A jogalkotási és döntéshozatali folyamat az Unióban 2017. Október 16.

I. Rendes jogalkotási eljárás Jogalap: EUMSZ 289. és 294. cikk Korábban: együttdöntési eljárás (1992, kiterjesztve 1999) Lisszaboni Szerződés: a rendes jogalkotási eljárás a fő döntéshozatali eljárás Mintegy 85 szakpolitikai területen

Jogalkotók: az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament A jogalkotási kezdeményezés joga: az Európai Bizottság Az eljárás főbb szakaszai: Az Európai Bizottság javaslatot nyújt be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.

A Tanács és a Parlament vagy első, vagy második olvasatban fogadja el a jogalkotási javaslatokat. Ha a két intézmény második olvasatban sem jut megállapodásra, akkor összehívják az egyeztetőbizottságot. Amennyiben az egyeztetőbizottságban kialakított szöveg mindkét intézmény számára elfogadható a harmadik olvasatban, akkor a jogalkotási aktust elfogadják. Amennyiben egy jogalkotási javaslatot az eljárás bármelyik szakaszában elutasítanak, vagy a Parlament és a Tanács nem tud kompromisszumra jutni, akkor a javaslatot nem fogadták el és az eljárás véget ér.

Jogalkotási javaslat Első olvasat Második olvasat Harmadik olvasat Egyeztetés

1. Jogalkotási javaslat Kezdeményezés Bizottság Benyújtás

Bizottság Kezdeményezési jog Saját kezdeményezés Uniós intézmény felkérése Álampolgári kezdeményezés

Kezdeményezési jog 1. Tanács: (tagjainak egyszerű többségével) felkérheti a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányokat, és nyújtsa be a megfelelő jogalkotási javaslatokat. 2. Parlament: (képviselőinek többségével) szintén felkérheti a Bizottságot jogalkotási javaslatok benyújtására. Továbbá - a Szerződésekben meghatározott konkrét esetekben: 3. A tagállamok egynegyedének kezdeményezésére (büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vagy rendőri együttműködésre irányuló javaslatok esetében)

Kezdeményezési jog 4. az Európai Központi Bank ajánlása alapján (a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányával kapcsolatos javaslatok esetében) 5. az Európai Unió Bíróságának kérésére (a Bíróság alapokmányával, a Törvényszékhez kapcsolódó különös hatáskörű törvényszékek létrehozásával stb. kapcsolatos ügyekben) 6. az Európai Beruházási Bank kérésére

A javaslat benyújtása Az eljárás úgy indul, hogy az Európai Bizottság jogalkotási javaslatot nyújt be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A javaslatot egyidejűleg megküldi a nemzeti parlamenteknek is, valamint bizonyos esetekben vizsgálat céljából a Régiók Bizottságának és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jogalkotási javaslatokat a Bizottság tagjainak kollégiuma fogadja el vagy írásbeli eljárással (ilyenkor a szöveget nem vitatják meg), vagy szóbeli eljárással (vitával). Szavazás kérése esetén a Bizottság egyszerű többséggel határoz.

Az első olvasat előtt A Tanács időnként „általános megközelítést” alkalmaz, hogy tájékoztassa az Európai Parlamentet az álláspontjáról valamely, a Bizottság által benyújtott jogalkotási javaslatra vonatkozásában. E politikai megállapodás célja általában az, hogy felgyorsítsa a jogalkotási eljárást, és hogy a Parlament és a Tanács között könnyebben létrejöjjön első olvasatban a megállapodás.

Az első olvasat előtt Mielőtt az Európai Parlament véleményt nyilvánítana, a Tanács „általános megközelítést”fogadhat el. A Parlament e dokumentum segítségével nagy vonalakban megismerheti a Tanács álláspontját a bizottsági javaslattal kapcsolatban. Az általános megközelítés felgyorsíthatja a jogalkotási eljárást, és megkönnyítheti a Parlament és a Tanács közötti megállapodás létrejöttét.  A Tanács, a Parlament és a Bizottság informális intézményközi tárgyalásokat is szervezhet. Ez az ún. „háromoldalú egyeztetés” is a megállapodás létrejöttét hivatott elősegíteni. A tárgyalásokon a Parlament, a Tanács és a Bizottság képviselői vesznek részt.  A háromoldalú egyeztetések tartalmára vonatkozóan nincsenek rögzített szabályok, így ezek éppúgy lehetnek szakértői megbeszélések, mint miniszterek és biztosok között folyó politikai tárgyalások. A Parlament és a Tanács jogalkotási módosításokról is megállapodhat a háromoldalú egyeztetések keretében. A létrejött megállapodás azonban nem hivatalos, így azt minden intézménynek jóvá kell hagynia az eljárási szabályzatának megfelelően.

2. Első olvasat – nincs határidőhöz kötve Parlament a javaslatról Elfogadja Tanács elfogadja Tanács módosítja Módosítja

Az eljárás eredményeként létrejövő dokumentumok 1. Jogalkotási aktus – Európai parlamenti és tanácsi rendelet, irányelv, határozat 2. A Tanács első olvasatbeli álláspontja – ha a Tanács úgy dönt, hogy módosítja a Parlament álláspontját 3. Általános megközelítés – a Parlament első olvasatban kialakított álláspontjának elfogadásáig  

3. Második olvasat a Parlamentnél Parlament a tanácsi álláspontról Jóváhagyja A jogalkotási aktus elfogadott Elutasítja Az eljárás vége, nem lép hatályba Módosításokat javasol – Bizottság véleményez Második olvasatra Tanácsnak

Második olvasat a Tanácsnál Tanács a Parlament 2. álláspontjáról Jóváhagyja az összes módosítást A jogalkotási aktus elfogadott Nem hagyja jóvá az összes módosítást Egyeztetőbizottság

Második olvasat – határidő, döntéshozatal Határidő: 3 + 1 hónap Döntéshozatal: kizárólag a Parlament módosításairól A Bizottság által támogatott módosításokról minősített többséggel, a nem támogatottakról egyhangúlag  

Második olvasat - dokumentumok 1. Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Tanács első olvasatban kialakított álláspontjáról, amennyiben a Parlament jóváhagyja a Tanács álláspontját – európai parlamenti és tanácsi rendelet, irányelv, határozat 2. Az Európai Parlament második olvasatban elfogadott álláspontja – ha a Parlament módosításokat szavaz meg a Tanács álláspontjára vonatkozóan 3. Ha a Tanács elfogadja a Parlament második olvasatban kialakított álláspontját: európai parlamenti és tanácsi rendelet, irányelv, határozat 4. Amennyiben a Tanács nem hagyja jóvá a Parlament második olvasatban kialakított álláspontját, akkor nem jön létre hivatalos dokumentum

4. Egyeztetés Egyeztetőbizottság Parlament képviselői Tanács képviselői Egyeztetőbizottság

Az egyeztetőbizottság eljárása Feladata: mindkét intézmény számára elfogadható szövegről állapodjon meg, ha a Tanács nem hagyja jóvá a Parlament második olvasatban megszavazott összes módosítását A) ha nem tud közös szövegről megállapodni, akkor a jogalkotási aktus elfogadására nem kerül sor, és az eljárás véget ér B) ha megállapodik a közös szövegről, akkor ezt a szöveget harmadik olvasat céljából megküldi a Parlamentnek és a Tanácsnak

Az egyeztetőbizottság eljárása Szavazás: a) az egyeztetőbizottságban részt vevő parlamenti képviselők a szavazatok abszolút többségével hagyják jóvá a közös szöveget, b) a Tanács képviselői általában minősített többséggel szavaznak (bár egyes esetekben egyhangú döntés szükséges). Határidő: Az egyeztetőbizottságot 6 héten belül össze kell hívni, amely határidő 8 hétre meghosszabbítható. A bizottságnak ezután 6 hét áll rendelkezésére a közös szöveg kialakítására. Megállapodás esetén az egyeztetőbizottság megállapítja az általa jóváhagyott közös szöveget. A két intézmény nem változtathatja meg a közös szöveg megfogalmazását.

5. Harmadik olvasat Parlament a közös szövegről Elutasítja vagy tartózkodik a további lépésektől Az eljárás vége, a javaslat nem lép hatályba Elfogadja A Tanács döntésétől függően jogalkotási aktus lesz

5. Harmadik olvasat Tanács a közös szövegről Elutasítja vagy tartózkodik a további lépésektől Az eljárás vége, a javaslat nem lép hatályba Elfogadja A Parlament döntésétől függően jogalkotási aktus lesz

Eljárás a harmadik olvasat során – szavazás, határidő, dokumentumok Parlament: egyszerű többség, Tanács: minősített többség Határidő: a közös szöveg jóváhagyásától számított 6 hét Az eljárás folyamán készülő dokumentumok: 1. A Parlament jogalkotási állásfoglalást fogad el az egyeztetőbizottságban jóváhagyott közös szövegről, amelyben vagy jóváhagyja, vagy elutasítja a közös szöveget. 2. Amennyiben mindkét intézmény jóváhagyja a közös szöveget: európai parlamenti és tanácsi rendelet, irányelv, határoza. 3. A javaslat elutasítása – az eljárás vége, új eljárás csak a Bizottság új javaslata alapján indulhat.

II. Különleges jogalkotási eljárások Tanács Bizottság Konzultáció Egyetértés

II. Különleges jogalkotási eljárások Jogalkotó: a gyakorlatban a Tanács a kizárólagos jogalkotó. Az Európa Parlament szerepe ezekben az eljárásokban a konzultációra, illetve a javaslattal való egyetértés megadására vagy elutasítására korlátozódik. A jogalkotási kezdeményezés joga: Európai Bizottság Az eljárások típusai: Egyetértés: a Parlament abszolút többségi szavazással elfogadhatja vagy elutasíthatja, de nem módosíthatja a jogalkotási javaslatot. Konzultáció: a Parlament jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a jogalkotási javaslatot, illetve javasolhatja annak módosítását. Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 289. cikkének (2) bekezdése. Szabályok: A szerződések nem tartalmazzák a különleges jogalkotási eljárások pontos leírását. A szabályokat ezért eseti módon, a szerződések érintett cikkei alapján határozzák meg.

1. Egyetértés Parlament elutasíthat vagy elfogadhat (abszolút többség), de nem módosíthat Tanács nem bírálhatja felül 1. jogalkotási eljárásként: A) hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló új jogszabályok  B) vétójogot biztosít a Parlamentnek abban az esetben, ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 352. cikkének megfelelően a másodlagos általános jogalap (az ún. rugalmassági záradék) alkalmazására kerül sor. 2. nem jogalkotási eljárásként: A) amikor a Tanács az EU által megtárgyalt bizonyos nemzetközi megállapodásokat fogad el; B) az alapvető jogok súlyos megsértése esetén (az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke); C) új uniós tagállamok csatlakozásához; D) az Unióból való kilépéshez szükséges intézkedésekhez.

2. Konzultáció A Tanács azt követően fogadja el a jogalkotási javaslatot, hogy a Parlament arról véleményt nyilvánított, de jogilag nem köteles figyelembe venni a Parlament véleményét. A Parlament jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a jogalkotási javaslatot, illetve javasolhatja annak módosítását. 1. jogalkotási eljárásként: például belső piaci mentességek és a versenyjog területén is . 2. nem jogalkotási eljárásként: a közös kül- és biztonságpolitika területére vonatkozó nemzetközi megállapodások elfogadásakor

III. Egyéb jogalkotási eljárások A négy fő jogalkotási eljárás mellett léteznek egyéb, az Európai Parlament által egyedi területeken alkalmazott eljárások is. I. Véleménynyilvánítási eljárás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének értelmében (monetáris unió) A Bizottság és az Európai Központi Bank jelentéseket készít a Tanács számára arról, hogy az eltéréssel rendelkező tagállamok milyen előrehaladást értek el a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításával kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése tekintetében. A Tanács az Európai Parlament véleménynyilvánítását követően és a Bizottság javaslatára határoz arról, hogy az eltéréssel rendelkező tagállamok közül melyek teljesítik az egységes pénznemnek az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésében előírt kritériumok alapján történő bevezetéséhez szükséges feltételeket, és megszünteti e tagállamok eltéréseit. A Parlament ebben az eljárásban tömbszavazással szavaz a módosításokról, és módosító javaslatot nem tehet.

III. Egyéb jogalkotási eljárások II. A szociális párbeszédre vonatkozó eljárások Az EUMSZ 154. cikkének megfelelően a Bizottság feladatai közé tartozik a szociális partnerekkel folytatott, uniós szintű párbeszéd előmozdítása, ezért a Bizottság a szociális partnerekkel való konzultációt követően a Parlament elé terjeszti az uniós közösségi fellépés lehetséges irányvonalait. Minden bizottsági dokumentumot, illetve a szociális partnerekkel kötendő minden megállapodást a hatáskörrel rendelkező parlamenti bizottság elé terjesztenek. Ha a szociális partnerek között megállapodás jött létre, és közösen kérelmezik, hogy a megállapodást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 155. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Tanácsnak a Bizottság javaslatára meghozott határozatával hajtsák végre, az illetékes bizottság a kérelem elfogadását vagy elutasítását ajánló állásfoglalási indítványt terjeszt elő.

III. Egyéb jogalkotási eljárások III. Önkéntes megállapodások vizsgálatára vonatkozó eljárások Ha a Bizottság a jogalkotás helyett inkább az önkéntes megállapodásokhoz kíván folyamodni, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet. Az illetékes parlamenti bizottság a 48. cikknek megfelelően saját kezdeményezésű jelentést készíthet. Ha a Bizottság önkéntes megállapodást szándékozik aláírni, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet. Az illetékes parlamenti bizottság állásfoglalásra irányuló indítványt nyújthat be, amelyben a javaslat elfogadását vagy elvetését indítványozza, és pontosítja mindazokat a feltételeket, amelyektől a javaslat elfogadása vagy elvetése függ.

III. Egyéb jogalkotási eljárások IV. Kodifikáció A hivatalos kodifikáció azt az eljárást jelenti, amelynek célja a kodifikáció tárgyát képező jogalkotási aktusok hatályon kívül helyezése, és azoknak egy közös jogalkotási aktussal történő felváltása. A jogalkotási aktus e megerősített formájában magában foglalja az első hatályba lépése óta eszközölt valamennyi módosítását. Egyetlen lényegi módosítást sem tartalmaz. A kodifikáció lehetővé teszi az EU jogi szabályozásának – amely gyakori módosításokon esik át – átláthatóbb olvasatát. A Parlament jogi ügyekben illetékes bizottsága megvizsgálja a Bizottság kodifikációra irányuló javaslatát. Amennyiben az lényegi módosításokat nem tartalmaz, a 46. cikkben előírt jelentés elfogadására vonatkozó egyszerűsített eljárás alkalmazandó. A Parlament egyetlen szavazással, módosítások és vita nélkül határoz.

III. Egyéb jogalkotási eljárások V. Végrehajtási és felhatalmazáson alapuló rendelkezések A Bizottság a meglévő jogszabályi keretek között végrehajtási rendelkezéseket hozhat. E rendelkezések tervezetét a tagállamok által delegált szakértőkből álló bizottságok elé terjesztik, és tájékoztatásul vagy vizsgálat céljából megküldik az Európai Parlament számára. A Parlament az illetékes parlamenti bizottság javaslatára állásfoglalást fogadhat el az intézkedéssel szemben, kimutatva, hogy a Bizottság tervezetében foglalt végrehajtási intézkedések túllépnek az érintett jogi aktusban előírt hatáskörön, a tervezet nem áll összhangban az alapját képező jogi eszköz tartalmával vagy nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás és az arányosság elveit, ezért a Parlament kéri a Bizottságot, hogy vonja vissza vagy módosítsa a végrehajtási intézkedések tervezetét, illetve a megfelelő jogalkotási eljárás alkalmazásával terjesszen elő másik javaslatot. Amennyiben egy jogalkotási aktus a Bizottságot felruházza egy jogalkotási aktus bizonyos, nem lényegi elemeinek módosítására vagy kiegészítésére vonatkozó hatáskörrel, úgy az illetékes bizottság megvizsgál bármely, a Parlamenthez ellenőrzés céljából eljuttatott, felhatalmazáson alapuló jogi aktust, és a jogalkotási aktus rendelkezéseivel összhangban, állásfoglalásra irányuló indítvány formájában a Parlament elé terjeszthet bármely megfelelő javaslatot.