Hypothalamus, hypophysis és endokrin szervek Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet 2015. Dr. Csáki Ágnes

Endokrin mirigyek (hormontermelés) A mirigyek felosztása Exokrin mirigyek mirigyvégkamrák lumennel apikális szekréció mirigykivezetőcső Endokrin mirigyek (hormontermelés) sejtcsoportok, sejtgerendák vagy folliculusok nincs mirigykivezetőcső, sok kapilláris basolateralis szekréció a vérbe

endocrin exocrin follikuláris köteges

Neuroendokrin rendszer Az endokrin mirigyek hormonokat termelnek Mi a hormon: - kis mennyiségű kémiai anyag (aminok, steroidok, peptidek, proteinek) - a sejtek metabolikus folyamatait befolyásolják enzimek segítségével - vérben kering mindegyik, de spec receptorok kellenek a hatáshoz - életfontosságúak: hypo- vagy hyperszekréciójuk jellegzetes tünetekkel jár - hormont, hormonszerű anyagot termelik idegsejtek is: neurohormonok

Kémiai jelátvitel a sejtek között endokrin neuroendokrin ér neurohormon hormon parakrin autokrin

Hormontermelő sejtek, szövetek Endokrin szervek Hypohysis Glandula pinealis Glandula thyroidea(C-sejtek) Glandula parathyroidea Glandula suprarenalis Langerhans szigetek Ovarium/testis placenta Hormontermelő sejtek, szövetek Idegrendszer Hypothalamus Gastrointestinalis sejtek Pitvar Vese Máj Immunszervek egyéb

hypophysis a „karmester” de hypothalamus! Feed-back mechanismus A hormonszintek stabilitását bonyolult mechanizmus biztosítja

(limbikus, érző pályák....) FEED-BACK MECHANISMUS hypophysis glands cells Egyéb agyi területek (limbikus, érző pályák....) hypothalamus ultrarövid feedback (humoralis) trophormonok rövid feedback Hyper- vagy hyposecrecio jellegzetes tünetek hosszú feedback Béla Halász,in: Handbook of Clinical Endocrinology and Metabolic Diseases

A legfelsőbb központ a hypothalamus feladatai hypophysis glands cells Egyéb agyi területek (limbikus, érző pályák....) hypothalamus Endokrin és Neuroendokrin központ Ciklikus jelenségek: napi ritmus (pl ACTH elválasztás), retino-hypothalamikus rostok – biológiai óra , jet leg Vegetatív központ: egyes területek izgalmával szimpatikus/paraszimpatikus jelenségek Hőszabályozás Szomjúság: 1. vér ozmolaritása: ozmoreceptorok (ADH) 2. keringő térfogat változása: baroreceptorok (glomus aorticum, glomus caroticum) renin-angiotenzin-aldoszteron Éhség-jóllakottság: lateralis: táplálkozás központ (a jóllakottság központ befolyása alatt) ventromedialis: jóllakottság központ (inzulinérzékeny sejtek, vércukorszint „monitorozás”) (kapcsolat a limbikus rendszerrel)

AZ AGY MEDIAN SAGITTALIS METSZETE Hypothalamus Epithalamus THALAMUS Hypophysis nyél hypophysis

HYPOTHALAMUS AZ AGY ALULNÉZETI KÉPÉN Látópálya részei chiasma opticum hypophysis nyél tractus opticus Hypofízis tumor első tünete lehet a látótér beszűkülése

A koponyáról készült oldalirányú MRI felvételen látható az agyalapi mirigy a nagyon szűk csontos üregben a sella turcica-ban kisagy agytörzs (híd) nyaki gerinc, gerincvelő nyelv orrüreg, alsó orrkagyló homloküreg (sinus frontalis) hypothalamus sinus sphenoidalis

SELLA TURCICA RÖNTGEN KÉPE orrüreg A mirigy orron át operálható.

Az agyalapi mirigy (hypophysis, glandula pituitaria) hypothalamus neurohypophysis hypophysisnyél Hormon tárolás adenohypophysis Hormon termelés sella turcica / fossa hypophysealis

Az agyalapi mirigy (hypophysis, glandula pituitaria) hypothalamus Neurohypophysis Lobus posterior hypophysisnyél Hormon tárolás Adenohypophysis Lobus anterior Lobus intermedia Hormon termelés sella turcica / fossa hypophysealis

A hypothalamusban kétféle magcsoport van: Magnocellularis és parvocellularis magok melyek a hypofízis működését befolyásolják

„magnocellularis” magok (nagy sejtek csoportjai): oxytocin és vasopressin /antidiuretikus hormon (ADH) termelése – ami axonalis transzporttal a hypophysisbe jut és ott a hátsó lebenyben tárolódik Hypothalamo- neurohypophyseal system ill.kapillárisokba ürülve a szisztémás keringésbe jut

Arteriola nephron méhfal emlő AVP: vérnyomás emelése (kapillárisok, vese) oxytocin: méh simaizom összehúzódása a szülés alatt, tej kiürülése Arteriola nephron méhfal emlő

Parvocellularis Hypophysis nyél Portalis erek „parvocellularis” magok (kissejtek csoportjai) : különböző trop hormonokat (faktorokat) juttatnak a portális keringésbe, a vér leszállítja ezeket az elülső lebenybe ahol beindítják a sejtek hormontermelését Hypothalamus trop hormonjai RELEASING HORMONES (factors) LHRH (luteinizing hormone-releasing hormone) TRH (thyreotrop hormone-releasing CRH (corticotrop hormone-releasing GRH (growth hormone-releasing INHIBITING HORMONES Somatostatin (growth hormone- inhibiting hormone) Dopamine (prolactin-inhibiting Parvocellularis Hypophysis nyél Portalis erek Adenohypophysis hormonjai: LH: luteinizáló hormon FSH: follicle stimuláló h. ACTH: adrenocorticotróp h. TSH: thyroidea stimuláló h. MSH: melanocita stimuláló h. GH: somatotrop h. PRL: prolactin (mammotrop) Béla Halász, in: Handbook of Clinical Endocrinology and Metabolic Diseases

adenohypophysis portális keringése Az adenohypophysisbe futó erek kétszer oszlanak kapillárishálózatra. (portális keringés) Az első oszlás („dugóhúzó erek”) az agyalapi mirigy nyelében látható, Ide ürülnek a hypophyseotróp hormonok A második oszlás a elülső lebeny hormontermelő sejtjei között található, itt a tróp hormonok hatnak a mirigysejtekre amelyek termelik az endokrin mirigyekre ható hormonkat . hypophysis nyél portalis erek „dugóhúzó” hátsó lebeny (neurohypophysis) idegszövet mellső lebeny (adenohypophysis) mirigyszövet Halász Béla rajza (A klinikai endokrinológia és anyagcsere-betegségek kézikönyve)

Hypothalamo-neurohypophyseal „parvocellular”nuclei Hypothalamus „magnocellular” nuclei (groups of small neurons ) (groups of big neurons ) Hypothalamo-adenohypophyseal system RELEASING HORMONES FSH (follicule stimulating hormone) LHRH (luteinizing hormone-releasing hormone) TRH (thyreotrop hormone-releasing hormone) CRH (corticotrop hormone-releasing hormone) GRH (growth hormone-releasing hormone) GnRH (gonadotrop realising hormone) Hypothalamo-neurohypophyseal system OXYTOCIN INHIBITING HORMONES Somatostatin (growth hormone-inhibiting hormone) Dopamine (prolactin-inhibiting hormone) VASOPRESSIN (antidiuretichormone, ADH)

Az agyalapi mirigy szövettana ADENOHYPOPHYSIS Kromofil sejtek: hormontermelők bazofil és acidofil sejtek Kromofób sejtek: feladatuk kevéssé ismert NEURO- HYPOPHYSIS Axonvégződés Kapilláris Pituicyta Herring test

ADENOHYPOPHYSIS ÁLTAL TERMELT HORMONOK GH (growth hormone) prolactin (luteotrop hormone) acidophil sejtek TSH (thyroid stimulating hormone) ACTH (adrenocorticotrop hormone) basophil sejtek LH (luteinizing hormone) FSH (follicle stimulating hormone) MSH melanocyta stimulating hormone pars intermedia

Lobus anterior GH (ACIDOPHIL) A növekedés fő szabályozója. csontok hossznövekedését, porcsejt- osztódást fokozza (egyéb hormonok a növekedésben: pajzsmirigyhormon, ösztrogének, androgének, glukokortikoidok, inzulin.) A GH hatására a májban Szomatomedin (IGF-I) keletkezik, mely negatív visszacsatolással gátolja a további hormonelválasztást. Lobus anterior GH (ACIDOPHIL)

Hypophyser törpe normal méret Törpe- arányos Gyermekkori hypofunkció

GIGANTIZMUS ACROMEGALIA normal óriás normal Gyermekkori hiperfunkció nagy orr, fül, áll, végtagok Megvastagodó lágyrészek pl ajkak nyelv, szív normal óriás normal Gyermekkori hiperfunkció Felnőttkori hiperfunkció

Prolactin (ACIDOPHIL) Lobus anterior Prolactin (ACIDOPHIL) A terhesség utolsó szakaszában szintje igen magas. Feladata a tejelválasztás előkészítése, megindítása. A prolaktin gátolja a tüszőérést, (GnRH szekréció gátlása) a rendszeres szoptatás tehát természetes fogamzásgátló hatású! Idegi szabályozás alatt áll, nincs hormonalis feed-back, a dopamin befolyásolja az elválasztást

Lobus anterior TSH (BASOPHIL)

TSH hatásai: hormontermelés és elválasztás serkentése mirigyállomány növekedése Pajzsmirigyhormonok (T3 (trijódtironin) és T4 (tiroxin)) hatásai: idegrendszer ép fejlődése (pre-, és postnatalis korban egyaránt) bőr, extracelluláris mátrix-fehérjék termelése és lebomlása anyagcserehatások: alapanyagcsere fokozása hőtermelés szívfrekvencia, perctérfogat növelése koleszterin-homeosztázis vécukorszint emelkedés negatív visszacsatolás a hypophysisre és a hypothalamusra.

Pajzsmirigy (glandula thyroidea) TSH Kötőszövetes tokkal rendelkező, kétlebenyű mirigy a 2.- 4. trachea-porcok magasságában. (A tokjába ágyazottan megtalálhatóak a mellékpajzsmirigyek is). Hormonjai T3,T4 (TSH hatásásra) És Calcitonin termelő -C-sejtek !!

Pajzsmirigy (glandula thyroidea) Szövettani alapegysége: follikulus. A follikulusban jódtartalmú fehérje, a thyreoglobulin található. A pajzsmirigy follikulusai között találhatóak, a C sejtek, melyek a calcitonin termeléséért felelősek.

A PAJZSMIRIGY HORMON-TERMELÉSÉNEK MECHANIZMUSA

CRETENISMUS (hypothyreosis) BASEDOW-KÓR (hyperthyreosis) értelmi fogyatékos STRUMA

Lobus anterior ACTH (BASOPHIL)

[VELŐ: idegsejtek!!! Sympatikus idegrendszer hatására KÉREG: Zona glomerulosa: mineralokortikoidok (aldoszteron) só-víz háztartás (nátrium, kálium, pH) Zona fasciculata glukokortikoidok (kortizol) Szénhidrát anyagcsere vércukorszint emelése kollagénszintézis, sebgyógyulás immunszupresszió csontlebontás reproduktív rendszer gátlása viselkedés, tanulás Zona reticularis: androgének férfias jelleg kialakítása libidó [VELŐ: idegsejtek!!! Sympatikus idegrendszer hatására adrenalin, noradrenalin ürül Stressz okozta védekező mechanizmus (a szimpatikus idegrendszer „kihelyezett” állomása.) Stressz reakcióban HHM tengely szerepe!!!]

ACTH Mellékvese (glandula suprarenalis) A vesék felső pólusán, a vese zsíros tokjába ágyazva találhatóak a mellékvesék.

A mellékvese (glandula suprarenalis) zsíros tok (vese) tok (mellékvese) zona glomerulosa zona fasciculata kéregállomány zona reticularis velőállomány

Zona glomerulosa Zona fasciculata Zona reticularis mineralokortikoidok glükokortikoidok sexual steroidok

Addison (Conn) betegség Cushing syndroma vagy kór Zona glomerulosa Cushing syndroma vagy kór Zona fasciculata

Lobus anterior FSH,LH (BASOPHIL) secunder nemi jellegek kialakítása follikulusok: petesejtérés méhnyálkahártya: proliferációs szakasz LH: ovuláció méhnyálkahártya: szekréciós szakasz sárgatest, progeszterontermelés A női nemi működés ciklikus, a pubertástól a menopauzáig . FSH-Sertoli sejt : A Sertoli sejtek inhibint állítanak elő. LH-Leydig sejt : Leydig sejtek: tesztoszterontermelés Secunder nemi jellegek kialakítása A férfi nemi működés a pubertás után folyamatos.

A tercier follikulus szerkezete Ovarium fejlődő tüszőkkel A tercier follikulus szerkezete theca externa és theca interna granulosa sejtek oocyta

A here hormontermelő sejtjei Herecsatorna átmetszete Sertoli sejt Leydig sejt (interstitialis sejt)

ENTEROENDOKRIN SEJTEK CENTRÁLIS ENDOKRIN MIRIGY: HYPOPHYSIS PERIFÉRIÁS ENDOKRIN SZERVEK 1. HYPOPHYSIS SZABÁLYOZZA (ACTH) MELLÉKVESE (gluko, mineralokortikoid, androgének) (TSH) PAJZSMIRIGY (T3, T4) (FSH,LH) OVÁRIUM VAGY TESTIS (ösztrogén , progeszteron, 2. HYPOPHYSISTŐL FÜGGETLEN CORPUS PINEALE MELLÉKPAJZSMIRIGY LANGERHANS-SZIGETEK PLACENTA ENTEROENDOKRIN SEJTEK

A CORPUS PINEALE ANATÓMIAI ELHELYEZKEDÉSE SZÖVETI SZERKEZETE ANATÓMIAI ELHELYEZKEDÉS Melatonin: serotoninból Korlátozza a gonadotroponok ürülését, visszafogja a gonádok fejlődését Alulműködő tobozszerv - pubertas precox: korai sexualis érés Szabályozza a napi éjszaka- nappal ritmusát Melatonin formation is dependent of the light, dependent on the season of year – reletion with the biologocal clock

Mellékpajzsmirigy (gl. parathyroidea) elhelyezkedése és szöveti szerkezete Garat fősejtek oxyphil sejt sinus zsírsejt nyelőcső Parathormon : a Ca anyagcserére hat (a pajzsmirigy C-sejtjeivel együtt) emeli a vér Ca ion szintjét: calcitonin antagonistája!!)

Langerhans szigetek a pancreasban lien duodenum ren aorta

Duodenum és pancreas

LANGERHANS-SZIGETEK A HASNYÁLMIRIGYBEN A-sejtek: GLUKAGON B-sejtek: INZULIN D-sejtek: SOMATOSTATIN Psejtek: PANCREAS- POLYPEPTID Exocrin pancreas Tripsine Kimotripsine Carboxypeptidase Pancreas amilase Pancreas lipase DNA-se, RNA-se ezüstnitrát impregnáció Petkó Mihány anyagából Sétáló György anyagából

A pancreas szekréciójának szabályozása

Köszönöm a figyelmet! Forrás: Molnár Miklós: Endokrinológia 1.-2. előadások Szentágothai János, Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia, 2. kötet Funkcionális anatómia, 3. kötet Rölich Pál: Szövettan, 2. kötet R. Putz és R. Pabst: Sobotta, az ember anatómiájának atlasza, 2. kötet Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve A szövettani fotók egy részét Dr. Lukáts Ákos készítette