Befektetések II. Dr. Ormos Mihály, Befektetések.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
4. Két összetartozó minta összehasonlítása
Advertisements

1. Közgazdaságtani alapfogalmak
A TŐKEKÖLTSÉG.
MI 2003/9 - 1 Alakfelismerés alapproblémája: adott objektumok egy halmaza, továbbá osztályok (kategóriák) egy halmaza. Feladatunk: az objektumokat - valamilyen.
A többszörös összehasonlítás gondolatmenete. Több mint két statisztikai döntés egy vizsgálatban? Mi történik az elsõ fajú hibával, ha két teljesen független.
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry J.. u. 1. E 610. Dr. Margitay Tihamér 2. nap.
Vállalatok pénzügyi folyamatai
Új klasszikus makroökonómia
Statisztika II. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
2. Kockázat (és idő) Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A számfogalom bővítése
Játékelméleti alapfogalmak előadás
A döntés Dr. Ternovszky Ferenc: Nemzetközi menedzsment európai szemmel
Miért hozzuk a döntést, mi a cél?
Vállalatok pénzügyi folyamatai
Az egyenlőséggel kapcsolatos attitűdök Lelkes Orsolya European Centre for Social Welfare Policy and Research, Bécs.
Statisztika.
Biztosítások : Kárigény érvényesítése. Mi a biztosítási kárigény?
Személyiségelméletek
2. Döntéselméleti irányzatok
5. A racionalitás paradoxonai Bara Zoltán
Valószínűségszámítás II.
Kutatásmódszertani dilemmák
Számvitel S ZÁMVITEL Dr. Ormos Mihály. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Előszó Tizenkét előadás (92)
Vállalati pénzügyek alapjai
A TŐKEKÖLTSÉG. Tőkeköltség a tőkepiacról  Tőkepiac: pénzt cserélünk pénzre  Pl. pénzt adok egy vállalatnak valamilyen jövőbeli (várható) kifizetésekért.
BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›6 Tőkejavak árazódása –6.1 Várható hasznosság modellje –6.2 Kockázatkerülési együttható –6.3 Relatív.
BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Jegyzetolvasási-teszt II. ›Október 29. (kedd) ›Jegyzet 6-7. fejezet 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2.
Befektetések I. Dr. Ormos Mihály, Befektetések1. 2 Tőkepiaci mikrostruktúra és pénzügyi viselkedéstan Két jellegzetes jelenség –Az értékkel kapcsolatos.
BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›6 Tőkejavak árazódása –6.1 Várható hasznosság modellje –6.2 Kockázatkerülési együttható –6.3 Relatív.
Tisztelt Hallgatók! A Befektetések II. tárgy számonkérése három tétel kidolgozásból, valamint egy gondolkodtató kérdés megválaszolásából áll. A vizsgán.
Befektetések II. Dr. Ormos Mihály, Befektetések1.
Dr. Ormos Mihály, Befektetések1 Hol tartunk… Pénzügyi viselkedéstan vs. Hatékony piacok elmélete –Ha eltérnek az árak az értéktől, a piac reagál … és ha.
BME Üzleti gazdaságtan konzultáció - szigorlat Andor György.
Befektetések II. Dr. Ormos Mihály, Befektetések1.
„R” helyett „Q”? – Új lehetőségek a faktoranalízis alkalmazásában
Pókerkártya játék algoritmusa
Bevezetés a játékelméletbe
Üzleti gazdaságtan Andor György.
Hol tartunk… Tőkepiaci hatékonyság Anomáliák Egyensúlyi modellezés
Hol tartunk… Tőkepiaci hatékonyság Anomáliák Egyensúlyi modellezés
Befektetések II. Dr. Ormos Mihály, Befektetések.
Pénzügy szigorlat Üzleti gazdaságtan
Üzleti gazdaságtan Andor György.
1 hónappal az országgyűlési választások előtt Politikatörténti Intézet Dr. Stumpf István március 11.
A kutatási program leírása
Hol tartunk… Pénzügyi viselkedéstan – alul- és túlreagálás
Sikeres felkészülést kívánok! Ormos Mihály
Hol tartunk… Tőkepiaci hatékonyság Anomáliák Egyensúlyi modellezés
Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam I
Befektetések II. Dr. Ormos Mihály, Befektetések.
Befektetések II. Dr. Ormos Mihály, Befektetések.
Befektetések Élet a CAPM-en túl Bohák András, Befektetések.
Hol tartunk… Pénzügyi viselkedéstan Heurisztikus torzítások
Befektetések II. Dr. Ormos Mihály, Befektetések.
Tőzsdei spekuláció tavasz Tőzsdei spekuláció.
Befektetések II. Dr. Ormos Mihály, Befektetések.
Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Kognitív és emotív jelentés
Befektetések II. Dr. Ormos Mihály, Befektetések.
Befektetések II. Dr. Ormos Mihály, Befektetések.
Befektetések II. Dr. Ormos Mihály, Befektetések.
Sikeres felkészülést kívánok! Ormos Mihály
Üzleti gazdaságtan Andor György.
Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam I
A pedagógiai kutatás általános kérdései. A téma váza A pedagógiai kutatás tárgya, célja, helye a tudományos kutatások rendszerében A pedagógiai kutatás.
A TUDATOS MEGTAKARÍTÓI MAGATARTÁS KORLÁTAI
Az SZMBK Intézményi Modell
Kiegyenlítő (kompenzációs) bérkülönbségek
Előadás másolata:

Befektetések II. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

Hol tartunk… Pénzügyi viselkedéstan – alul- és túlreagálás Az irányzat jellemző vonása, hogy a tőkepiac működésével kapcsolatos hipotéziseit a kognitív pszichológia elméleteire, az ott feltárt viselkedési sémákra építi. Daniel Kahneman (Nobel díj 2002) és Amos Tversky Az emberek előrejelzéseik és állításaik megfogalmazásakor rendszerint nem követik a várható hasznosság racionális kalkulációjának szabályait, az előrejelzés statisztikai törvényszerűségeit. Ehelyett néhány alapvető heurisztikus eljárást alkalmaznak az ítéletalkotásra. Ezek mentális műveleteket vagy „rövid utakat” (shortcuts) a döntésekhez. Bonyolult és kockázatos döntési helyzetekben a szereplők (aktorok) gyakran leegyszerűsítik a problémát és racionális elemzése helyett, szubjektív érzéseikre, előítéleteikre és ökölszabályokra hagyatkoznak. E heurisztikák létezésének kísérleti igazolása és formális leírása állt a szerzőpáros munkásságának középpontjában. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

Hol tartunk… Hasznosságelmélet és Bayes tétel E modellek szerint az emberi döntéshozatal a számítógéphez hasonló: mindent tudó, rendezett, logikus és kalkulatív. A két modell a racionális döntések elméletében kerül egy kalap alá, és központi szerepet játszik a modern társadalomtudományok többségében, beleértve a jogot és a közgazdaságtant. Pénzügyi viselkedéstan vs. Hatékony piacok elmélete Ha eltérnek az árak az értéktől, a piac reagál… és ha nem? Attól, hogy az árak nem korrektek, még nem biztos, hogy van ingyen ebéd. Tévedni emberi dolog – de tanulunk a hibáinkból, vagy mégsem… a befektetők az adatok értelmezésekor, feldolgozásakor jó felismerhető heurisztikákat követnek. A tartalom mellett a forma is befolyásolja e a döntéseinket. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

Hol tartunk… Thaler játéka a Financial Timesban Heurisztikus torzítások Hozzáférési heurisztikák Reprezentativitás Túlzott magabiztosság Konzervativizmus Nem egyértelmű helyzetek kerülése Dr. Ormos Mihály, Befektetések

2. Keretrendszertől való függőség 79 A kockázat érzékelése, a szituációk értelmezése alapvetően függ annak leírásától, felépítésétől, formájától, keretétől (frame vagy form). Minden döntésünknél a veszteségek minimalizálására törekszünk, de a keret eltéríthet szándékunktól. (Kahneman és Tversky, 1979) Franco Modiglianinak (Nobel díj, 1985) azt a kérdést tették fel, hogy össze tudná-e foglalni 25 vagy kevesebb szóban mindazt amit életes során alkotott. Azt mondta: „Nem tettem egyebet, mint részletekbe menően, rigorózusan bizonyítottam, hogy ha egyik zsebemből átteszek $100-t a másik zsebembe, ezzel sem szegényebb sem gazdagabb nem leszek.” Shefrin válasza erre, hogy mindez csak abban a valótlan világban igaz, ahol az információ transzparens, azt mindannyian ugyanúgy értelmezzük, azaz a fenti esetben mindannyian ugyanazt a cash flowt érzékeljük. Mindez attól a kerettől függ, amiben az információt kapjuk. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

Összekeveredő preferenciák 80 Rövid történet a közlekedésbiztonságról… A jelenlegi közlekedési struktúrában átlagosan 600 ember veszti életét közlekedési balesetben. Két program alternatívát terveztek, amelyek csökkenthetik a balesetek számát az utakon. A Program: az éves közlekedési halálesetek számát várhatóan 570-re csökkentené évi 12 millió dolláros költségvetéssel. B Program: várhatóan 500-ra csökkentené, míg költsége évente 55 millió dollárt tenne ki. Kérdés: a képviselők, akik végül a döntést meghozzák, melyik alternatívát támogatnák nagyobb örömmel? Felkérünk két független közvélemény-kutató, tanácsadó céget… Dr. Ormos Mihály, Befektetések

Közvélemény-kutatók kérdései 80 Az egyik cég azt kérdezi a „közvéleménytől”, a megkérdezettektől, hogy melyik programot támogatnák szívesebben. A válaszok alapján világosan látszik, hogy az emberek többségében, konkrétan 2/3-uk, a B Programot preferálják, amelyik több életet ment meg, nagyobb „költség/megmentett élet” mellett. A másik cég úgynevezett „illeszkedési” eljárást alkalmazott a döntés segítéséhez. A megkérdezettek ugyanazokat az információkat kapják, annyi különbséggel, hogy a B Program költségét nem specifikálják. A megkérdezettnek az a feladata, hogy adjon meg egy olyan költséget B Programhoz kapcsolódóan, amelyik mellett a két alternatív Program ugyanolyan vonzó lenne. A válaszadók preferenciáját a két programmal kapcsolatosan úgy fogják levezetni, hogy összevetik válaszaikat a két Program valós jellemzőivel. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

Az „illeszkedési” eljárás eredménye 80 A válaszadó számára akkor közömbös a két program, ha 55 millió dollár költséget rendel B Programhoz. A Programot preferálja B-vel szemben ha kisebb költséget rendel 55 millió dollárnál B Programhoz. B Programot preferálja A-val szemben ha válaszában 55 millió dollárnál magasabb költség mellett áll be a közömbösség. A megkéredzések eredményei: az emberek 90%-a mondta, hogy 55 millió dollárnál kisebb költség mellett azonos értékű a két Program, azaz 90%-os többséggel az A Programot preferálták. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

A mi eredményeink: Választás Illeszkedés Megdöbbentő válaszok: A Program: 31 (37,35%); B Program: 52 (62,65%) Illeszkedés 11 milliárdnál kevesebb (azaz A Program): 44 (93,62%); 8 milliárdnál (2,4/30=0,08; 0,08*100=8) kevesebb: 31 (65,96%) 11 milliárdnál több (azaz B Program): 3 (6,38%) Megdöbbentő válaszok: 2,4 milliárdnál kevesebb: 7 (14,89%) Választásnál: „Egyiket sem, de ha muszáj, akkor A” „Attól függ, hogy az „A” program által megtakarított évi 8,6 milliárd Ft-ból el lehet-e érni 70 ember megmentését, egyébként „B”” … Dr. Ormos Mihály, Befektetések

Akkor most mit mondjunk a Miniszter úrnak? 80 A válaszok mintája kifejezetten összezavaró. Ha az embereket a két lehetőség közti választásra kértük, akkor látható többségük B-ét preferálta A-val szemben. Ha arra kértük őket, hogy árazzák be a két lehetőséget, az emberek többsége olyan költségeket adott, amelyből egyértelműen látszik, hogy A-t preferálják B-vel szemben. Sőt implicit módón meghatározva az emberélet értékét, az egyszerű választásnál kétszeres értéket mértünk (ezt mérte az első cég), mint amit az illeszkedési eljárás során érkező válaszokból. A minisztériumi munkatársak elé tárjuk a felmérés eredményeit. Talán az egyik közvélemény-kutató hibát követett el. Talán az emberek nem gondolkodnak világosan, egyértelműen, ha egy probléma során emberélet a tét, vagy emberéleteket kell beárazni. Valaki közbeszól, hogy Ő olvasott ilyesmi kutatásokról pszichológusoktól. Pszichológusok szerint a „preferencia” fogalma, ami a modern döntéselmélet alapját képezi sokkal problematikusabb, mint azt a modern közgazdasági elméletek szerint gondolnánk, hiszen a ha különböző módokon tesszük fel kérdéseinket szisztematikusan eltérő válaszokat, döntéseket kapunk. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

Preferenciák megfordulása 81 Két (játék) lehetőség van: H játék: 8/9-ed valószínűséggel nyerhetünk 1000 Ft-ot. Nagy valószínűséggel nyerhetünk relatíve kis összeget. L játék: 1/9-ed valószínűséggel nyerhetünk 10.000 Ft-ot. Kis valószínűséggel nyerhetünk relatíve nagy összeget. Melyikben venne inkább részt, ha csak az egyiket választhatná? A legtöbb válaszadó a H játékot választotta. Árazzák be az egyes játékokat. (Konkrétan adják meg azt a legkisebb összeget, amelyért hajlandóak volnának eladni a játékban való részvételi lehetőségét.) A résztvevők többsége magasabb árat határozott meg, hogy lemondjon az L játékról. Az eredmények alapján a résztvevők 71%-a választotta H-játékot, míg 97%-uk árazta (értékelte) magasabbra L-játékot. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

A jelenség Az ilyen játékokról való lemondás során 81 Az ilyen játékokról való lemondás során az árazás a kifizetés mértékével sokkal jobban korrelált, mint a nyerési eséllyel, míg a játékok közt történő választás (és azok „vonzónak” érzése) során a választás és a nyerési (vagy vesztési) esélyek közt mért korreláció volt sokkal magasabb, a kifizetésnél. Lehetőség van tehát olyan játék-párok konstruálására, amelyek során a fenti anomáliát tapasztaljuk. Ugyanazon személy a két lehetőség közül az egyiket válassza szívesebben, de a másikat értékelje magasabbra. A preferencia megfordulás fogalma olyan eredmény, amellyel a közgazdaságtan területén ritkán találkozunk. Vajon ezek után, hogyan kezeljük a preferencia fogalmát. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

Preferencia… 81 Amikor azt mondjuk, hogy A lehetőséget preferáljuk B-vel szemben, akkor az azt jelenti, hogy A-t választjuk, ha B-ét is lehetőségünk lenne, vagy azt jelenti, hogy A rezervációs ára magasabb, mint B-nek. A standard elemzésekben azt feltételezzük, hogy a két eljárás ugyanazt a sorrendet eredményezi. Ezt a feltételezést (vagy mondhatnánk, hogy a preferenciákhoz kapcsolódó racionalitási követelményeket) folyamat-invarianciának nevezzük. (A mérés metodikájától független eredmény követelménye.) Ez ritkán jelenik meg, mint explicit axióma, de implicit módon elengedhetetlen, ahhoz, hogy a preferenciák sorba rendezhetőek legyenek, így az azok közti relációt megadhassuk. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

Közgazdászok a preferenciákról… 1979-ben 82 David Grether és Charles Plott (1979) Kísérletsorozatukkal az volt a céljuk, hogy „kétségbe vonják a pszichológusok munkáit alkalmazott közgazdászként”. Egy olyan 13 elemből álló (védekező) listát hoztak létre, amelyben az ellentmondásokat generáló tények, amelyek a preferenciák megfordulását támasztják alá, irrelevánsnak tűnnek a közgazdaságtan tekintetében. A listában olyanokat találunk, mint alulmotiváltság, jövedelmi hatás, stratégiai válaszadás, és a tény, hogy egyáltalán a vizsgálatokat pszichológusok végezték (ezáltal gyanítható, hogy ők gyanúsan irányították a válaszadókat és ez furcsa viselkedéshez vezetett…). Valójában megpróbálták eliminálni a preferenciák megfordulását például különleges ösztönzési rendszerekkel. A preferenciák megfordulása így még erősebbnek, még általánosabbnak bizonyult azok körében, ahol valós pénzügyi ösztönzéssel találkoztak, mint azoknál (a kontrollcsoport körében), akiknél csak hipotetikus kérdéseket tettek fel. A jelenség magyarázata és interpretációja így sem tisztult ki. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

Formalizáljuk a problémát 82 A következő jelöléseket használjuk. Jelölje H a magas valószínűségű nyeremény játéklehetőségét L az alacsony valószínűségű nyeremény játéklehetőségét CH és CL a játékok pénzügyi egyenértékesét, azaz a játékról való lemondási árát,  a szigorú preferenciát, > pénzmennyiségek sorrendjét, és  a közömbösséget. Preferencia megfordulásra akkor kerül sor, ha H-át preferáljuk L-el szemben, de L-et magasabbra értékeljük, mint H-át. Formálisan: Dr. Ormos Mihály, Befektetések

Intranzitivitás? 83 A preferenciák megfordulása automatikusan eredményezi a preferencia reláció intranzitivitását vagy a folyamat-invariancia feltételezését cáfolja, de lehet, hogy mindkettőt. A folyamatinvariancia feltételezése: a döntéshozó számára akkor és csak akkor közömbös egy választás során, hogy B játékban vesz részt, vagy X pénzösszeget kap ha a B játék pénzügyi egyenértékese egyenlő X-szel, azaz ha CB=X. Tehát, ha a folyamat-invariancia fennáll, akkor a preferencia megfordulás a következő intranzitív mintát eredményez a preferenciákban: A két egyenlőtlenség (preferálás) a preferencia megfordulásból ered, míg a két egyenlőség (közömbösség) a folyamat-invarianciát jelzi. A folyamat invarianciát általában magától értetődőnek tekintjük, a szerzők többsége a preferencia megfordulást az intranzitivitással magyarázza, és néhányan kifejezetten olyan modellre tettek javaslatot, amely a „nemtranzitív” választási folyamatokat írják le. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

Vagy nincs folyamat-invariancia? 83 A preferenciák megfordulása nem jelent feltétlenül ciklikus döntését is. Sőt, ez akár konzisztens is lehet a tranzitivitással, ha a folyamat-invariancia nem áll fenn. A preferenciák megfordulásának standard mintáját két fajta eltérés eredményezheti választás és az árazás között, ezek a következőképp néznek ki. H-át preferáljuk, de L lehetőségről való lemondás árát magasabbra értékeljük: azaz túlértékeljük L-et, vagy alulértékeljük H-át. L túlértékelése azt jelenti, hogy a döntéshozó a játék rezervációs árát preferálja a játékkal szemben, ha egy másik alkalommal azt a lehetőséget ajánlanánk fel neki, hogy válasszon az ár vagy a játék között, azaz: CL  L H alulértékelése azt jelenti, hogy a döntéshozó a játékot preferálja annak értékével szemben egy olyan játékban, ahol e két lehetőség közül választhat, azaz: H  CH Az alul- és túlértékelés csupán az eltérés irányát azonosítja az érték és a játék között. Dr. Ormos Mihály, Befektetések