Bevezetés a környezetvédelembe I. Környezet fogalma, Ember és környezete, Tágabb környezetünk Béres Csilla

Mit nevezünk környezetnek? A saját környezetünket? A várost? Az országot? A Földet? Az Univerzumot? Mindenkinek azonos a környezete egy ugyanazon helyen?

Hogy érzik magukat?

De jó lenne kivágni egy kis erdőt!

De rosszul érezzük magunkat!

Környezettudomány Olyan szintetizáló tudomány, amelynek alapvető feladata e heterogén (TERMÉSZETES ÉS EMBER ÁLTAL ALKOTOTT) környezeti rendszerek működésének és működési zavarainak feltárása, megismerése, abból a célból, hogy az élővilág számára, kiemelten az ember számára, tartósan kedvező életfeltételeket biztosítsunk.

Környezettudomány(Mészáros E.) A földi környezet kialakulásának és jelenlegi állapotának leírása az ember és környezete kapcsolatának természettudományos tárgyalása.

Környezettudomány Az ember és természeti környezet kapcsolata kétarcú: alkalmazkodik a természeti környezethez „uralkodni” akar a természeti környezeten TÁRSADALMI kérdések nem kerülhetők meg

Ökológiai környezet A miliőspektrumnak ténylegesen ható (biotikus és abiotikus) része, amely az ökológiai tűrőképességgel összekapcsolódva a populációk tér-időbeli mennyiségi viszonyaiért felelőssé tehető

TUDOMÁNYTÖRTÉNET A természettudományok és a geológia fejlõdése Arisztotelész (Kr. e. 384-322): csillagászati és biológiai jelenségek leírása, geocentrikus elmélet Arisztarkusz (Kr. e. 312-230): heliocentrikus elmélet Ptolemaiosz (Kr. u. 150): geocentrikus elmélet, bolygók mozgásának geometriája N. Copernicus (1473-1543): heliocentrikus elmélet kidolgozása J. Kepler (1571-1630): bolygók mozgástörvényei G. Galilei (1564-1642): új csillagászati és fizikai felfedezések I. Newton (1642-1727): a tömegvonzás és az égitestek mozgásának törvényszerûségei G. Agricola (1546): ásványtani és bányászati könyvek N. Steno (1638-1686): települési törvények J. Hutton (1726-1797): uniformitarizmus elve Ch. Lyell (1797-1875): aktualizmus elve A. Wegener (1880-1930): kontinensvándorlás elmélete H. Hess (1906-1969): lemeztektonikai elmélet

A Naprendszer bolygóinak adatai

A Föld övezetességének kialakulása A kezdetben szilárd állapotú Föld anyagi eloszlása homogén volt (A). Az elkülönülési folyamatok a földtömeg megolvadása révén váltak lehetõvé (B). Az elkülönülés során a nehéz elemek a magban, a könnyebbek a külsõ övekben koncentrálódtak (C)

A Föld öves felépítése Információforrás: P és S hullámok terjedése A Föld belső övei összetétel alapján: mag köpeny kéreg A Föld belső övei fizikai jellemzők alapján: belső mag külső mag mezoszféra asztenoszféra litoszféra

Az élettelen Föld 4,5 milliárd év: olvadt anyag rendeződik Ütközés: Hold 460 millió év: víz lehűléssel-világóceán

Megkezdődik az élet kialakulása Redukáló légkör Óceánok UV lejut a felszínre Villámlások (energia) Óceánokban különböző ásványok (pirit, agyag)

Mitől élő? Környezettel való kapcsolat Információ átadás

Kémiai evolúció Szerves vegyületek Makromolekulák RNS világ