agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök vadgazda és természetvédő mérnök Bsc hallgatóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita 1 1 1

1. előadás tartalma Ajánlott irodalom, számonkérés módja Az agrokémia tárgya, A fenntartható gazdálkodás alapelvei Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenységi agrártermelési skálán A műtrágya felhasználás alakulása Magyarországon és a világban A trágyák környezetkárosító hatásai 2 2

Az agrokémia története Albert Thaer: humusz elmélet 3 3

Mi szükséges a növény számára? 200 éve… Háromnyomásos gazdálkodás 4

Justus von Liebig 5 5

A trágyázás és a tápanyaggazdálkodás fogalma A termést meghatározó tényezők A fenntartható gazdálkodás alapelvei 6 6

Nemzeti agrár és környezetvédelmi program (1999) Kedvező tulajdonságú területek Veszélyeztetett területek Védett területek 7 7

Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából 8 8

Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából 9 9 9

Az agrártermelés értékelési szempontjai Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából Az agrártermelés értékelési szempontjai Lejtőkategóriák 100 pontos talajértékszám Aranykoronaérték Talajtípus, altípus Fizikai talajféleség Vízgazdálkodási tulajdonságok Talajkémhatás Szervesanyagkészlet Termőrétegvastagság 10 10 10

Környezetérzékenység értékelési szempontjai Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából Környezetérzékenység értékelési szempontjai Talaj Fizikai talajféleség Talaj kémhatása A talaj szervesanyag készlete Erózió mértéke Agyagásvány minőség Víz Vízvédelmi területek Élővilág pl. Természetvédelmi területek Felszíni vizek parti sávjai Nemzetközi jelentőségű madárélőhely 11 11 11

Környezetérzékenység értékelési szempontjai Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából Környezetérzékenység értékelési szempontjai 12 12 12

Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából 13 13 13

Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából 14 14 14

Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából 15 15 15

A műtrágyafelhasználás alakulása 16 16

Műtrágya-felhasználás 1996-2011 1 ha szántó, kert, gyümölcsösre jutó felhasználás (N, P2O5, K2O) t/ha 17

A termés alakulása 18 18

A búza és kukorica termése 1996-2011 Átlagtermés t/ha 19

A műtrágyafelhasználás és a termés alakulása Pozitív és negatív tápanyagmérleg hatásai 20 20

21 21

22 22

23 23

24 24

A trágyázás környezetkárosító hatásai 1. kiegyensúlyozatlan tápelem-arányok kialakulása a talajban Melyik tápelemből adnak többet általában és miért? Optimális N adag megfelelő K kevés K termés K hiány N adag Ábra: A termés nagysága különböző K ellátottságnál optimális N adagok mellett 25 25 25 25

A trágyázás környezetkárosító hatásai kiegyensúlyozatlan tápelem-arányok kialakulása a talajban Ehrenberg: Mész-káli törvény Ehre 26 26 26 26

A trágyázás környezetkárosító hatásai 2. A talajsavanyúság fokozódása Talajsavanyúság fő okai Podzolos talaj 27 27 27 27

Példák talajparaméterekre az agráralkalmasság értékeléséhez 28 28

Példák talajparaméterekre az agráralkalmasság értékeléséhez 29 29

A trágyázás környezetkárosító hatásai 2. A talajsavanyúság fokozódása Savanyító hatású műtrágyák A savanyító hatás okai 30 30 30 30

A trágyázás környezetkárosító hatásai 3. a talajoldat nitrát koncentrációjának növekedése Blue baby szindróma 31 31 31 31

A trágyázás környezetkárosító hatásai 4. A felszíni természetes vizek eutrofizációja. Eutrofizáció fogalma Melyik a limitáló ion? A szennyezés fő forrása 32 32

A trágyázás környezetkárosító hatásai 4. A felszíni természetes vizek eutrofizációja. 33 33

2. előadás tartalma példa mérlegszámításra A növények kémiai összetétele Takarmányvizsgálatok A növényi tápelemek A növényi tápelemek osztályozása A növények tápelemigénye a tenyészidőszak különböző szakasziban 34 34

Táblázat egyszerű mérlegszámításhoz Pl. Kukorica termés átlag: kb. 8 tonna/ha 35 35 35

36 36 36

Kulturnövények víztartalma NÖVÉNY, NÖVÉNYI RÉSZ VÍZTARTALOM % Gabonafélék (levél, szár) 75-90 Gabonaszalma, kukoricaszár 14-15 Réti széna, lucernaszéna 15-16 Burgonyagumó 75 Tök, uborka 85-95 Gyümölcs (szőlő, földieper) 80-85 Kukoricaszem 15-25 Gabonaszem, pillangósok magvai 12-15 37 37

Hamutartalom meghatározás 550 oC-os izzítással 38 38 38

Kulturnövények hamutartalma 39 39

nélkülözhető ballasztanyagok Hamu alkotórészek hamu nélkülözhető ballasztanyagok toxikus elemek tápelemek Cd, Cr, Hg, Ni, Pb P,K,S, Ca, Mg,Fe Mn, Zn, Cu, B, Mo Na, Cl, Si 40 40

Szervesanyag tartalom a növényben előforduló szerves vegyületek csoportosítása 41 41

Szervesanyag tartalom 42 42

Szervesanyag tartalom 43 43

Szervesanyag tartalom 44 44

Szervesanyag tartalom 45 45

Termések szerves kémiai összetétele nyersanyag %-ban burgonya 46 46

Takarmányvizsgálatok során mért jellemzők 47 47