Az Európai Unió tagországainak, a csatlakozásra váró országoknak

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió tagországainak, a csatlakozásra váró országoknak"— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió tagországainak, a csatlakozásra váró országoknak
Szent István Egyetem Gödöllő Gazdálkodási - és Szervezéstudományi Doktori Iskola Gazdasági Informatika Tanszék Az Európai Unió tagországainak, a csatlakozásra váró országoknak és néhány fejlett ill. fejlődő ország információs- és kommunikációs technikai ellátottságának összehasonlító elemzése. Esettanulmány a „Kvantitatív és kvaliatív elemzési módszerek” c. tárgyhoz Készítette: Orosz Erika I. évf. PhD – hallgató 2004

2 Többváltozós módszerek
Alkalmazási terület: sok megfigyelési egységre és több változóra kiterjedő adatsorok jellemzésére. Jellemző: Mesterséges változókat képezünk, amelyek a megfigyelési változók összefüggésrendszerére épülnek. (érdemes, ha: a megfigy.vált. egy része korrelál egymással!!!) Elemzés - MINITAB programmal

3 Megfigyelési egységek és változók
Cél: a megfigyelési egységek csoportjainak elemzése és a megfigyelési változók mögötti háttérváltozók felderítése Itt: megfigyelési egységek EU-tagországok EU-hoz csatlakozók Fejlődő országok Fejlett országok Itt: megfigyelési változók GDP/fő ($) Szolgáltatás aránya a GDP-ben Internethasználók száma (ezer lakosra) PC száma (ezer lakosra mobiltelefonok száma (ezer lakosra) munkanélküliek száma (ezer fő)

4 Hipotézis Az IKT fejlettség szerint az EU-tagországok,
EU-hoz csatlakozó országok, fejlett és fejlődő országok átkerülhetnek más csoportba.

5 Kiindulásképpen: Alapadatok Gazdasági és IKT – mutatók alakulása 43 országban (2002,2003 adatok)
Forrás: ;

6 Az alapadatmátrix – Minitab
A jó alapadatmátrix: Nincs hiányzó adat Teljesül n > 3p és Nincs extrém adat Nincs konstans adat

7 Többváltozós elemzési módszerek
Főkomponens analízis (Principal Component An. PCA) Diszkriminancia analízis (Discriminant Analysis) Faktor analízis (Factor Analysis) Cluster analízis (Cluster Analysis)

8 Az összefüggésrendszer feltárása PCA segítségével – 1.
Jelentős főkomponensváltozók:  >1 és az összes variancia legalább 80%-át magyarázza Az összefüggésrendszer feltárása PCA segítségével – 1. Sajátérték; U-mátrix Forrás: Saját számítás

9 Az összefüggésrendszer feltárása PCA segítségével – 2.
A kritériumok alapján az „ U-mátrixban” (st. Megfigyelésiváltozók és a kőkomp. Változók közötti lineáris kapcsolat mátrixa) a PC1 = B1 és PC2 = B2 a főkomponens  a mátrix első két oszlopát kell vizsgálni a változók közötti kapcsolatrendszer megállapítására. Sajátérték; U-mátrix Forrás: Saját számítás

10 Az összefüggésrendszer feltárása PCA segítségével – 3a.
Az első főkomponensnek az egy főre jutó GDP ($), a szolgáltatásnak a GDP-ben foglalt aránya, az Internet felhasználók, a PC-k száma, Mobiltelefonok száma és a munkanélküliek aránya változókkal való kapcsolata tekinthető szignifikánsnak. Forrás: Saját számítás

11 Az összefüggésrendszer feltárása PCA segítségével – 3b.
A második főkomponensnek Internet Service Providers (ISPs) változókkal való kapcsolatatekinthető szignifikánsnak. Forrás: Saját számítás

12 Az egyes változócsoportokon belüli változók közötti összefüggés elemzése
Ahol a főkomponens koefficiensek előjele az U - mátrixban negatív, az azokhoz tartozó változók pozitívan függenek egymással össze, és ezek ellentétes irányú kapcsolatban állnak a pozitív előjelű főkomponens koefficienshez tartozó változóval.

13 A PCA eredménye A gazdaságilag fejlett országok, alacsony munkanélküliségi rátával bírnak, ezekre jellemző: Mobiltelefon, PC& Internet penetráció magas, viszonylag sok az Internet szolgáltatók száma  az IKT fejlettségi szint magasabb, mint a kevésbé fejlett országokban.

14 Minitab program „Plot” almenüje és a diszkriminancia analízis.
Az egyes megfigyelési egységek „hovatartozásának” megjelenítése, jósága Az egyes megfigyelési egységek (országok) vélt csoportosítása helyes –e? Minitab program „Plot” almenüje és a diszkriminancia analízis.

15 Az egyes megfigyelési egységek „hovatartozásának” megjelenítése
Ennek alapján az országok 5 csoportba sorolhatók, de valóban ezek az országok alkotják az egyes csoportokat? (vö. hipotézis ) Forrás: Saját számítás Erre ad választ a diszkriminancia analízis

16 A megfigyelési egységek IKT fejlettségi szint szerinti csoportosításának helyessége
Az IKT fejlettségi szint szerint (úgy mint gazdasági fejlettség szerint is) az országokat előzetesen 4 csoportba soroltam: EU – tagországok (0) EU-hoz csatlakozók (1) Fejlődő országok (2) Fejlett országok (3) Az előbbi „plot” ábrázolás szerint azonban az egyes kategóriákba tartozó megfigy. egységek átkerültek másik csoportba. Ezt ellenőriztem a diszkriminancia elemzéssel:

17 Diszkriminancia analízis - Minitab
A megfigyelési egységek előzetes csoportba sorolása Az országok csoportosítása az algoritmus szerint

18 A megfigyelési egységek IKT fejlettségi szint szerinti csoportosításának helyességének ellenőrzése diszkriminancia elemzéssel –1 Az egyes kategóriákba általam besorolt országok megközelítőleg 75% -os helyességgel tartoznak az előzetes besorolási csoportba.

19 Forrás: Saját számítás
A megfigyelési egységek IKT fejlettségi szint szerinti csoportosításának helyességének ellenőrzése diszkriminancia elemzéssel – 2 Az elemzés szerint (csak a legszembetűnőbb eltérésekre térek ki)az alábbi országok „vándoroltak”: Pozitív átsorolás (előrelépés): Szlovénia, Izrael esetében, azaz az IKT fejlettségi szint az EU-tagországokra jellemzően magas. Negatív átsorolás (visszalépés): Görögország, Spanyolország esetében, mint kohéziós tagország, az IKT fejlettsége nem éri el az EU-átlagot, Lettország, Románia, Ciprus esetében pedig inkább a fejlődő országokhoz sorolandók az IKT fejlődésüket tekintve. Az EU tagországok közül az IKT fejlettségi szint : Svédország, Luxemburg és Hollandia esetében eléri a fejlett országokra jellemző szintet. Forrás: Saját számítás

20 Következtetések, összefoglalás
1. A fejlettség szerint EU-tagországok átkerülhetnek a „csatlakozók” csoportjába. Eredmény: IGEN, erre példa: Görögország, Spanyolország 2. A „csatlakozók” belekerülhetnek a fejlődő országok csoportjába. negatív példa: Ciprus, Románia, Lettország pozitív példa: Izrael 3. A „csatlakozók” az IKT fejlettséget tekintve (elérve az EU-átlagot) belekerülhetnek az EU-tagországok csoportjába. példa: Szlovénia

21 Köszönöm a figyelmet! eorosz@interm.gtk.gau.hu