56-94

Icterus neonatorum

Ligamentum arteriosum Fejlődési maradványok Leonardo Botallo 1530?- 1571? Giulio Cesare Aranzio (1530-1589) Ligamentum arteriosum

Ductus arteriosus persistens egészséges patológiás

Fejlődési maradványok Az arteria umbilicalis proximalis szakasza az arteria iliaca interna ágaként funkcióképes marad. Az ér distalis szakasza elzáródik, és a hasfal belső oldalán a köldökhöz futó plica umbilicalis medialist hozza létre.

Fejlődési maradványok Ligamentum venosum (Ductus venosus maradvány) Ligamentum teres hepatis (V. umbilicalis sinistra maradvány)

Felhasznált irodalom Thomas W. Sandler: Medizinische Embryologie, 11 . Auflage, Thieme Verlag Rohen, Lütjen-Drecoll: Funktionelle Embryologie 3. Auflage , Schattauer Verlag Ulrich Welsch: Sobotta Atlas Histologie 7. Auflage, Elsevier Urban & Fischer http://php.med.unsw.edu.au/embryology/index.php?title=Main_Page