Innovációmenedzsmenti alapok Kis-és középvállalkozások működtetéséhez

Az innováció mint jelenség Az innováció szó központi fogalmi eleme: a megújítás és fejlesztés, nóvum létrehozása. Schumpeter: „az innováció megváltoztatja azokat az értékeket, amelyekre egy rendszer alapozódik” (Schumpeter, 1934). Az innováció jelen van: a) a nemzetgazdaságban (lásd: reformok); b) az állami irányításban; c) az oktatásban; d) a humán erőforrás; e) és a környezeti erőforrások menedzselésében. Makro- és mikroökonómiai jelenség.

zárt innovációs modell vs. nyílt innovációs paradigma : Zárt innovációs modell: a projektek a cég belső tudományos és technológiai bázisáról indulnak. A projektek átmennek egy belső termékfejlesztési folyamaton, néhányat közülük leállítanak, másokat tovább folytatnak. Ezen kiválasztott kutatási projektek egy kisebb csoportja végül piacon is értékesített termékké fejlődik. Zárt, mert a projektek külső tudás bevonása nélkül egyirányú utat járnak végig. A zárt modellben a vállalatok történetileg felhalmozták a védett szellemi tulajdont, és elsődleges céljuk a szellemitulajdon-jogok feletti pereskedés elkerülése volt. A szabadalmak nagy többségét a cégek sohasem alkalmazzák termékeikben.

A zárt innovációs modell A K+F projektek a cég belső tudományos és technológiai bázisáról indulnak; A projektek átmennek egy belső termékfejlesztési folyamaton: leállítás/ folytatás; A kiválasztott kutatási projektek egy kisebb csoportja végül piacon is értékesített termékké fejlődik; A projektek külső tudás bevonása nélkül, egyirányú utat járnak végig. Ábra forrása: Henry W. Chesbrough (2011): The Era of Open Innovation. In: Top 10 Lessons on the New Business of Innovation. MIT Sloan Management Review

A zárt innovációs modell A vállalatok ragaszkodnak a „sikeres innováció megköveteli a kontrollt” filozófiájához: a vállalatnak magának kell az ötletet generálnia, majd azt fejlesztenie, gyártania, piacosítania, értékesítenie és szervizelnie. A belső kutatás-fejlesztés cégen belül kifejlesztett termékekhez vezet, amelyeket a cég értékesít. A vállalatok történetileg felhalmozták a védett szellemi tulajdont, és elsődleges céljuk a szellemi tulajdonjogok feletti pereskedés elkerülése. A szabadalmak többsége azonban igen keveset ér, és nagy többségüket a cégek sohasem alkalmazzák termékeikben.

A „nyitás” oka Forrás: Henry W. Chesbrough (2011): Why Companies Should Have Open Business Models. In: Top 10 Lessons on the New Business of Innovation. MIT Sloan Management Review alapján

nyílt innovációs modell Az új megközelítés: nyílt innovációs modell A projektek indulhatnak akár belső, akár külső technológiai forrásokból, valamint Egy új projekt az innovációs folyamatba különböző fázisokban is beléphet. Az innovációs folyamatba többféle módon juthat be az ötlet, és többféle módon hagyhatja el azt. Ábra forrása: Henry W. Chesbrough (2011): The Era of Open Innovation. In: Top 10 Lessons on the New Business of Innovation. MIT Sloan Management Review

A nyílt innovációs modell Feltételezi, hogy a cégeknek külső és belső ötleteket egyaránt kell alkalmazniuk, amikor fejlesztik technológiájukat. A modell mind belül, mind kívül keletkezett ötleteket felhasznál az értékteremtésre, egyidejűleg belső mechanizmusokat definiál a megteremtett érték egy részének elsajátítására; A szellemi tulajdonjogok a cégvagyon egy új aspektusát képezik (gyakran ez a cég értékének igen jelentős hányadát is képezheti), amelyek a termékértékesítés feletti, további bevételforrást jelentenek, de megnyithatják az utat új piacok és új üzleti modellek felé is. Vállalatok ipari tulajdonjogainak „leporolása” és felajánlása más cégeknek megvételre, hasznosításra.  A cég szempontjából piacot teremt az ipari termékek mellett a szellemi termékeknek is. A cégeknek célszerű egyszerre aktív eladóknak és vevőknek lenniük a szellemi tulajdonjogok piacán.

A nyílt innovációs modellek kialakulása Forrás: Henry W. Chesbrough (2011): Why Companies Should Have Open Business Models. In: Top 10 Lessons on the New Business of Innovation. MIT Sloan Management Review alapján

Az innováció mint folyamat Az innovációs folyamat lineáris modellje (Bush)

Az innováció mint folyamat

Az iparjogvédelem szerepe a vállalkozások üzleti modelljében és stratégiai tervezésében Az iparjogvédelem eszköz: eszköz a vállalkozás piaci helyzetének optimalizálására; az iparjogvédelmi oltalom a vállalat immateriális javait kereskedelmi értékkel bíró vagyontárgyakká minősíti át; Az iparjogvédelmi ráfordításoknak minden esetben az üzleti modellt kell szolgálniuk, ellenkező esetben az iparjogvédelem haszontalan, céltalan, pazarló, és mint ilyen felesleges intézkedéssorozat.

Vállalati szellemi tulajdon politikák A vállalati politika szintű, szellemi tulajdonra vonatkozó szabályozás témái: 1. A szellemitulajdon-jogok illeszkedése az üzleti modellhez, a szellemi vagyon menedzsment alapelvei; 2. A vállalati tudás és a technika állása viszonyának a tisztázása, nyomon követése; 3. A vállalati szellemialkotás-vagyont meghatározó megoldás-típusok tisztázása, az ezekkel kapcsolatos tulajdonosi magatartás protokolláris rögzítése; 4. A szellemi alkotások oltalmazásával kapcsolatos alapelvek; 5. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogérvényesítési stratégia alapelvei; 6. A külső tudás megszerzését szolgáló technológia-transzfer alapelvei; 7. A vállalati tudás mások számára történő transzferálásához fűződő alapelvek; 8. A munkavállalói státusban létesített szellemi alkotásokhoz fűződő szabályok, különös tekintettel a találmányi díjazás szabályaira; 9. A közfinanszírozású kutatóhelyekkel folytatott közös kutatási projektekből származó szellemi alkotásokhoz kapcsolódó vállalati magatartásformák alapelvei; 10. Szerződésminták a szellemitulajdon-védelmi kérdések kontraktuális oldalához.

Az innovatív megoldásnak a technika állásához való viszonyának meghatározása A technika állása kutatásának fokozatai: a) a fejlesztő csak tájékozódik a szakterületről, vagy a szabadalmi ügyvivőnek nyújt segítséget a szabadalmi leírás összeállításakor; b) a szabadalmazhatósági tesztet követő kutatásnak már a teljes technika állására ki kell terjednie, hiszen a szabadalmi bejelentés megtételéről szóló döntést készíti elő; c) a szabadalomtisztasági kutatás vagy ún. freedom to operate analízis: az innovatív technológia hasznosítását készíti elő. Ebben az esetben a cél: annak megállapítása, hogy az alkalmazni kívánt technológia ütközik-e más védett szellemi tulajdonába. FTO: már csak a célpiacunkon védett szellemi tulajdonjogokat érinti.

Az oltalmak megszerzésére vonatkozó alapelvek Megfontolandó körülmények: a megfelelő oltalmi forma megválasztása (származtatás); b) oltalmi formák kombinációja; c) szellemitulajdon-védelmi stratégia, amely illeszkedik a vállalat költségvetési lehetőségeihez; és d) a valós piaci igényekhez is.

Az új technológiák monitorozására és a saját technológiák felülvizsgálására vonatkozó alapelvek A technológia-monitoring módszerei a) szabadalmi és védjegy adatbázisok, valamint szaklapok rendszeres vizsgálata; b) bizonyos időszakonként a saját technológiák is felülvizsgálata; → az üzleti szempontból elértéktelenedett szabadalmak kiszűrése; → a vállalaton belül újonnan fejlesztett technológiák, termékek, szolgáltatások azonosítása, valamint azok gazdasági értékének felmérése.

A védjegy mint stratégiai eszköz a) a védjegy: eszköz a vállalkozás arculatának megteremtésében és piaci pozíciójának megszerzésében; → szerep az értékesítési stratégia kialakításában; b) a minőség biztosítéka; c) nemcsak a termék piaci pozíciójának megszerzésében, hanem annak megőrzésében is fontos szereppel bír; → előnye: korlátlan időre megújítható.

Területi és időzítési stratégiák Területi stratégia: annak mérlegelése, hogy mely államokban kívánunk ipari tulajdonjogokat szerezni. Stratégiai megfontolások: - úgy kell eljárni, hogy a technológia a legnagyobb piacokon oltalomban részesüljön; - azokat a területeket kell megcélozni, ahol a technológia értékesítése a legvalószínűbbnek mutatkozik; - olyan találmányok esetén is célszerű megtartani legalább egy magyar szabadalmat, amelyeknél a rövid távú hasznosításra már nincs kilátás → lehetőség licenciabevételekre; - a területi stratégiának adott esetben pl. egy kutató publikációs stratégiájával is összhangban kell lennie; általános szabály: a publikáció sohasem előzheti meg a szabadalmi bejelentést.