SZÁMVITEL

A beszámoló nagyvonalú elemzése 117 A gazdasági elemzés célja: feltárja azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását az összefüggések, gazdasági jelenségek és ezek okainak feltárása döntések előkészítéséhez, megalapozásához kapcsolódó információkat hoz létre minősíti a megtett intézkedések végrehajtását, azok eredményességét értékeli a fejlesztések hatékonyságát az elemzés alapján levont következtetések szabják meg a cselekvés irányát és egyúttal segítik a hatékony gazdálkodást A végső cél a hatékonyabb, az eredményesebb gazdálkodás, vagy épp csak a helyzet és a kilátások pontos megismerése. Alapvető kérdés, hogy kinek készül az elemzés! Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

Elemzési módszerek 118 Deduktív (felbontó, levezető) elemzés az átfogóbb eredményekből kiindulva a részeredmények felé haladunk a vizsgált jelenséget elemeire bontjuk, majd ezeket részelemekre figyelemmel kell lenni az ok-okozati összefüggésekre is. Ezt nevezzük átfogó elemzésnek. Induktív (felépítő) elemzés az egyszerűbb tevékenységekből az átfogóbb, összetettebb felé halad a vizsgálat a részelemekből indulunk ki (pl. munkaműveletek, munkafolyamatok, stb.) az összefüggések ismeretében, kalkulációk készítésével jutunk el a jelenségek elemeihez, majd a jelenséghez. Ezt a módszert nevezzük részletes elemzésnek. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

Az elemzéshez szükséges adatkorrekciók 119-121 A korrekció célja, hogy az üzleti tevékenységre nem jellemző elemektől megtisztítsuk a beszámoló mellékleteit. Jellemzően 5 évre nyúlunk vissza az időben. Cél: a vállalat üzleti tevékenységére nem jellemző elemeket ki kell venni az adatok közül. Korrigálandó tényezők: egyedi, egyszeri, és különleges tételek sztrájkok, munkabeszüntetések ráfordításai kártérítések, természeti katasztrófák egyszeri szerződések teljesítése, üzletrészek értékesítése operatív működésben részt nem vevő aktívák, passzívák túlzó készpénz-, értékpapír-állomány az értékteremtésben részt nem vevő ingatlan állomány sportlétesítmények, üdülők, antik vagyontárgyak számviteli elvek megváltozásából fakadó kiigazítások következetesség elve – összehasonlítható adatok értékelési eljárások változása értékelő megítélése alapján nyilvánosan forgalmazott vállalatok vs. „magán” cégek kinek készül az elemzés (újra) => döntési lehetőség Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

Beszámoló értékelése aránymutatókkal 122 Hagyományos vagy fundamentális változat Nem csak a terv megalapozásához, hanem tulajdonosi, hitelezői (ügyfélminősítés), befektetői értékelésre is. Aránymutatók értékelése: Statikusan (adott időpontban mutatott érték) Dinamikusan (időpontok közti változás) Hasonló cégekkel, iparági átlaggal történő összehasonlítás Aránymutatók használata: Komplex értékelés (egy mutató alapján nem értékelünk) Lényeges és elhanyagolható közti különbség A statikus szemlélet a szezonális tényezőket figyelmen kívül hagyja A mutató értékek ugrásszerű változásánál a változásokat okozó tényezőket is vizsgáljuk meg! Feltűnően alacsony vagy magas mutatók Vegyes profilú vállalatok szakágazati összehasonlítása Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

Borsodchem Rt. 2000. I. féléves konszolidált IAS szerinti gyorsjelentése Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2015.

Borsodchem Rt. 2000. I. féléves konszolidált IAS szerinti gyorsjelentése Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2015.