I. Az anyag részecskéi Emlékeztető.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mit tudunk már az anyagok elektromos tulajdonságairól
Advertisements

Borostyánkő (ηλεκτρον [elektron]) Milétoszi Thalész az i. e. 6. században leírta, hogy elektromosság kelthető számos anyagnak, például borostyánkőnek.
A MÁGNESES TÉR IDŐBEN MEGVÁLTOZIK Indukciós jelenségek Michael Faraday
FIZIKA Alapok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Készítette: Ócsai Olivér 9/C. 1. A súlyos és a tehetetlen tömeg közti különbségeknek a felfedezése 2. A két tömegfajta közti különbség 3. Eötvös Loránd.
2011. évi zárás Készítette: Juhász Ágnes. 1. Zárást megelőző feladatok  Leltározás  Folyószámla egyeztetés (kapcsolt vállalkozásoktól egyenlegkérés)
Fénytan - összefoglalás. Mit nevezünk fényforrásnak? Azokat a testeket, amelyek fényt bocsájtanak ki. Hogyan csoportosíthatjuk ezeket? Írj egy-egy példát.
Elsőrendű és másodrendű kémiai kötések Hidrogén előállítása A hidrogén tulajdonságai Kölcsönhatások a hidrogénmolekulák között A hidrogénmolekula elektroneloszlása.
Összefoglalás. 1.) Csoportosítsd a felsorolt dolgokat aszerint, melyik anyag, melyik nem! labda, felhő, ünnep, gravitációs mező, nap, Nap, hétfő, szám.
Varga Aranka Inkluzív oktatási rendszer. Iskola funkciói – társadalmi elvárások Funkciók: Tudásszerzés és kompetenciafejlesztés folyamatának terepe Formális.
Röntgen. Röntgen sugárzás keltése: Wilhelm Konrad Rontgen ( ) A röntgensugárzás diszkrét atomi elektronállapotok közötti átmenetekbôl vagy nagy.
Hullámmozgás. Hullámmozgás  A lazán felfüggesztett gumiszalagra merőlegesen ráütünk, akkor a gumiszalag megütött része rezgőmozgást végez.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék ENERGETIKA VILLAMOS ENERGIA FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN.
ELEKTROSZTATIKA ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK. AZ AZONOS TÖLTÉSŰ TESTEK TASZÍTJÁK EGYMÁST  A posztóval megdörzsölt ebonit- rudak taszítják egymást  Az ebonit.
Az erő def., jele, mértékegysége Az erő mérése Az erő kiszámítása Az erő vektormennyiség Az erő ábrázolása Támadáspont és hatásvonal Két erőhatás mikor.
vizuális megismerés – vizuális „nyelv” vizuális kultúra
1. témazáró előkészítése
Áramlástani alapok évfolyam
Maróti Péter egyetemi tanár, SZTE
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Atommodellek.
Az elektrosztatikus feltöltődés keletkezése
I. Az anyag részecskéi Emlékeztető.
1. Dobozba zárt elektron alap energiája 0,6 eV
Az erő fogalma. Az erő fogalma Mozgásállapot-változásról akkor beszélünk, ha megváltozik egy test mozgásának sebessége, mozgásának iránya vagy mindkettő.
A sűrűség.
Az elektromágneses hullámok modulációja és detektálása.
Néhány kaotikus rendszer mozgásegyenlete
I. Az anyag részecskéi Emlékeztető.
A mozgási elektromágneses indukció
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Idojaras szamitas.
Munka és Energia Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Kémiai kötések.
Gravitációs kölcsönhatás
Szimmetrikus molekula
Legfontosabb erő-fajták
Elektrosztatikus festés (szinterezés)
Az energia.
Szerkezetek Dinamikája
A szilárd állapot.
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
Automatikai építőelemek 8.
Elektromos kölcsönhatás
Fizika 2017.
Az elektromos áramnak is van mágneses hatása.
AZ OKOSHÁZAK BEMUTATÁSA
A könyvtár mint rendszer
Energiaminimum- elve Minden rendszer arra törekszi, hogy stabil állapotba kerüljön. Milyen kapcsolat van a stabil állapot, és az adott állapot energiája.
Az atomok felépítése.
Elektromos alapjelenségek
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Az iskolai szervezet és fejlesztése
Új pályainformációs eszközök - filmek
Halmazállapot-változások
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
AZ ANYAGI RENDSZER FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA

Emlékeztető/Ismétlés
A mérés
Az atom tömege Az anyagmennyiség és a kémiai jelek
Az elektromágneses indukció
Röntgen.
Áramlástan mérés beszámoló előadás
Az atomok felépítése.
Atomok kvantumelmélete
Egyenes vonalú egyenletes mozgás
Termikus kölcsönhatások
Elektromos alapfogalmak
Egyenletesen változó mozgás
Előadás másolata:

I. Az anyag részecskéi Emlékeztető

Elektromos jelenségek Elektromos állapotok: pozitív(+), negatív(-), semleges (0) Az elektromos mező definíciója: Az elektromos állapotban lévő testek sajátos környezete. (Az el. Mezőnek van energiája, tehát képes munkát végezni.) Elektromos kölcsönhatás: Létrejöhet bármilyen anyagú test és az elektromos mező között.

Mágneses jelenségek Mágneses mező: Az állandó mágneseknek kölcsönhatásra képes sajátos környezetük van. Mágneses pólusok: É ; D Mágneses kölcsönhatás: Vonzás:É – D;D - É (ellentétes pólusok) Taszítás:É - É;D - D (azonos pólusok)

Mágneses erővonalak: É D

Az anyag részecskéi Minden test részecskékből áll: atomokból, vagy több atomból álló molekulákból. Atomok összetétele: Elektron (e-) Proton (p+) Neutron (n0)

Az atom: (Bohr-atommodell) Atommag

II. A testek elektromos állapota Emlékeztető

Elektromos állapot Ha egy elektromosan semleges testben megváltozik az elektronok száma, akkor a test elektromos állapotba kerül. Negatív = elektron többlet Pozitív = elektron hiány Elektroszkóp: elektromos állapot kimutatására szolgáló eszköz.

Kísérlete: Kicsi papírdarabokat szaggatunk, egy műanyag vonalzót a hajunkhoz dörzsölünk, felemeljük a vonalzóval a papírdarabokat. Üvegrúd + bőr  Üvegrúdon elektronhiány jön létre. Műanyagrúd + szőrme  Műanyagrúdon elektrontöbblet jön létre.

Az elektromos töltés Jele: Q Mértékegysége: C (Coulomb) 1 C= 6,24 trillió elektron együttes töltése 2 db 1 C töltésű egymástól 1 méter távolságra lévő töltés között 9 milliárd N erő jön létre.

𝐹=𝑘∙ 𝑄 1 ∙ 𝑄 2 𝑟 2