MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN Dr. Bóta Gábor Pénzügyek Tanszék 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.1. Vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere 13 1.1. Vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere 1.1.1. Érték, hasznosság Vajon mi a gazdagság? Mit jelent az, hogy valaki „jól él”, „jólétben él”, „gazdag”? Az anyagi javak mennyisége nem azonos a gazdagsággal. Egy tárgy önmagában haszontalan, értéke, hasznossága csak egy emberben alakulhat ki. Mi a „jó”, miért küzdünk? 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 13 Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont, amit az emberek hasznosnak, értékesnek tartanak. De, hogy mit, az igen eltérő, sokszor furcsa, különös. Nézzünk egy-két példát! Gyorsulás, csönd, béke, szimmetria látványa, szeretés, ízek, emberi teljesítmény Messzelátás Mennyit ér a Hubble-űrtávcső? „A csillagászok régóta szeretnék megtudni, hogy mennyi ideje létezik a világegyetem.” (13,7 milliárd év +-10%) 1,5 milliárd dollár - hibás tükörrel 1 milliárdért korrekciós eszköz 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 13 Nézzük a jegyzet példáit! Ógörög bölcsességek könyve, láda tisztított urán, elektronika-panel egy computer tomográfhoz, professzionális baseball-kesztű, génkezelt búzacsíra. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 13-14 Tanulságok Valamilyen anyagi jószág önmagában haszontalan, értékessé csak egy embernél, egy adott szituációban válik. Valami azért értékes, azért jelent vagyont, mert valakinél hasznosnak mutatkozik, valamilyen – „furcsa” – vágy, szükséglet kielégítője. Ha a dolgok rosszul vannak elosztva, akkor kevesebbet érnek. Ilyenkor cserére törekszünk. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 14 „Értékesség” – „hasznosság” Majdhogynem szinonimák Hasznossága van annak, ami képes a társadalom valamely tagjának valamely szükségletét kielégíteni, valakinek hiányérzete van iránta, valaki értékesnek tartja. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.1.2. Lehetőségek és választások 14 1.1.2. Lehetőségek és választások Mindent egyéni választásokkal, cselekvésekkel magyarázunk. Vannak testületi, bizottsági döntések, de ezeket is visszavezetjük az egyéni döntésekre. Céljai is csak embernek lehetnek, bizottságnak, vállalatnak, országnak önmagában nem. Az egyén előtt cselekvési lehetőségek kínálkoznak, és ezek közül választ. Két alapvető választási mechanizmus Racionális döntés Társadalmi normák szerinti választás Ezzel nem nagyon foglalkozunk. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 14 Racionalitás A közgazdaságtan alappillére Mégis alig megragadható, definiálható Amit a gazdaságtan nem tekint racionálisnak, azt a pszichológia még tekintheti annak. Homo oeconomicus (radikális képe) Egyéni önérdekkövetés Társadalmi normáktól, erkölcsi szabályoktól függetlenített, örömszerző, illetve kínt elkerülő hasznosságérzet. „Okos kalkuláció” 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 15-16 Árnyaljuk a homo oeconomicus egoista képét! Úgy tűnik, hogy gyakorta készek vagyunk más emberek hasznosságának növelésére saját hasznosságunk csökkenése árán. Ez az altruizmus. Valóban erről van szó, vagy csak „úgy tűnik”? Lehet, hogy valójában ezekben az esetekben is önérdekünket követjük? Társadalmi megvetés elkerülése, „közismerten névtelen adakozó” stb. Megállapíthatjuk, hogy a racionalitás világába azért sok minden begyömöszölhető, legalábbis, ami a racionális vágyat illeti. Most térjünk át az öröm maximalizálására! 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 17 Öröm maximalizálása Tipikus példa az egyetlen áruházban való adott pénzösszeg elköltése. Hasznosságmaximalizálás, értékmaximalizálás. Valójában várható hasznosság maximalizálás. Összességében Racionális döntéskor az ember azt cselekszi, aminek a legnagyobb a hasznossága, azaz maximalizálja hasznosságát. Emberképünk eredmény-centrikus, azt teszi, amitől a legnagyobb (hasznosságban mért) eredményt reméli. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 17 „Nem racionalitás” Néhány zavaró részlet, jelenség. Az emberek hajlamosak arra, hogy vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. Ne azt tegyék, amire vágynak, hanem arra vágyjanak, amit tettek. „Savanyú a szőlő”, illetve önmagunk utólagos győzködése, hogy mennyire jó, amit tettünk. Néha „direkt” szűkítjük lehetőségeink halmazát Akaratgyengeség Ivás, evés, fogorvos, kondi-terem Stratégiai interakció Bomba hatástalanítási lehetőségének látványosan kizárása Hídfelégetés 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Vágy-vezérelte irracionális gondolkodás Jellegzetes emberi hajlam: az információkat olyannak látni, amilyennek szeretnénk. Ez nem szándékos torzítás, tudattalanul hat, ugyanúgy nem irányítható, mint pl. felejtésünk. Mindez megbújhat az információgyűjtésben is: addig és olyan bizonyítékokat gyűjtök, hogy végül azt mondhassam: Ugye, hogy ez a jó! Nem csak a racionális viselkedés lehet a célok elérésének legjobb eszköze. Sokszor az egyes lehetőségek összemérhetetlenek. Például a továbbtanuláskor hozott döntés is. Nyilván a kínálkozó lehetőségek különbözőek, de nem tudom őket döntésem előtt kipróbálni. Túl keveset tudok a racionális döntéshez. Vegyünk egy másik példát: egy vállalati kutatás-fejlesztési döntést! Fel kell mérni a pozitív döntéssel járó bevételeket és kiadásokat. (Már ezek is bizonytalanok.) Nagy kérdés továbbá a többi vállalat viselkedése. Vajon ezek is belekezdenek hasonló projektekbe? Nincs megragadható támpontunk a racionális döntéshez. 18 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Ilyenkor megoldás lehet Megelégedésre törekvés Válasszuk azt, ami egy elég jó! Pénzfeldobás Az emberek nem szeretik az indoknélküliséget… Értékelhetetlenség tagadása „Racionalitásba vetett irracionális hit” Inkább költségesen tovább kutatnak információkért. A „második tizedesjegy” alapján döntenek. Próbálkozásos, evolúciós módszer Arra számítok, hogy a véletlen „mutánsok” valamelyike majdcsak megfelelő lesz. 19 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Az információgyűjtés racionalitása Nem elég az összegyűjtött információk alapján racionálisan dönteni, hanem az információgyűjtésben is racionálisnak kell lenni. A több információ, az alaposabb mérlegelés javíthatja a választás eredményességét, viszont megy vele az idő, nőnek a költségek. Orvosi diagnózisállítás Gyermekelhelyezési perek Vállalati beruházási döntés Bármelyik gyors döntés jobb lehet bármelyik lassúnál. 19 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.1.3. Csere, alternatíva költség, hatékonyság 20 1.1.3. Csere, alternatíva költség, hatékonyság Az önkéntes cseréknél nem egyenlő értékek cserélnek gazdát, hanem mindkét fél nyer! Mindenki beáldoz valami számára értéktelenebbet valami számára értékesebbért. Ha az ógörög könyvet, a láda tisztított uránt, az elektronika-panelt, a baseball-kesztyűt és a génkezelt búzacsírát elcseréljük egy házra, akkor nekünk a ház ér többet, cserepartnerünknek pedig e tárgyak. A cserén keresztül mindkét fél, tehát az egész társadalom is gazdagodik. A csere jó. Ha a tárgyak jobb kezekbe kerülnek, gazdagodás történik. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 20 Mondhatjuk persze, hogy a cserék semmi újat nem hoznak létre, legfeljebb a dolgokat rendezik értékesebb formára az emberek között. Az iparban vagy a mezőgazdaságban is hasonló történik. A csere, a kereskedés is termelőtevékenység, a gazdagság, a jólét növelésének forrása. A dolgok létezése ugyanis még kevés, ezeknek jókor, jó kezekbe is kell kerülniük. Ehhez kell a csere, a kereskedés. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 21 Cserénél valami hasznosért beáldozunk egy kevésbé hasznosat. „Áldozunk”, azaz költséget vállalunk. A költségek az alternatívák költségei, nem a megszerzett jószághoz kötődnek, hanem az elvesztett alternatívához. A költségek alternatíva költségek. Olyan döntésekre törekszünk, amelyeknél a nyert hasznosságok nagyobbak, mint az elvesztettek, azaz az alternatíva költségek. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 21 A hatékony („jó”, „értelmes”, „racionális” stb.) nem objektív fogalom! Valami eredmény (valami érték) és valami áldozat (ez is valami érték) viszonya. Az értékek hozzárendelése viszont erősen szubjektív, így a hatékonyság megítélése is egyéni! Hogyan hatékony Budapestről a Balatonhoz utazni? Hatékony-e színház? Hatékony-e zakót viselni? Hatékony-e a Hubble-űrtávcső? Mivel hatékonyabb egy családi házat fűteni, fával, gázzal vagy napenergiával? „Technológiai hatékonyság” – az mi? 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 21 Mivel a hatékonyság („értelmesség”, „helyesség”) megítélése igen szubjektív, így örök viták tárgyai is. Nem az a kérdés, hogy „Melyik változat a hatékonyabb?”, hanem az, hogy „Kinek a joga dönteni a változatok között?”. Magántulajdon és társadalmi „játékszabályok” Kinek a joga megítélni az egyes változtatok hatékonyságát. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 22 Ha a tulajdonjogok egyértelműek és elcserélhetők, akkor a hasznosságmaximalizáló döntéshozók licitálnak a szűkös javakra Ha szerintünk valami értelmetlen a világban, nem hatékonyan használják fel, a költségeket és a hasznokat nem a „valós értékükön” veszik figyelembe, akkor valójában a tulajdonjogok és társadalmi játékszabályok ellen van kifogásunk. Szubjektív közgazdaságtan 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.1. Vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere 1.1.1. Érték, hasznosság 1.1.2. Lehetőségek és választások Racionalitás „Nem racionalitás” 1.1.3. Csere, alternatíva költség, hatékonyság A cserén keresztül mindkét fél, tehát az egész társadalom is gazdagodik. A költségek alternatíva költségek. Az értékek hozzárendelése viszont erősen szubjektív, így a hatékonyság megítélése is egyéni! 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.1.4. Komparatív előny és az ár 22-23 1.1.4. Komparatív előny és az ár Két borász – egy „jó” és egy „rossz” (?) 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokaji villányi szamorodni kékfrankos 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan A szamorodni a tokaji gazdánál relatíve olcsóbb, hatékonyabban termeli: „A tokaji gazdának komparatív előnye van a szamorodni előállításában.” Tokaji: 1 l szamorodniért 0,5 l kékfrankost Villányi: 1 l szamorodniért 1,25 l kékfrankost A „kékfrankosban” viszont a villányi a jobb, ebben neki van komparatív előnye Tokaji: 1 l kékfrankosért 2 l szamorodnit Villányi: 1 l kékfrankosért 0,8 l szamorodnit 23 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 24 Szakosodjanak komparatív előnyeik szerint, majd cseréljenek egy az egyben! 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokaji villányi szamorodni kékfrankos Mindketten jobban járnak! 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 25 Legyen a kétfajta bor fogyasztási aránya fele-fele mindkét környéken! A szakosodás és cserélés még többletköltségek esetén is megérheti. („export-import”) 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokaji villányi szamorodni kékfrankos 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Nézzük meg a példa egy másik aspektusát is! Mi a helyzet akkor, ha egyik vagy mindkét bortermelő számára adódik egy másik borfajta, aminek termelése ezeknél is előnyösebb? Akkor értelmetlen lenne a példánk… Nincs értelme a „szamorodni vagy kékfrankos?” kérdéssel foglalkozni, ha van valami még jobb. Az áldozat mindig a következő legjobb. Gazdasági mérlegelés mindig a két legjobb lehetőség között történik! 25 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 26 Nézzük meg azt a helyzetet, amikor a szamorodni ára olyan magas, hogy mindkettőnek annak termelése érné meg. Ilyenkor kell lennie valakinek, aki „kékfrankosban jó”. Az nem lehet ugyanis, hogy valami olcsóbb, mialatt mindenki drágábban (nagyobb áldozatok árán) állítja elő. Ha van a kékfrankosnak „jó” termelője, akkor viszont a tokaji gazda tönkremegy, hiszen a szamorodnit drágábban („rosszabbul”) állítja elő. Ez is lehetetlen! Nézzük a tokaji költségeit: föld, segédmunka, berendezések, „borász-vállalkozó”. Valamelyik költség meghatározása hibás! Leginkább tokaji „borász-vállalkozó” lesz alacsonyabb költségű (szegényebb ember). 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 27 A dolgok költsége, ára (földdé, gépeké, embereké stb.) az emberek értékítéletei szerinti legjobb felhasználási lehetőségükhöz igazodik! Ha a tokaji föld legjobb felhasználási lehetőségének a szamorodni termelést tartják, akkor a tokaji föld értéke az emberek szamorodnihoz kapcsolt értékítéletéhez igazodik. A legjobb felhasználási lehetőségén azonban minden és mindenki versenyképes, legfeljebb keveset ér, szegény lesz. Mindenki akkor jár a legjobban, ha tulajdonát és munkaerejét komparatív előnyeik szerint használja, majd cserél. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 27 Ez adja a szakosodás és csere ösztönzését, az „ezermesterség” feladását. „Mi leszel, ha nagy leszel?” Az emberek cserék utáni igénye egy megfelelő csereeszköz, a pénz megjelenését eredményezte. A pénz elvont hasznosságot fejez ki. Nem közvetlenül nyújt hasznosságérzetet, hanem a hasznosságérzet lehetőségét teremti meg. A pénz hasznossága azon jószágok hasznosságával egyezik meg, amelyeket meg lehet vásárolni érte. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 28 A cserepartnerek összehozása is költséges Szállítás Lehetőségek felkutatása Ezeket nevezzük tranzakciós költségeknek. Kereskedők Nekik éppen a cserepartnerek összehozásában van komparatív előnyük. Alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és szakosodáshoz szükséges információt (illetve szállítást), mint mások. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 28 A kereskedők versenyeznek egymással, de a termelőkkel és fogyasztókkal is. „A kereskedők az emberek tudatlanságából húznak hasznot.” Igen Pont úgy, mint pl. az építészek, az orvosok … 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 29 A költségek tehát nem objektív dolgok, nem tárgyakhoz kötődnek, hanem valakinél jelentkeznek. Mert az adott dolog miatt elveszti a „más” nyújtotta hasznosságot. A költségek a „más” felhasználási lehetőségek emberi értékeléseihez kötődnek tokaji föld értéke (költsége) 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 29 A költség tehát a beáldozott hasznosságok értékéből adódik, határértelemben, a valakinek szempontjából. Csak az számít, hogy „még mennyi” áldozatot kell hozni! Ezek határ alternatíva költségek. Például rossz Hubble-űrtávcső javítása Még egyszer Elsüllyedt költségeket nem Határ alternatíva költségek igen 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 30 A termelésben is helyettesítési lehetőségek! Legjobb technológia nincs! Autópálya-építés Újdelhiben A „kínálás” egy hajlandóság valamiről való lemondásra, „odaadására” pénzért cserében. A kínáló azokat az áldozatokat árazza be, amiket az újabb egység előállításáért hoz meg. Valami előállításának költségeit, azaz áldozatait, térítteti meg. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.2. Részvényesi érték maximalizálása 30 1.2. Részvényesi érték maximalizálása 1.2.1. Profit „Talán nincs még egy fogalom vagy kifejezés a közgazdaságtanban, amelyet olyan sokféle megtévesztő értelmezéssel használnának, mint a profitot.” Teljes bevétel – összes költség Bér, ez nem profit Bérleti díj, ez nem profit 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 31 1.2.1.1. Kamat, hozam Ez sem profit, ez is költség (!) 1 év múlva most 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 32 1.2.1.2. Kockázatmentes kamat Kockázatmentes kölcsön kamata Pozitív időpreferencia Technikai, technológiai, gazdasági fejlődés Ezekért kompenzáció, fizetség 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 33 1.2.1.3. Kockázatos hozam Kockázatos befektetés várható hozama Kockázatkerülés Hasznosságveszteség Ezért kompenzáció, fizetség 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Kockázat eltérés a várható értéktől ingadozás szórás Normális eloszlás sok tényező hatása Központi határeloszlás „igazi véletlen” várható érték - szórás Várható hozam 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 34 F1 F0 E(F1) rf E(r) Kockázatmentes kölcsön Kockázatos befektetés 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.2.1.4 Várható és tényleges profit 34 Bevétel mínusz költségek Bérek, bérleti díjak, kamatok Egyéb „nyilvánvaló” költségek (beszállítók, közüzem, adók stb.) A maradék (nyereség vagy veszteség) a vállalkozás tulajdonosáé. Ebből még levonjuk a tulajdonos költségeit (bérét, tőkéjének kamatát, vállalkozásba bevitt vagyontárgyainak bérleti díját), és a maradék a profit. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 35 Lehetséges-e egy versenyző piacgazdaságban az, hogy egy üzleti tevékenységnek tartósan „csak úgy” profitja legyen? Nem, mert jönnek a versenytársak… A profithoz kell valami „különleges” tudás Éppen annyira „különleges”, mint más szakmákhoz. Arbitrázs, újítás és utánzás. Kreativitás, intuíció, vezetői karizma, határozottság stb. A vállalkozónak ezekben van komparatív előnye. Az ő egyfajta „teljesítményalapú béreként” is megragadható a profit. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 36-37 Vállalkozói tudás – fizetett menedzser Profit Várható Tényleges Tényleges – várható „Ügyesség” – „Szerencse” Befektető – részvényes – vállalkozó – menedzser Tulajdonos Őt illeti a profit. Hatalma van arra, hogy a profitmaximalizálás (a várható profit) legyen a vállalati alapcél. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1.2.2. Részvényesi érték 37-38 Vállalat Részvénytársaság Részvényes (tulajdonos) Részvényesi cél Gazdasági jellegű hasznosság Pénzben mért bevételek és költségek Részvényesi érték maximalizálása Profit maximalizálása 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1.2.3. Megbízó és ügynök 38-39 Korai kapitalista vállalat Tulajdonos és a menedzser ugyanazon személy Teljes vagyonával felel Tömegtermelés, tőkekoncentráció „Közösködés” Egyetemleges felelősség problémája Részvénytársaságok Korlátolt felelősség Világos társulási arányok Jogi személy Tulajdonos és a menedzsment elválik Adható-vehető 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 40 Több tulajdonos – egy vállalkozás Menedzselés átadása „ügynököknek” Képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma „Figyeltetés” Szakemberekkel Piaci alapon Csak ameddig megéri 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 40 1.2.4. Szabad pénzáramlások A vállalati gazdasági elemzések célja kifejezetten a részvényesi célokhoz „tapad”. A vállalat működését a vevői befizetések, valamint a bérek, beszállítói és egyéb költségek, adózás és hitelügyletek után tekintjük. Ezek a maradékok a „szabad pénzáramlások”. Ez még nem profit Ha a szabad pénzáramlásokat csökkentjük a tőkeköltséggel, akkor jutunk el a profithoz. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan E(F1) E(F2) E(Fn) E(FN) F0 … N n 2 1 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.3. Vállalkozásgazdaságtan elemzési alapjai I. 41-42 1.3. Vállalkozásgazdaságtan elemzési alapjai I. 1.3.1. Üzleti gazdaságtani elemzések és a korlátozott racionalitás Tökéletesen racionális gazdasági elemzés „Jó – nem jó?” és „Melyik a jobb?” Beágyazott elemzések tömege, végtelen apró elemzések láncolata Korlátozott racionalitás A gazdasági elemzések „méretgazdaságossága” 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.3.2. Pénzáramlások becslése – kompromisszumokkal 42 1.3.2. Pénzáramlások becslése – kompromisszumokkal Éves pénzáramlások „Szakértők – pénzügyesek” 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan „szakértők” Költségek Db Ár „pénzügyes” E(F1) E(F2) E(Fn) E(FN) F0 … N n 2 1 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.3.2.1 Várható pénzáramlások és a kockázat elválasztása 43 1.3.2.1 Várható pénzáramlások és a kockázat elválasztása E(F1) 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan E(F1) E(F2) E(Fn) E(FN) F0 … N n 2 1 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.3.2.2. Reálértelmű pénzáramlás-becslés 43 1.3.2.2. Reálértelmű pénzáramlás-becslés Alapszabály, hogy egyeztetni kell a tőke költségének megadásával. A tőke költségét reálértelemben adjuk majd meg. Jellegzetes problémák Relatív árváltozások Értékcsökkenés leírási szabályai Az elszámolható összeg reálértékben kisebb lesz, mint nominálisan értelmezve! 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.3.2.3. Bevételek és költségek megragadása 44 1.3.2.3. Bevételek és költségek megragadása Nem utólagos bevétel-költség elemzések, hanem jövőre vonatkozó becslések! Csak a döntés miatt fellépő bevételek és költségek „Vele – nélküle” „Elkerülhetetlenül” fellépő bevételek és költségek nem számítanak Múltban már megtörtént Múltban már eldőlt Ezek elsüllyedtek 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 44-45 Költségek megragadása Még nem beszerzett, nem megvásárolt, de korlátlanul rendelkezésre álló erőforrások „piaci” ár Már meglévő erőforrás Nem pótolható munkaerő, eszköz stb. Milyen legnagyobb többletérték előállítására képes Dolog eladásából, ekkor a költség a „piaci” ár. Másik projektünknél termelt értéktöbblet Pótolható (beszerezhető) Értéke nem lehet nagyobb vételi („piaci”) árnál. Értéke nem lehet kisebb az eladási árnál, illetőleg a „máshol” jelentkező többletérték előállításnál. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 46 A költség akkor nulla, ha eladhatatlan, máshol használhatatlan erőforrásról van szó. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Példa Tervezett egyéves projektünkön két munkatársunk dolgozna. Mindegyikük fizetése évi 2 mFt. Egyiküket egy másik területről csoportosítanánk át, ahol – sokéves rutinja miatt – „dupla” munkát végez. Másikuk helyett ugyan fél áron is találnánk új munkaerőt, de sajnos már leszerződtünk vele. Máshol nincs számára munka. Mekkora bérekkel számoljunk? 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Példa Tervezett projektünk során felhasználnánk vállalatunk raktárkészletét. Tavaly vettük 10 mFt-ért. 5 mFt-ért eladható (illetve megvehető). Felhasználásával új termékeink 8 mFt-tal adhatók el többért. Ha egy másik projektben használnánk fel, ott 7 mFt-tal emelné a profitot. Mekkora költséggel számoljunk? 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Példa Projektünk marketingköltsége 50 mFt, azonban hatására más projektünk bevételei (költségei nem) is emelkednek 10 mFt-tal. Mekkora értékkel számoljunk? 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 46 Nézzük tovább a költségeket! Fix és változó költségek 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Q C FC 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Q C VC 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 46-47 Fix + Változó = Összes De vigyázzunk! A fix költségek elsüllyedt költségek, így irrelevánsak. Vagy, valójában változó költségekről van szó, csak elemzési praktikumból tekintjük ezeket fixnek. Kvázi fix költségek Elkerülhető fix költségek Korlátozottan racionális gazdasági elemzési mozzanat itt is! „Zöldmezős” sörgyárépítési példa Portásfülke 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.3.2.4. Minden adó utáni szemlélet 47-48 1.3.2.4. Minden adó utáni szemlélet Adózástól nem tekinthetünk el… Minden adó utáni értelem Ha most kivenném a pénzem a vállalkozásból eladnám részvényeimet és az árfolyamnyereséget leadóznám és/vagy osztalékot kapnék és azt adóznám le, akkor ennyi pénzem lenne. Ehhez képest várhatóan több pénzhez jutok-e, ha megvalósítjuk a projektet, majd ezután „veszem ki” a pénzem. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 48-49 1.3.3. Osztalékközömbösség Térjünk vissza a szabad pénzáramlásokhoz. Ezek vajon megegyeznek az adózás utáni osztalékokkal? A válaszhoz előbb meg kell érteni az osztalékközömbösség feltételezését. Eszerint a részvényes vagyoni helyzete független az osztalékfizetés ütemétől Ehhez kell Részvényesi érdek tökéletes képviselete Nulla tranzakciós költségek Hatékony tőkepiaci árazódás Torzításmentes adórendszer 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.3.4. Pénzáramlások függetlensége 49 1.3.4. Pénzáramlások függetlensége Osztalékközömbösség Szemléletbeli következmény Nem a vállalati érték maximalizálása a cél, hanem a részvényesi Elemzési következmény A szabad pénzáramlások azonosak az adózás utáni osztalékokkal? Nem feltétlenül, értéküket tekintve viszont igen. Ha viszont ez így van, akkor legegyszerűbb úgy tekinteni, mintha a szabad pénzáramlásokat mindig azonnal kifizetnék osztalékként. Lehet, hogy nem így van, viszont ez a részvényesi szempontból közömbös. Úgy tekintjük, mintha állandó ki-be fizetgetés lenne. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 49-50 Nagyjelentőségű ez a megközelítés Az egyes üzleti projektek pénzáramlásai így nem „keverednek” össze. „Zsebből-zsebbe” Egy projekt pénzáramlásai önmagukban tekinthetők, tekintendők! Ez a pénzáramlások függetlenségének elve „szabad pénzáramlások” - „adózás utáni osztalékok” - „nettó pénzáramlások” A pénzáramlások nem tartalmazzák a tőke költségét, így ezt le kell még vonjuk. Annak a tőkének a költségét, amit „nem vitt el”, amit – ha legtöbbször közvetve is –, de beruház. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 51 E(F1) E(F2) E(Fn) E(FN) F0 … N n 2 1 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan