Izomrendszer Általános izomtan: izom felépítése izom vérellátása

Az előadások a következő témára: "Izomrendszer Általános izomtan: izom felépítése izom vérellátása"— Előadás másolata:

1

2 Izomrendszer Általános izomtan: izom felépítése izom vérellátása
izmok osztályozása: - alak szerint eredési hely száma szerint működés szerint izomműködés

3 Részletes izomtan A fej izmai A törzs izmai A végtagok izmai

4

5

6

7

8

9 Keringés szervrendszere
A vér összetétele: a vérsejtek a vérplazma összetétele a vér vegyhatása

10 A vörösvérsejtek (erythrocyta)
mennyiség, méret, alak, élettartam képzés felépítése, működés vércsoportok: - ABO-vércsoportrendszer - Rh-vércsoportrendszer

11 Vörösvérsejtek Fehérvérsejtek Vérlemezek Felépítés Fánk alakú Gömbölyded vagy szabálytalan,változó Szabálytalan alak Sejtmag Éretten nincs Van Nincs Méret 7-8 mikrométer 5-22 mikrométer 2-4 mikrométer Mozgás Passzív Passzív vagy aktív Szám/mm3 4,5-5,5 millió 6-8 ezer ezer Termelődés helye Vörös csontvelő Vörös csontvelő és nyirokrendszer Előfordulás Érrendszerben Érrendszerben, szövetek között Élettartam 120 nap 1-2hét 14 nap Feladat Légzési gázok szállítása Védekezés(ellen-anyagok termelése, bekebelezés) Véralvadás Pusztulás helye Lép, máj Sérülés, fertőzés helye vagy a májban Véralvadás helyén vagy a májban Betegségek Vérszegénység, hemolízis. Leukémia Hemofília

12

13 Fehérvérsejtek (leukocyta)
Granulocyták Agranulocyták: - lymphocyták - monocyták

14 Vérlemezkék (thrombocyta)
jellemzés: mennyiség, méret, alak, élettartam véralvadás (haemostasis)

15 A vérplazma összetétele
Víz Fehérjék Véralvadási faktorok Ionok Cukor Bilirubin Maradéknitrogén

16 A szív felépítése, és működése
A szív elhelyezkedése, üregei, a szívbillentyűk A szív falának szerkezete: - endocardium (szívbelhártya, szívbillentyűk) - myocardium (szívizom) - epicardium (a szívburok zsigeri lemeze) Vérellátása: Artériás vérellátás: jobb és baloldali koszorús artéria funkcionális végartériák Vénás vérellátás: - vena cordis magna (szív legnagyobb saját vénája) - sinus coronarius (utolsó vénás szakasz, a jobb pitvarba ömlik)

17 A szív felépítése, és működése
A szív ingerképző és ingerelvezető rendszere A szív külső idegei (a szinuszcsomóhoz futnak): Trunkus sympathicus (veg. szimp. ingerületet szállít) Nervus vagus (veg. paraszimp. ingerületet szállít) A szív működése (szívhangok I.,II., szívzörej) Elektrokardiográfia (EKG) Keringési perctérfogat

18 Az erek Az erek jellemzése Kis vérkör
Nagy vérkör legfontosabb artériái: Aorta: - Felszálló aorta: a jobb és baloldali koszorús artéria ered belőle - Aortaív három ága: fej-kar artériák: ellátja az agy- és gericvelőt, ill. a jobboldali felkart, az alkart és a kezet vérrel A. carotis communis sinistra: ellátja a nyak, fej és az agyvelő baloldali részét

19 A nagy vérkör legfontosabb artériái
3. Artéria subclavia sinistra: ellátja az agy- és gericvelőt, ill. a baloldali felkart, az alkart és a kezet vérrel Leszálló aorta ágai: Mellkasi aorta: tüdőt látja el vérrel Hasi aorta: a has falát, ill. külön zsigeri ágakkal a páros és páratlan zsigeri szerveket látja el vérrel Közös csípőverőér: Belső csípőverőér: kismedencét látja el Külső csípőverőér: alsó végtagot látja el

20 A nagy vérkör legfontosabb vénái
V. cava superior: összegyűjti a rekesz fölötti rész, a felső végtagok, ill. a fej és a nyak vérét. A szív jobb pitvarába ömlik. V. cava inferior: összegyűjti az alsó végtagok, a kismedence, a páros hasi zsigeri szervek, ill. a máj vénás vérét. A szív jobb pitvarába ömlik. V. portae: összegyűjti a páratlan hasi zsigeri szervek, ill. a máj vénás vérét. Két hajszálérhálózata van, ezt portális keringésnek hívjuk. A v. cava inferiorba ömlik, nem közvetlenül a szívbe.

21 Az erek A magzati vérkeringés A vérnyomás A vér áramlási sebessége
A vérmennyiség eloszlása a szervekben Idegi és kémiai szabályozás

22 A magzati vérkeringés, a méhlepény

23 A magzati vérkeringés 1. A magzati érrendszer:
a magzati és az anyai vérkeringés teljesen független egymástól a méhlepényben (placenta) felfrissült vér a köldökvénán (vena umbilicalis) keresztül jut a magzathoz a köldökvéna a májhoz szállítja a vért (a magzati életben kizárólag a máj kap oxigénben dús vért) a vena umbilicalisból egy ér (ductus venosus Arantii) fut az alsó üres visszérhez (vena cava inferiorhoz) - itt a vénás és az arteriás vér keveredik)

24 a vér egy része a jobb pitvarba jut, ahol a nyitott ovalis nyíláson (foramen ovale) keresztül a bal pitvarba jut a vér másik része a jobb kamrába, majd a tüdőartériába (truncus pulmonalis) jut a vér egy része a tüdőartériából a tüdő elkerülésével a magzati életben meglevő összeköttetésen keresztül (ductus arteriosus Botalli) az aortába jut a vér többi része eljut a tüdőbe, ahol nincs gázcsere, majd a v. pulmonalison keresztül a bal pitvarba, onnan a bal kamrába, majd az aortába kerül, ezután a nagy vérkörnek megfelelően áramlik tovább a magzat vére a belső csípőverőérből induló két köldökartérián (arteria umbilicalis) keresztül jut vissza a méhlepénybe

25 A magzati vérkeringés sajátosságai
a magzati és az anyai vérkeringés teljesen független egymástól  b) Az anyagcsere a placentában történik, ahol a méhlepény bolyhaiban a magzati vér kering, amit az anya artériás vére vesz körül (GÁZCSERE A TÜDŐBEN NINCS!) c) artériás vért csak a máj kap a jobb pitvarból a vér két úton halad tovább: foramen ovale -> bal pitvar pitvar-kamrai szájadék -> jobb kamra 

26 d) a magzati életben meglevő összeköttetések:
ductus venosus Arantii (a vena umbilicalis és a vena cava inferior között) ductus arteriosus Botalli (a truncus pulmonalis és az aortaív között) foramen ovale (a jobb és a bal pitvar között) Ezek az összeköttetések születés után záródnak A köldök vénát (vena umbilicalis) és a köldök artériát (arteria umbilicalis) születéskor átvágják és elkötik

27

28 Idegi szabályozás Nyúltvelői vazomotor (érmozgató központ)
A kisartériák átmérőjét a paraszimpatikus vegetatív rostok tágítják, míg a szimpatikus rostok szűkítik. A vazomotor központ működését befolyásolják: A központi idegrendszer egyes részei (pl. limbikus rsz.) A vér oxigéntartalmának csökkenése A vér hőmérsékletének változása

29 Kémiai szabályozás A különböző kémiai anyagok hatásukat az erek simaizomsejtjeire fejtik ki: Acetilkolin: értágító hatású Hisztamin, szerotonin, bradikinin: értágító hatású Adrenalin: érszűkítő hatású Vazopresszin: érszűkítő hatású

30 A nyirokrendszer A nyirok A nyirokszervek: Nyirokkeringés
nyirokcsomó: felső végtagi, mellüregi, hasüregi, alsó végtagi, feji, nyaki nyirokcsomók mandula lép csecsemőmirigy Nyirokkeringés

31 A nyirok A nagy vérkör hajszálérhálózatának területén képződik a vérplazmából A szövetközti rések → nyirokkapillárisok → nyirokerek →nyiroktörzsek (legnagyobb a mellvezeték (ductus thoracicus))→ angulus venosusba ömlik (vénás vér) Plazmafehérjéket és zsírt tartalmaz

32 A nyirokcsomó Bab alakú Felépítése: kötőszövetes tok
kéregállomány: nyiroktüszőket tartalmaz, lymphocytát termel velőállomány: fagocitáló sejteket tartalmaz Funkciója: Lymphocytákat termel, melyek a nyirokáramlás révén bekerülnek a rendszerbe Védekezés a nyirokcsomókba került baktériumokkal szemben a fagocitáló sejtek segítségével

33

34 A mandula Típusai: - orr vagy garatmandula - szájpadmandula
- nyelvmandula Állományában nyiroktüszők találhatók, melyek T- és B-lymphocytákat termelnek→ immunvédekezés A mandula, mint „góc”

35 A lép Kékesvörös színű, páratlan szerv
A rekeszizom alatt, a hasüreg bal oldalán található Két állománya: Fehér pulpa: lymphocytákat termel Vörös pulpa: vért raktároz (akár a teljes mennyiség 1/6-át) Kiszűri és lebontja a kiöregedett és káros vörösvérsejteket és vérlemezkéket Eltávolítása után a máj veszi át a szerepét

36

37 A csecsemőmirigy A szegycsont mögött helyezkedik el
Legnagyobb fejlettségét csecsemő- és kisgyermekkorban éri el Pubertás korban elsorvad és zsírszövet foglalja el a helyét A T-lymphocyták fejlődésének és érésének a helye Celluláris immunválaszért felelős

38

39

40 Köszönöm a figyelmet!

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52