Belső környezet és a keringési rendszer az állatvilágban

Az előadások a következő témára: "Belső környezet és a keringési rendszer az állatvilágban"— Előadás másolata:

1 Belső környezet és a keringési rendszer az állatvilágban

2 A keringési rendszer szerepe
Az élő szervezet anyagokat cserél a környezettel→szállítás Anyagtranszport módja: DIFFÚZIÓ Egysejtűek A diffúzió sebessége: 0.1 μm – sec 10 μm – 0.05 sec 1 mm – 9.26 min 1 cm – 15,4 h Többsejtű szervezetek: Keringési rendszer: Áramlás (O2 tüdőből a testrészekhez 3o sec.) Diffúzió (5 év)

3 A keringési rendszer feladatai
Gyors anyagszállítás a sejtek és szervek között. Sejtszintű diffúzióval történik. A metabolikus végtermékek gyors eltávolítása. (CO2, urea, kreatinin). Az exkrétumokat a kiválasztó készülékhez szállítja. Hormon szállítás. A keringési rendszer ennek a szabályozó rendszernek része: szállít + termel (pitvari nátriumürítést serkentő peptid). Immunrendszer. Fehérvérsejtek (leukociták) és vérlemezkék szerepe. Hőmérséklet szabályozás. Szaporodás. Corpus cavernosum (barlangos test)

4 Belső környezet A többsejtű állatok sejtjeinek döntő többsége nem érintkezik a külvilággal, ezért környezetüknek nem az állat külső környezete felel meg, hanem a sejten kívüli tér vagy extracelluláris tér. Ez alkotja a belső környezetet.

5 Belső környezet A vérkeringés nélkül: az extracelluláris teret a sejtek közötti folyadék tölti ki. A nyílt keringés: hemolimfa alkotja a belső környezetet. A zárt keringés: extracelluláris tér 2 részre oszlik: intravazális vagy ereken belüli térre (nyirok, vér) interszticiális vagy sejtek közötti tér (szövetnedv)

6 Keringési rendszer

7 Keringési rendszer hiánya
Alacsonyrendű állatok nedvkeringése Emésztés es anyagszállítás szerepét tölti be, szállításban a víz áramlása is szerepet játszik

8 Keringési rendszer kialakulása
A szöveti szerveződés és soksejtűség Vízből a szárazföldi életre való áttérés Nyílt keringési rendszer: Hemofimfa Nincs folytonos érrendszer Zárt keringési rendszer: -Vér, nyirok -Elkülönült, ereken belüli szállítás

9 Nyílt keringési rendszer
Megszakad az érrendszer folytonossága A nyílt keringési rendszerben keringő testfolyadékot vérnyiroknak (hemolimfának) nevezzük A gerinctelen állatok légzőpigmentjei a legtöbb esetben a plazmában oldottan fordulnak elő.

10 Hemocianin - légzőpigment

11 Zárt keringési rendszer
Véredényrendszer A hajszálerek érfala a sejtanyagcserében résztvevő anyagok számára átjárhatók A véredényrendszert kiegészíti a nyirokérrendszer.

12 Hemoglobin

13 Zárt keringési rendszer
A fejlettebb állatok keringési rendszere: szívből szívből kivezető artériákból, szív felé vezető vénákból kapillárisokból vérből áll A keringésben áramló testfolyadék állandó mozgásban van, ezt az áramlást a szív hozza létre. Az erek rendszerét vérkörnek nevezzük Szív felépítése: 1-2 pitvar es 1-2 kamra

14 Artéria/osztóér Véna/gyűjtőér pitvar kamra billentyű

15 Zárt keringési rendszerek

16

17 Vérerek felépítése

18 A vér áramlása a kapillárisokban

19 A hemolimfa és a vér A gerinctelenek hemolimfája és a vér a kötőszövet egy jellegzetes típusának felel meg: a sejtes (alakos elemek) és sejtközötti állomány (plazma). Plazma: szervetlen (sók) és szerves anyagok (fehérjék) vizes oldata, amely színtelen (pigmentanyagoktól függően vöröses, zöldes, kékes-sárgás vagy zöldes - nagy molekulájú fémtartalmú (Fe, Cu, Vn)) fehérjék

20 A nyirokkeringés Nyirok Nyirok csomók
Nyirokrendszer szerepe: fenntartja a test folyadék és fehérje szintjét + védekezés

21 Vér A gerincesek vérének alakos elemei: vörösvérsejtek (eritrociták)
fehérvérsejtek (leukociták) vérlemezkék (trombociták). Vörösvérsejt Vérlemezke Fehérvérsejt Száma 1 mm3 vérben Átmérője (mikrométer) Élettartama Működése Képződési helye 5 millió 7-8 120 nap gázszállítás vöröscsontvelő ezer 2-5 7-14 nap véralvadás 6-8 ezer 5-20 8-9 nap belső védekezés nyirokrendszer

22 A vér alakos elemei

23 Vörösvérsejt A halak, kétéltűek, hüllők és madarak esetében osztódásra képtelen sejtmagot tartalmaznak (vörösvérsejt) Emlősök eritrocitái sejtmag nélküliek, kétszeresen homorú sejtek, nagyobb a légzési gázokkal érintkező összfelülete. A békák /mm3, A fehérpatkány /mm3, Az ember vérében a nők , a férfiakéban a vörösvértestek száma.

24 Belső védekezés I sorban II sorban III-lagosan Bőr
Nem sajátos védekezési mechanizmusok Sajátos védekezési mech. (immunitás) I sorban II sorban III-lagosan Bőr Mirigyszövetek és mirigyváladékok Fagocitáló fehérvérsejtek Antimikrobiális fehérjék Gyulladás, duzzadás Limfociták Antitestek

25