Tizenévesek demokráciaképéről

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Összetett kísérleti tervek és kiértékelésük:
Advertisements

Kaposvár.
Republikon Tolerancia-kutatások
Egy innováció nyomában
Egyetemes értékek az egyetemen kutatás
BEENGEDTEK? BEENGEDÜNK?! AZ EMBEREK ATTITŰDJE AZ AUTISTÁKKAL SZEMBEN
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Tárki Európai társadalmi jelentés fejezet Állam és piac Janky Béla.
Összetett kísérleti tervek és kiértékelésük
Értékek, Világkép. Társadalmi, politikai, ideológiai attitűdök
ATTITŰDÖK A KORRUPCIÓRÓL A JÖVŐ GAZDASÁGI SZAKEMBEREINEK SZEGMENSÉBEN
Ozsváth Károly NYME ACSJK Testnevelési Tanszék. Faktor = „jellemző”, „háttérváltozó” A faktoranalízis (FA) alapjában a változók csoportosítására, redukciójára.
Egyházi iskolába járó serdülők iskolai attitűdje és döntéseik vizsgálata Kovács-Krassói Anikó PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskola szeptember.
FONTOS FOGALMAK AZ INTERJÚZÁS ÉS A KÉRDŐÍVEZÉS MÓDSZEREIHEZ A politikai szocializáció kutatás (1990) példáján Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe.
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK
Államszervezet és közigazgatás
Varianciaanalízis 12. gyakorlat.
Főkomponens és faktor analízis
„Listen to Your Heart”: Populáris kultúra és politikai azonosulás Reich Jenő Budapesti Corvinus Egyetem, Politikatudomány MA konzulens : Karácsony Gergely.
Fiatalok az új magyar demokráciában a politikai magatartás és részvétel aspektusából Készítette: Kovács Tamás PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék MA.
KÉT FÜGGETLEN, ILL. KÉT ÖSSZETARTOZÓ CSOPORT ÖSZEHASONLÍTÁSA
Kutatási összefoglaló. Regionális eltérések Magyarországon nemzetközi összehasonlításban.
Növeli-e a középiskolai erőszak esélyét a televízió, a számítógépes játékok használata, valamint a vallásosság hiánya ? A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat.
Egytényezős variancia-analízis
Az F-próba szignifikáns
Az intolerancia különbségei a fiatalok lakóhelyi csoportjai között Csákó Mihály WJLF/ELTE TáTK Konfliktus és társadalmi innováció a.
1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel.
Az egyenlőséggel kapcsolatos attitűdök Lelkes Orsolya European Centre for Social Welfare Policy and Research, Bécs.
polarizálódó politikai térben Keller Tamás - Tóth István György
Magatartástudományi Intézet
 Kutatási kérdés  Euroszkepticizmus – és hogyan kell viszonyulni hozzá   Módszertani probléma: EU-val kapcsolatos attitűdök mérése  pontosan mekkora.
Fiatal elkövetők és sértettek az ERÜBS tükrében
Puszta Sándor: Rendeltetés „Amit kigondoltál vidd tovább, ami lettél vállald, de soha ne feledd ami még lehetnél.” - Iskolarendszeren kívüli - Falusi gyakorlati.
Többváltozós adatelemzés
Az első és második nyelv elsajátítás elméletei
HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉGI VIZSGÁLATOK A WJLF-EN A es tanév eredményei.
Adalékok a magyar tizenévesek vallásosságáról a rendszerváltás után Csákó Mihály CSc egyetemi docens WJLF Pedagógiai Tanszék.
2005. március 24.Politika és iskola - az Eötvös Károly Intézet konferenciája ISKOLA ÉS POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓ Csákó Mihály ELTE TáTK.
Egyházi iskolába járó serdülők iskolai attitűdje és döntéseik vizsgálata Kovács-Krassói Anikó PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskola április.
Differenciált tanulásszervezés 2. TKM1016L
Iszony vagy viszony - Magyarország megítélése az Európai Unió tagállamaként - Pavlics Tamás -
A szociális képességek fejlesztése módszertana
Statisztikai alapfogalmak
A munkával való elégedettség
A „soft law” hatása az oktatás és képzés szabályozására az európai integráció tükrében dr. Várnagy Péter egyetemi docens PTE FEEK.
A szóráselemzés gondolatmenete
Fiatalok szegmentálása táplálkozási szokásaik szerint
A SZÉLSŐJOBBOLDALI EGYETEMISTÁK MINT VIRTUÁLIS CSOPORT Sőrés Anett Egyetemi élethelyzetek – Campus-lét a Debreceni Egyetemen május 29., DAB Székház.
Összetett kísérleti tervek és kiértékelésük Többszempontos varianciaanalízis-modellek (keresztosztályozások, blokkelrendezések)
A Szakiskola 2014 kutatás célja és tapasztalatai Székesfehérvár, március 24.
„Kincs, ami nincs” - a hazai szegények egészségi állapota - Havasi Éva és Horváth Gergely.
Picasso: Festival Mondial HUNGART © LEGE ARTIS Felnőttképzési Intézmény E – /2014 A „rossz osztály” Iskolai mediációs eset bemutatása 2015 október.
Az iskolázottságra ható tényezők: egy nemzetközi panelvizsgálat eredményei Bakó Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Szirák, november
Pedagógiai hozzáadott érték „Őrült beszéd, de van benne rendszer” Nahalka István
„R” helyett „Q”? – Új lehetőségek a faktoranalízis alkalmazásában
A tanárképzésről Tél Tamás ELTE.
A szövetkezet mint sui generis vállalkozási forma
A szövetkezet mint sui generis vállalkozási forma
1 hónappal az országgyűlési választások előtt Politikatörténti Intézet Dr. Stumpf István március 11.
Kiváltott agyi jelek informatikai feldolgozása 2016
A évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése 2016
ISKOLA ÉS POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓ
Langerné dr. Buchwald Judit Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézet
Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal
Speciális szóródás: Koncentráció
Közbiztonság Budapesten Budapesti adatok
Az Európai Unió tagországainak, a csatlakozásra váró országoknak
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
Fő épület 1. Oktatás módszertani megújulás Kooperatív tanulási módszer Projekt alapú módszer.
Általános iskolások pályaválasztása 2014
Előadás másolata:

Tizenévesek demokráciaképéről Csákó Mihály ELTE TáTK Pécs, 2007. június 22. Politológus Vándorgyűlés

Az „ISKOLA ÉS TÁRSADALOM” kutatás (2005) alapadatai Összesen budapesti 1069 Baranya megyei 1260 Fejér megyei 2136 Hajdú-Bihar m. 1240 Szabolcs-Sz-B. m. 1170 Fiú 3533 Lány 3342 7000 tanuló Gimnazista 2574 Szakközépiskolás 2769 Szakiskolás 1555 9. osztályos 3740 11. osztályos 3341 Az adatok, amelyek a tizenévesek társadalmi tudatát hívatottak itt reprezentálni, abból az adatfelvételből származnak, amelyet 2005. őszén végeztünk az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem szociológus hallgatóinak szakmai gyakorlataként, s amelynek kutatócsoportjában részt vett Szabó Ildikó, Murányi István, Péntek Eszter, Ligeti György, Domokos Tamás, valamint jómagam. A főváros, Baranya, Fejér, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye reprezentatív középiskolai mintáján összesen 6875 kilencedik és tizenegyedik osztályos tanulót kérdeztünk meg a demokráciára nevelés évének jegyében. Ehelyütt kizárólag arról szeretnék megosztani néhány kutatói megfontolást, hogy miféle formát ölt a tizenévesek fejében a demokrácia, és e formák hogyan függenek össze politikai ismereteikkel és attitűdjeikkel. Olyan kérdések ezek, amelyekről azon melegében már nyilatkoztunk valamit kutatótársaimmal, de kiderült: nagyon helyes volt hangsúlyoznunk, hogy mélyebb elemzésre van szükség. Pécs, 2007. június 22. Politológus Vándorgyűlés

Politológus Vándorgyűlés A demokrácia elemei Mennyire része a demokráciának: Átlag (1–5) Szórás …a törvény előtti egyenlőség? 4,11 1,17 ...a magánélet tiszteletben tartása? 4,10 1,14 ...a törvények betartása? 1,19 ...a társadalmi igazságosság? 3,99 1,15 ...a szólásszabadság? 1,18 ...a politikai választás lehetősége? 3,76 1,21 ...a társadalmi különbségek csökkentése? 3,72 1,50 ...az egyesülési szabadság? 3,71 1,32 ...a szolidaritás a rászorulókkal? 3,69 1,34 ...a politikába való beleszólás lehetősége? 3,65 1,47 ...a többpártrendszer? 3,31 …a kisebbség jogainak érvényesülése? 3,21 1,29 Azt már első rátekintésre megállapítottuk, hogy a középiskolások legtöbbje (>66%) személyes biztonságot remél a demokráciától: a magánélet tiszteletben tartását (65-75%), törvény előtti egyenlőséget (58-68%). Jóval kevesebben (45-55%) tartják részének: a többpártrendszert (kb. 50%), az egyesülési szabadságot (kb. 55%), a beleszólást a politikába (50-55%) és a kisebbségi jogok érvényesülését (<50%). (A toligok itt a megyék közötti kisebb-nagyobb eltéréseket jelzik.) Pécs, 2007. június 22. Politológus Vándorgyűlés

Politológus Vándorgyűlés A demokrácia elemei Az első elemzések után ezt mondtuk: „Még csak hipotéziseket fogalmazhatunk meg A középiskolások inkább védőpajzsnak remélik a demokráciát, mint aktivitásnak. Két demokrácia-felfogás keveredik bennük: egy politikai és egy társadalmi jellegű. Ebben a keverékben a politikai elem erősebb, de számíthatunk egy ezt elutasító jelentős csoportra is (akár 60:40 arányban).” Mit mondhatunk ezekről Pécs, 2007. június 22. Politológus Vándorgyűlés

Két demokrácia-felfogás? A 12 ELEM FŐKOMPONENS-ELEMZÉSE Component Matrix(a) Component1 Component 2 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁG 0,76273 -0,18116 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A SZÓLÁSSZABADSÁG 0,75369 0,00898 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A POLITIKAI VÁLASZTÁS LEHETŐSÉGE 0,72522 0,26647 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: AZ EGYESÜLÉSI SZABADSÁG 0,71451 0,12185 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: TÖRVÉNY ELŐTTI EGYENLŐSÉG 0,71239 -0,04357 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A TÖRVÉNYEK BETARTÁSA 0,64407 -0,04629 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK CSÖKKENTÉSE 0,62662 -0,11851 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: SZOLIDARITÁS A RÁSZORULÓKKAL 0,62013 -0,29202 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A KISEBBSÉGI JOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSE 0,60651 -0,22997 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A MAGÁNÉLET TISZTELETBEN TARTÁSA 0,59883 -0,48339 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A POLITIKÁBA VALÓ BELESZÓLÁS 0,59308 0,52493 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A TÖBBPÁRTRENDSZER 0,59301 0,48049 Extraction Method: Principal Component Analysis. (a) 2 components extracted A főkomponens elemzésben két kivétellel rajta ülnek az elemek a főkomponensen. A két kivétel azonban nyugtalanító: a politikába való beleszólás a többpártrendszer súlya a 2. komponensen is igen nagy. Próbáljunk látens struktúrát – két demokrácia-felfogást – keresni. Pécs, 2007. június 22. Politológus Vándorgyűlés

Két demokrácia-felfogás? Rotated Factor Matrix(a) Factor 1 Factor 2 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁG 0,69652 0,33195 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A MAGÁNÉLET TISZTELETBEN TARTÁSA 0,61298 0,14741 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A SZÓLÁSSZABADSÁG 0,56810 0,46093 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: SZOLIDARITÁS A RÁSZORULÓKKAL 0,56431 0,22840 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: TÖRVÉNY ELŐTTI EGYENLŐSÉG 0,56005 0,38892 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A KISEBBSÉGI JOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSE 0,47296 0,29888 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A TÖRVÉNYEK BETARTÁSA 0,46796 0,37207 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK CSÖKKENTÉSE 0,46303 0,34344 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A POLITIKÁBA VALÓ BELESZÓLÁS 0,19212 0,64011 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A POLITIKAI VÁLASZTÁS LEHETŐSÉGE 0,37323 0,63393 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: A TÖBBPÁRTRENDSZER 0,24483 0,57069 A DEMOKRÁCIA RÉSZE: AZ EGYESÜLÉSI SZABADSÁG 0,47173 0,49297 Extraction Method: Maximum Likelihood. Rotation Method: Varimax with Kaiser Normalization. a) Rotation converged in 3 iterations. A faktoranalízis nem vígasztal meg bennünket. Az SPSS engedelmesen csinál ugyan két faktort, de az elemek nagy része mindkettőn ül – annak jeléül, hogy egy ilyen kettős struktúrának csekély jele mutatkozik csak. Az egyik oldalon világosan kiválik a magánélet tiszteletben tartása és a szolidaritás a rászorulókkal, a másik oldalon pedig a politikába való beleszólás. De hiába van nagy súlya itt a többpártrendszernek és a politikai választás lehetőségének, ezek az első faktoron is komoly súllyal ülnek. (Kékkel jelöltem az elékülönülő és pirossal az összemosódó tényezőket.) Pécs, 2007. június 22. Politológus Vándorgyűlés

Két demokrácia-felfogás? A tárgy megközelítése A demokrácia „szociális elemei” = kb. az egyenlőség, a testvériség és a szabadság passzív elemei a magánélet védelme; szolidaritás a rászorulókkal; társadalmi különbségek csökkentése; társadalmi igazságosság; kisebbségi jogok védelme két indexszel: A demokrácia „politikai elemei” = kb. az aktív szabadság megnyilvánulásai: beleszólás a politikába; politikai választás lehetősége; egyesülési szabadság; többpártrendszer; szólásszabadság; törvények betartása Pécs, 2007. június 22. Politológus Vándorgyűlés

Két demokrácia-felfogás? Ez a hisztogram a két index arányával képzett változó eloszlását mutatja. Az 1-hez nagyon közeli kiugró átlag mutatja, hogy a két „oldalt” kevesen különböztetik meg. A politikai szempont egy icipicit erősebben érvényesül, mint a szociális. Pécs, 2007. június 22. Politológus Vándorgyűlés

Két demokrácia-felfogás? Az adatok csoportosításával létrehozhatunk egy „inkább szociális”, egy „inkább politikai” és egy „vegyes” csoportot: Ha tehát kétféle demokrácia-felfogásról nem is igen beszélhetünk, azért vannak a tizenévesek között olyanok, akik hajlamosabbak politikai intézményekre gondolni, amikor demokráciáról van szó, és vannak olyanok, akiknek hamarabb eszükbe jutnak az egyenlőség és a testvériség eszményeihez kapcsolódó elemek. Négy megye és a főváros középiskolásainak nagy valószínűséggel 20-20 százaléka alkot a szociális, illetve a politikai jelleg felé hajló képet a demokráciáról, 60 %-uk képe pedig kiegyensúlyozott. Pécs, 2007. június 22. Politológus Vándorgyűlés

A demokrácia-kép megyénként Megye inkább szociális is-is inkább politikai N=100% Budapest 20,0% 61,8% 18,2% 825 Baranya 24,1% 56,6% 19,3% 970 Fejér 18,9% 59,2% 21,9% 1534 Hajdú-Bihar 22,1% 55,9% 22,0% 1001 Szabolcs-Szatmár-Bereg 18,4% 58,8% 22,8% 918 Együtt 20,6% 58,4% 21,0% 4693 Pécs, 2007. június 22. Politológus Vándorgyűlés

Személyes viszonyulás MEGYE A DEMOKRÁCIA ELEMEINEK SZEMÉLYES FONTOSSÁGA Total alig van csekély közepe teljes Budapest 9,5% 18,0% 28,3% 44,3% 729 Baranya 9,0% 23,7% 30,8% 36,4% 873 Fejér 12,1% 23,3% 28,5% 36,1% 1356 Hajdú-Bihar 12,6% 25,2% 33,7% 903 Szabolcs-Sz-B 12,7% 29,4% 27,9% 29,9% 832 Együtt 11,3% 24,0% 28,8% 35,9% 4693 A demokrácia elemeinek személyes fontossága egy 100-fokú skála csoportosított adatait mutatja. Az osztályhatárok: 1/3; ½; 2/3. A megyei minták szignifikánsan eltérnek egymástól. A fővárostól, ill. délnyugattól északkelet felé haladva nő azoknak az aránya, akik alig tulajdonítanak személyes fontosságot a demokrácia elemeinek, és csökken azok aránya, akik „teljes” jelentőséget tulajdonítanak nekik. Pécs, 2007. június 22. Politológus Vándorgyűlés

Személyes viszonyulás KÖZÉPFOKÚ PROGRAM A DEMOKRÁCIA ELEMEINEK SZEMÉLYES FONTOSSÁGA Total alig van csekély közepes teljes N=100 Gimnáziumi 5,0% 19,7% 30,4% 44,9% 1840 Szakközépiskolai 11,6% 26,1% 29,5% 32,8% 1961 Szakiskolai 23,8% 28,5% 23,9% 892 Együtt 11,3% 24,0% 28,8% 35,9% 4693 Míg a demokrácia jellegében az iskolatípusok nem differenciálták a fiatalokat, addig a demokráciához való személyes viszonyban jelentős eltéréseket okoznak. A különbségek tendenciája a jól ismert presztízsrangsort követi. Pécs, 2007. június 22. Politológus Vándorgyűlés

Politológus Vándorgyűlés Politikai attitűdök A magyarországi politikával kapcsolatos kijelentések közül azonnal az a kettő keltette a legnagyobb érdeklődést, amely egy „ütős” párt szükségességéről, illetve törvények helyett egy vezér szükségességéről szólt. A kijelentések pontosan így hangzottak: „Magyarországnak nem törvényekre, hanem keménykezű vezetőre van szüksége.” „Olyan pártra van szükség, amelyik nem csak beszél, de ha kell, oda is üt.” Ezt a két véleményt 2005 őszén a középiskolások többsége elfogadta. A megyék között szignifikáns, de igen gyenge különbséget találtunk. Jelentős volt ellenben az iskolatípusok tanulóinak eltérése. Pécs, 2007. június 22. Politológus Vándorgyűlés

Politológus Vándorgyűlés Politikai attitűdök Látható, hogy minden iskolatípusban azok értenek leginkább egyet ezzel a két egyáltalán nem demokratikus véleménnyel, akiket hajlamosak lettünk volna a legpozitívabban értékelni a politikai szocializáció szempontjából: azok, akik nagy személyes fontosságot tulajdonítottak a demokrácia azon elemeinek, amelyeket leginkább a demokráciához tartozónak ítéltek. Most kiderül, hogy a nagyobb tudatosságnak ez a jele nagyon jól megfér keményen antidemokratikus véleményekkel a konkrét politikai viszonyokat illetően. Pécs, 2007. június 22. Politológus Vándorgyűlés

Politikai attitűdök és ismeretek Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable: A HELYES POLITIKAI ISMERETVÁLASZOK ARÁNYA, % (részlet) Source Type III Sum of Squares df Mean Square F Sig. Partial Eta Squared Intercept Hypothesis 1197318,922 1 131,898 ,000 ,953 Error 59306,853 6,533 9077,603(b) disktip 4009,765 2 2004,883 3,380 ,130 ,608 2584,856 4,357 593,221(c) dd15 szülők 13076,364 9 1452,929 3,027 ,027 ,638 iskolázotts. 7434,206 15,489 479,965(d) dd6359no 15031,181 3 5010,394 5,582 ,025 ,686 dem fontos 6894,429 7,681 897,619(e) dd60pv 10366,256 4 2591,564 6,645 ,029 ,838 párt+vezér 2010,831 5,156 389,983(f) disktip * dd15 5991,068 18 332,837 1,292 ,253 ,406 8752,439 33,978 257,594(g) disktip * dd6359no 4576,923 6 762,821 2,518 ,039 ,295 10927,558 36,075 302,913(h) Egyedül az iskolatípusok és a demokrácia elemeinek személyes fontossága között van interferencia, egyébként a bonyolult modell tényezői egyenként hatnak. Feltűnő, hogy az iskolatípus hatása nem szignifikáns: de itt bevettük a két szülő iskolázottságát a magyarázatba. Pécs, 2007. június 22. Politológus Vándorgyűlés

Politológus Vándorgyűlés ÖSSZEFOGLALÁS A középiskolások demokráciaképe kevéssé differenciált. Kb. 20-20%-ra tehető részük hajlamos a demokrácia szociális, illetve politikai elemeit hangsúlyozni erősebben. A demokrácia-felfogás nem iskolatípusonként differenciálódik, inkább nem és életkor szerint. Azt már az iskolatípusok és a megyék rangsora befolyásolja, hogy mekkora személyes jelentőséget tulajdonítanak a demokrácia elemeinek. Pécs, 2007. június 22. Politológus Vándorgyűlés

Politológus Vándorgyűlés ÖSSZEFOGLALÁS 5. Váratlan eredmény: akik nagyobb fontosságot tulajdonítanak annak, amit demokráciának tekin-tenek, jóval inkább hajlandók antidemokratikus véleményeket elfogadni, mint a többiek. 6. A probléma nem egyszerűen ismeret-hiányból adódik: a kritikus csoport tagjai a legtájékozot-tabbak közé tartoznak. A kutatás a demokráciára nevelés súlyos hiányos-ságait és zavarát tárja fel. Mivel 2005 ősze óta súlyos politikai események történtek, fontos lenne a kutatást megismételni. Pécs, 2007. június 22. Politológus Vándorgyűlés