IV. A szerződési jog alapfogalmai, rendszere Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó Egyetemi docens BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Jogi Tanszék

Az akaratnyilatkozat szempontjából közelítve: minden szerződést jellemez, hogy két vagy több fél joghatás kiváltását célzó egybehangzó akaratnyilatkozata - Többletelem a kötelem-fogalomhoz képest: az ELŐREMUTATÓ kötelmi helyzetet keletkeztető KONSZENZUS

Gyakorlat X el akarja adni a 15 éves autóját, Y pedig egy használt autót szeretne venni X el akarja adni a 15 éves autóját, Y pedig egy új autót szeretne venni X el akarja adni a 15 éves autóját, Y pedig egy használt autót szeretne venni, de csak részletekben tudja kifizetni a vételárat X fel akarja építtetni a házát a nyár folyamán, Y vállalja, de csak őszi időszakra A fiú hozzájárulás nélkül használta az apja autóját, az apa pedig kéri a benzinpénz kifizetését

I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.1 A szerződési jog fogalmi alapjai B.) A szerződés gazdasági tartalma, alapvető joghatása - A szerződés gazdasági tartalma: a szerződésben a felek által egymásnak felkínált szolgáltatások cserélnek gazdát (árucsere) az érték-csereérték egyenlősége vélelmezett (visszterhesség és egyenértékűség) > az egyenértékűségtől azonban a felek eltérhetnek - A létrejött szerződés alapján: a felek kölcsönösen követelhetik a másik fél szolgáltatásának szerződésszerű teljesítését, és annak felróható elmaradása esetén számos igénnyel élhetnek.

I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.2 A szerződés létszakai B.) A szerződés menete - A szerződés menete: az egybehangzó akaratnyilatkozatok általában egy bizonyos előkészítő fázis után létrehozzák a szerződést, mely ~ vagy elvezet minden szerződési szándék céljához, a TELJESÍTÉSHEZ ~ vagy valamely jogi csonkaság folytán (pl. érvénytelenség) NEM a szerződés „menet közben” maga is változásokon mehet keresztül ~ irányt változtat > módosítása ill. módosulása ~ a felek v. az egyik fél akaratából v. külső hatásra el sem jut a szándékolt célhoz (megszűnés teljesítés nélkül)

Gyakorlat Kutatási szerződést kötnek a felek Kutató eredményt ér el, átadja – megrendelő átveszi, kifizeti Kutató időben nem ér el eredményt, kéri a határidő módosítását Időközben kiderül, hogy a kutatás lehetetlen célra irányul A vállalt eredményt időközben valaki eléri és szabadon hozzáférhetővé teszi

I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.2 A szerződés létszakai C.) A szerződés teljesítése - A szerződés teljesítése: a szerződést tárgya és tartalma szerint kell teljesíteni; vizsgálandó a teljesítés módja, helye, ideje a feltételek és választási jog megvalósulása > a szerződésszerű teljesítés az az OPTIMUM, amire a jogosult a szerződés alapján törekszik

I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.2 A szerződés létszakai D.) A szerződésszegés - Ha a szerződésszerű teljesítés úgy marad el, hogy azt a jogosult nem kívánta, mert késedelemben hibás teljesítésben lehetetlenülésben teljesítés megtagadásában ölt testet > SZERZŐDÉSSZEGÉS mely OBJEKTÍV vagy SZUBJEKTÍV alapú vagyoni helytállási kötelezettséget keletkeztet - A szerződésszegés esélyének minimalizálása: készségfokozó és teljesítő képességet fokozó jogi eszközök alkalmazása

Gyakorlat Mit lehet vajon kérni tőle, ha Ha a vállalkozást nem fejezi be időben? Ha a pénztartozást nem fizeti ki időben? Ha az épület beázik? Ha az építési területet időközben az állam kisajátítja? Ha az építési területet elperlik a megrendelőtől? Ha az építési terület elmocsarasodik? Ha a vállalkozó jogellenességre hivatkozva megtagadja a teljesítést? (pl. nincs építési engedély, pl. életveszélyes a terület)

I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.3 A szerződéstan különös része A.) A szerződés gazdasági alapja és a jogi konstrukció kapcsolata - A szerződéskötéskor a felek (vélhetően): a gazdasági érdeküknek legmegfelelőbb, a tranzakció számára legkedvezőbb jogi konstrukciót fogják választani ez lehet ~ típusszerződés ~ vegyes (többféle szerződéstípust kombináló) szerződés ~ atipikus (nem nevesített) szerződés

I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.3 A szerződéstan különös része B.) A szerződések megkülönböztetése a főszolgáltatás jellege alapján - A főszolgáltatás (a szerződésben a felek által nyújtott jellemző szolgáltatás) jellege szerinti csoportosítás legalapvetőbben adási, tevési, használati és helytállási szerződéseket különböztet meg.

I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.4 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek A.) Adási szerződések - Az adási szerződések lényegét: dolog vagy jogosultság más személy részére való ~ ideiglenes vagy ~ végleges átadása, átengedése képezi > az üzleti életben tipikusan ide tartoznak a termékforgalom szerződései.

Gyakorlat Adásvétel Ajándékozás Kölcsön Lízing

I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.4 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek B.) Tevékenységkifejtő szerződések - A tevékenységkifejtő jellegű szerződés alapján munkával, tevékenység-kifejtéssel elérhető valamilyen eredmény létrehozására vagy a lehető legnagyobb gondosság melletti ügyellátásra (megbízás) kerül sor.

Gyakorlat Megbízási szerződés Vállalkozási szerződés Szállítási szerződés Fuvarozási szerződés Szállítmányozási szerződés Kutatási szerződés Kivitelezési szerződés

I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.4 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek C.) Használati szerződések - Használati kötelmek az egyik fél időlegesen megkapja egy dolog használatának, esetleg hasznosításának a jogát ellenérték fejében

Gyakorlat Bérleti szerződés Haszonbérlet Haszonkölcsön Lízing Szívességi használat

I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.4 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek D.) Helytállási kötelezettséget tartalmazó szerződések - Helytállási kötelezettséget tartalmazó szerződések: teljesítésre csak bizonyos körülmények bekövetkeztekor kerül sor addig azonban csak a szerződés alapján a jövőre nézve a kötelezettségvállalásért áll helyt - rendelkezésre áll.

Gyakorlat Képviseleti jogot keletkeztető megbízási jogviszony Hitelszerződések Biztosítási szerződések (életbiztosítás, balesetbiztosítás) Kezesi szerződés

I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I I. A SZERZŐDÉSI JOG FOGALMI ALAPJAI, RENDSZERE I.4 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek E.) Új szerződéstípusok megjelenése a polgári jogban - A gazdasági-társadalmi viszonyok fejlődése nyomán úgy a Polgári Törvénykönyvben, mint a Ptk.-n kívüli jogszabályokban új szerződéstípusok (pl. lízing, franchise) jelentek meg > az új Ptk.-ban új szerződéstípus bevezetésére (elvben) kizárólag abban az esetben került sor, ha az önálló, más szerződésektől elkülöníthető gazdasági tartalom kimutatható volt

Franchise Forgalmazási Lízing DE: Felhasználási szerződés Hasznosítási szerződés

II. A szerződési jog alapelvei - a szerződéskötés II II. A szerződési jog alapelvei - a szerződéskötés II.1 Alapvetés A.) A szerződés - A szerződés: a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből ~ kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és ~ jogosultság a szolgáltatás követelésére. [Ptk. 6:58. §] (tartalmilag a régi Ptk.-val azonos)

II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.1 Alapvetés B.) A szerződési jog alapelvei - Az alapelvek rendszere: [Ptk. 6:59-6:62. §] csak azok szerepelnek a szerződési fejezetben, melyek erre irányadóak > alapelvi ismétlések kiiktatva szerződési szabadság - jogszabály által meghatározott szerződési tartalom visszterhesség vélelme együttműködési és tájékoztatási kötelezettség ~ a feleket már a szerződéskötés során terheli > megsértése esetén kártérítés, DE! ~ az elmaradt szerződéskötésért a felek nem tartoznak felelősséggel DE!: jóhiszeműség és tisztesség elve (Ptk. 1:3. §), elvárható magatartás elve és a felróhatóság (Ptk. 1:4. §, joggal való visszaélés tilalma (Ptk. 1:5. §)

II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.2 A szerződés megkötése A.) A szerződés létrejötte - A szerződés létrejötte: [Ptk. 6:63-6:70. §] > a szabályozás új szerkezete a szerződés létrejöttének sémája alapján (ajánlattételtől a szerződés létrejöttéig) a szerződés megkötésének speciális szabályai nagyszámú pontosítás, fogalmak meghatározása - A szerződés a felek akaratának önkéntes, kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges nem kell megállapodni olyan kérdésben, amit jogszabály rendez [Ptk. 6:63. §]

II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.2 A szerződés megkötése B.) A szerződés tartalma - A szerződés tartalmává válnak a felek korábbi üzleti kapcsolatai során kialakított feltételek és gyakorlatok az adott üzletágban kötött szerződések jogalanyai által széles körben alkalmazott (és az adott jogviszony szempontjából is jelentőséggel bíró) szokások is [Ptk. 6:63. §] - A feleknek az ellenszolgáltatás mértékében is meg kell állapodniuk ha ezt nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni [Ptk. 6:63. §]

II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.2 A szerződés megkötése C.) Az ajánlat és az ajánlati kötöttség - Ajánlat: a szerződés megkötésére irányuló egyértelműen kifejezett és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozat. [Ptk. 6:64. §] - Aki ajánlatot tesz, nyilatkozatához kötve marad: az ajánlati kötöttség  idejét az ajánlattevő meghatározhatja  ha ezzel a lehetőséggel nem él, úgy ~ jelenlévők között azonnal megszűnik ~ távollévők között pedig akkor, mikor az ajánlattevő a választ > a szolgáltatás jellegére és > az ajánlat megtételének módjára tekintettel várhatta [Ptk. 6:65. §]

II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.2 A szerződés megkötése D.) Az ajánlat és az ajánlati kötöttség - Az ajánlatot megszünteti a másik fél általi visszautasítás az elfogadó jognyilatkozat az ajánlattevő részére való elküldését megelőzően tett visszavonás > az írásban tett ajánlat csak írásban vonható vissza [Ptk. 6:65. §] - Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni DE! késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozat esetén főszabályként a szerződés nem jön létre > kivéve ~ ha azt az ajánlattevő azt mégis figyelembe kívánja venni ~ a késedelem oka a továbbítás valamely a rendes körülményektől eltérő sajátosságára volt vissza vezethető [Ptk. 6:66. §]

I. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II I. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.2 A szerződés megkötése E.) A szerződés létrejötte - Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni. [Ptk. 6:67. §] - A szerződés akkor jön létre amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik [Ptk. 6:69. §] - Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor > a szerződéskötés helye a jognyilatkozatok megtételének helye egyebekben pedig ~ az ajánlattevő székhelye ~ természetes személy esetén lakóhelye ~ ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. > írásbeli alakhoz kötött szerződés megkötésére ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot írásban lehet tenni [Ptk. 6:69-6:70. §]

I. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II I. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.3 A szerződéskötési kötelezettség A.) Esetei - Szerződéskötési kötelezettség: továbbra is kivételes jogszabály erejénél fogva, illetve a felek akarata alapján (előszerződés) keletkezik Törvény alapján keletkező szerződéskötési kötelezettség tipikus esete: közszolgáltatások esetében, a szolgáltató felé a szerződés megkötését a jogosult kezdeményezi ~ ajánlattételre hívja fel a szolgáltatót ~ az ajánlatot 30 napon belül kell megtennie a szerződés a szolgáltatás igénybe vételével is létre jöhet a szerződéskötés csak igen kivételes esetben tagadható meg ~ ha a kötelezett bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem lenne képes ~ ha a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye > ha a szerződést a felek nem kötik meg, a bíróság a szerződést létrehozhatja, és annak tartalmát meghatározhatja. [Ptk. 6:71. §]

II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.3 A szerződéskötési kötelezettség B.) Elzárkózás a szerződéskötéstől gazdasági erőfölénnyel visszaélve - Új!: azzal szemben, aki gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik szerződés létrehozásától vagy fenntartásától a bíróságtól a törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazásával kérhető a szerződés létrehozása [Ptk. 6:72. §]

II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.3 A szerződéskötési kötelezettség C.) Előszerződés - Előszerződés > a felek egy szerződés jövőbeni létrehozásáról, fő tartalmi elemeiről is megállapodhatnak új: a bíróság a szerződést csak a felek által meghatározott lényeges feltételekkel hozhatja létre > ha a megkötni kívánt szerződésre meghatározott alakiságok érvényesek, az előszerződésre is e szabályok lesznek megfelelően irányadók [Ptk. 6:73. § (1)-(2) bek.]

II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II II. A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI - A SZERZŐDÉSKÖTÉS II.3 A szerződéskötési kötelezettség D.) Az előszerződés megtámadása - Bármelyik fél megtagadhatja a szerződés megkötését, ha az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené feltéve, hogy ~ a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható ~ a körülmények megváltozását nem ő idézte elő, és ~ a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe [Ptk. 6:73. § (3) bek.]

A szerződés értelmezése: [Ptk. 6:86. §]  az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni  általános szerződési feltételek > ha a feltétel tartalma vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének tartalma ~ a jognyilatkozat értelmezésére (6:8. §) vonatkozó rendelkezések és ~ a fenti, új általános értelmezési elv alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen ~ a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni ~ a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ezt a szabályt kell alkalmazni a szerződés bármely feltételének értelmezésére