Vállalati Pénzügyek 6. előadás Dr. Solt Eszter BME 2017.

Részvény A részvény tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír. A kibocsátott részvények névértékének megfelelő összeg az alaptőkét, a névérték feletti rész (ázsióval történő kibocsátás) a tőketartalékot növeli. Jellemzői : nagyobb kockázatú befektetésfajta, mint a kötvény nincs futamideje, azaz lejárat nélküli befektetés felszámolás esetén hátrább áll a kielégítés sorrendjében a követeléseknél a tulajdonosok felelőssége korlátolt pénzáramlása bizonytalanabb, ezért is nevezik változó hozamú befektetésnek.

Árfolyam számítási feltételezések évenként van osztalékfizetés most vagyunk közvetlenül osztalékfizetés után osztalékfizetés utáni ár = P0 vízszintes hozamgörbe

Hozamgörbe Az értékpapír-számítások meghatározó részénél pénzpiaci kamatlábbal diszkontálunk. A pénzpiaci kamatlábak alakulását az idő függvényében a hozamgörbe mutatja. A különböző hátralévő futamidejű, de egyéb feltételeiben azonos befektetésekhez tartozó éves hozamokat (effektív kamatlábakat) ábrázolva a hátralévő futamidő függvényében a hozamgörbét kapjuk. A hozamgörbék megmutatják, hogy a különböző időpontokban esedékes pénzeket milyen hozamokkal értékeli, diszkontálja a piac. A hozamgörbét két alapvető jellemzője, a hozamgörbe abszolút szintje (a hozam mértéke) és a görbe alakja (hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző lejáratú pénzekhez tartozó hozamok) írja le.

A hozamgörbe alakjai a hozamgörbe klasszikusan enyhén emelkedik, ez a normál hozamgörbe a vízszintes hozamgörbét az X tengellyel párhuzamos egyenes mutatja fordított állású hozamgörbéről akkor beszélhetünk, ha az infláció mértéke meredeken csökken meredek a hozamgörbe akkor, ha a rövid lejáratú kamatlábak várhatóan emelkedni fognak.

A részvények fajtái Törzsrészvény legtipikusabb, mert nem fűződik hozzá különleges jog, legforgalomképesebb minden részvény törzsrészvény, amely nem tartozik a további kategóriák egyikébe sem Elsőbbségi részvény (névértékük összesen az alaptőke maximum 50%-a lehet) osztalék elsőbbségi részvény:  a többi részvényeket megelőzően, egy előre meghatározott, fix osztalék kifizetéséért cserébe nem biztosít szavazati lehetőséget. Az osztalékelsőbbségi részvények tulajdonságai azonban cégenként változhatnak. likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény: a jogutód nélkül megszűnő társaság vagyonfelosztásakor először részesülnek a felosztásra kerülő vagyonból szavazatelsőbbségi részvény: többszörös szavazati jogot vagy vétójogot is biztosít (maximum a névértékhez viszonyított szavazati jog tízszerese lehet)

A részvények fajtái Dolgozói részvény az alaptőke felemelésekor a munkavállalók számára ingyenesen vagy kedvezményesen kibocsátott részvények korlátozottan forgalomképesek, mert csak a vállalat dolgozói és nyugdíjasai tulajdonában lehetnek Kamatozó részvény az alapító okiratban meghatározott mértékű kamatra és osztalékra jogosít az összes névértékük nem haladhatja meg az alaptőke 10%-át csak névre szóló lehet a kamat akkor is megilleti a tulajdonost, ha a társaságnak adott évben nincs nyeresége

A részvények fajtái Saját részvény előfordulhat, hogy Rt. megveszi saját részvényeinek egy részét (max. 10%) szavazati jog nem jár vele a részvényt egy éven belül el kell idegeníteni Átváltoztatható kötvény (csak feltételesen részvény) a kötvény tulajdonosa a kötvény lejártakor kérheti a kötvény átváltoztatását részvényre a Rt. köteles átváltani csak névre szóló lehet Elővásárlási jogot biztosító kötvény az alaptőke emelésekor elővásárlási jogot biztosít az új részvényre  

Equity Jelentése: Törzsalaptőke (az elsőbbségi részvények nélkül), a vállalat felszámolása esetén a követelések kielégítése után fennmaradó felosztható tiszta vagyon Törzsrészvény és elsőbbségi részvény (gyakran csak a törzsrészvényre használják)

Elméleti árfolyam számításához szükséges vállalati adatok EPS = egy részvényre jutó adózott eredmény osztalékfizetési hányad dp = DIV/EPS % visszaforgatási hányad: RR = visszaforgatott rész/EPS % dp + RR = 1 hosszabb távú tőkearányos jövedelmezőség, ROE = adózott eredmény/saját tőke % fenntartható növekedési ütem, g = ROE x RR

Törzsrészvények értékelése Alapelv: Az eszköz értékét a jövőbeli pénzáramok határozzák meg A pénzáramok két típusa részvénynél: osztalék árfolyamnyereség 1 periódusra megtartott részvények esetén: CF = osztalék + árfolyamnyereség Számítása: a CF diszkontálása a jelen időpontra, ami által megkapjuk a részvény számított árfolyamát, belső értékét. P0 = DIV1/(1 + re) + P1/(1 + re) DIV1 = egy részvényre jutó osztalék az 1. periódus végén Re = saját tőke elvárt megtérülése P1 = a részvény eladási ára az 1. periódus végén

1. Példa Egy részvényre egy év múlva 20 Ft osztalékot fizetnek, várható árfolyama egy év múlva 300 Ft. A részvénytől elvárt hozam évi 25%. Mennyi a részvény mai árfolyama?

Megoldás t CF DCF 0. ……? 1. (20+300)/1,25 = 256 P0=256

T periódusra tartott részvények pénzárama és belső értéke t 0 1 2………… T CF DIV1 DIV2 DIVT + PT belső értéke: T PV = ∑ DIVt /(1 + re)t + PT/(1 + re)T t = 1

A részvényértékelés problémái A részvényeket hosszabb időszakra érdemes tartani, mert hosszabb idő átlagában érvényesül a nagyobb megtérülés Problémák: Az osztalékot nehéz előre meghatározni (a vállalat jövőbeli eredménye változó, az osztalék jövőbeli közgyűlések döntése) T periódus eladási árának meghatározása (minél nagyobb T, annál kisebb részt képvisel az eladási ár jelenértéke)

Általános osztalékértékelési modell PV = ∑ DIVt /(1 + re)t t = 1 Befektetők, akik lejárat nélkül a vállalatban akarják tartani a pénzüket, az osztalékáram nagyságában érdekeltek.

Gordon-féle osztalékértékelési modell A kiegyensúlyozott, stabil működésű vállalatok esetében az osztalékok stabil, egyenletes áramára lehet számítani. A modell az osztalékok egyenletes, vagy egyenletesen (évenként azonos (g) százalékkal) növekvő osztalékok kifizetését feltételezi, lejárat nélkül.

Részvények elméleti vagy reális árfolyama Gordon-féle osztalékértékelési modell (Osztalék) elsőbbségi részvény elméleti árfolyama, ahol a tulajdonos nem érdekelt a vagyon növekedésében (g = 0%), azaz konstans osztalékot fizető részvények értékelése: PV = DIV1/re Törzsrészvény elméleti árfolyama: a tulajdonos vagy stratégiai befektető, aki érdekelt a hosszú távú vagyonnövekedésben, vagy spekulációs befektető, aki rövid távon akar megfelelő hozamot, azaz konstans ütemben növekvő osztalékot fizető részvények értékelése: PV = DIV1/r-g = DIV0 (1 + g)/re – g DIV0 = osztalék kifizetés jelenleg

A Gordon-modell feltételei A vállalatot teljes egészében tulajdonosi tőkéből finanszírozzák A vállalatnak a visszaforgatott profit az egyetlen forrása a tőke növeléséhez A vállalati eredmény konstans, állandó Az adózott eredmény konstans részét forgatják vissza minden évben és fordítják beruházásra

A növekedésmentes- és a növekedési lehetőségek jelenértéke a részvény elméleti árfolyamában növekedésmentes jelenérték: EPS1/r növekedési lehetőségek jelenértéke: PVGO = P0 – EPS1/r Adózott eredményt csak akkor érdemes visszaforgatni, ha a ROE>r, azaz a saját tőke arányos eredmény nagyobb, mint a részvényesek által elvárt hozam. Ebben az esetben a PVGO azt mutatja, hogy van még a részvényben növekedési potenciál.

2. Példa Egy részvénytársaság meglévő befektetései a következő évben részvényenként $ 2,85 jövedelmet eredményeznek. Mivel a cég vezetése úgy ítéli meg, hogy nincs növekedési lehetősége, ezért a nyereséget teljes egészében kifizetik osztalékként. Mennyi a részvények jelenlegi árfolyama, ha az elvárt hozam 15 %? Megoldás: PV=2,85/0,15=$ 19 növekedésmentes jelenérték

3. Példa Tételezzük fel, hogy a társaság piaci kilátásai javulnak, termékei iránt növekszik a kereslet. Az eladást azonban csak a kapacitások bővítésével lehet növelni. Ezért a cég úgy dönt, hogy a jövedelem 30 %-át visszaforgatja. A saját tőke hozama 20 %. Hogyan alakulna ilyen feltételek esetén a részvények árfolyama? A saját tőke arányos nyereség 20%. Mekkora a növekedési lehetőségek jelenértéke? (PVGO)

Megoldás EPS1= $2,85 re = 0,15 30%: RR 70%-a (DIV1)=$1,995 ROE=0,2 g= fenntartható növekedési ütem = ROE x RR=0,2x0,3=0,06 P0 = DIV1/r-g = 1,995/ 0,15 – 0,06 = $22,166 PVGO = P0 – EPS1/re= 22,166 - 2,85/0,15= 22,166 - 19 = $3,166 ROE>r tehát PVGO>0

Részvények osztalékhozama hosszú távú (implicit) hozam: re = (DIV1/P0) + g rövid távú hozam: re = DIV + (eladási árfolyam – vételi árfolyam) vételi árfolyam

4. Példa Egy részvénytársaság által kibocsátott értékpapírok néhány jellemző adata: a törzsrészvények jelenlegi árfolyama 100 $, és a várható osztalék $3,2 /részvény. Becslések szerint az osztalék átlagos növekedése évi 7 %. Mekkora az elvárt hozam? re = (DIV1/P0) + g = (3,2/100) + 0,07 = 0,102= 10,2%

Növekedési lehetőségek jelenértéke Ha ROE>r PVGO>0 ROE=r PVGO=0 ROE<r PVGO<0

Részvények piaci értékelése Alulértékelt egy részvény, ha aktuális piaci árfolyama < elméleti árfolyama Felülértékelt egy részvény, ha a befektetők által elvárt hozamnál nagyobb hozamra lehet számítani Ha az aktuális piaci árfolyam egybe esik az elméleti árfolyammal, akkor a várható hozam (IRR) megegyezik a befektetők által elvárt hozammal (r)