1.1. Vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere

Az előadások a következő témára: "1.1. Vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere"— Előadás másolata:

1 1.1. Vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere
Érték, hasznosság Lehetőségek és választások Racionalitás „Nem racionalitás” Csere, alternatíva költség, hatékonyság A cserén keresztül mindkét fél, tehát az egész társadalom is gazdagodik. A költségek alternatíva költségek. Az értékek hozzárendelése viszont erősen szubjektív, így a hatékonyság megítélése is egyéni! 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

2 1.1.4. Komparatív előny és az ár
22-23 Komparatív előny és az ár Két borász – egy „jó” és egy „rossz” (?) 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokaji villányi szamorodni kékfrankos 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

3 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
A szamorodni a tokaji gazdánál relatíve olcsóbb, hatékonyabban termeli: „A tokaji gazdának komparatív előnye van a szamorodni előállításában.” Tokaji: 1 l szamorodniért 0,5 l kékfrankost Villányi: 1 l szamorodniért 1,25 l kékfrankost A „kékfrankosban” viszont a villányi a jobb, ebben neki van komparatív előnye Tokaji: 1 l kékfrankosért 2 l szamorodnit Villányi: 1 l kékfrankosért 0,8 l szamorodnit 23 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

4 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
24 Szakosodjanak komparatív előnyeik szerint, majd cseréljenek egy az egyben! 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokaji villányi szamorodni kékfrankos Mindketten jobban járnak! 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

5 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
25 Legyen a kétfajta bor fogyasztási aránya fele-fele mindkét környéken! A szakosodás és cserélés még többletköltségek esetén is megérheti. („export-import”) 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokaji villányi szamorodni kékfrankos 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

6 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Nézzük meg a példa egy másik aspektusát is! Mi a helyzet akkor, ha egyik vagy mindkét bortermelő számára adódik egy másik borfajta, aminek termelése ezeknél is előnyösebb? Akkor értelmetlen lenne a példánk… Nincs értelme a „szamorodni vagy kékfrankos?” kérdéssel foglalkozni, ha van valami még jobb. Az áldozat mindig a következő legjobb. Gazdasági mérlegelés mindig a két legjobb lehetőség között történik! 25 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

7 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
26 Nézzük meg azt a helyzetet, amikor a szamorodni ára olyan magas, hogy mindkettőnek annak termelése érné meg. Ilyenkor kell lennie valakinek, aki „kékfrankosban jó”. Az nem lehet ugyanis, hogy valami olcsóbb, mialatt mindenki drágábban (nagyobb áldozatok árán) állítja elő. Ha van a kékfrankosnak „jó” termelője, akkor viszont a tokaji gazda tönkremegy, hiszen a szamorodnit drágábban („rosszabbul”) állítja elő. Ez is lehetetlen! Nézzük a tokaji költségeit: föld, segédmunka, berendezések, „borász-vállalkozó”. Valamelyik költség meghatározása hibás! Leginkább tokaji „borász-vállalkozó” lesz alacsonyabb költségű (szegényebb ember). 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

8 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
27 A dolgok költsége, ára (földdé, gépeké, embereké stb.) az emberek értékítéletei szerinti legjobb felhasználási lehetőségükhöz igazodik! Ha a tokaji föld legjobb felhasználási lehetőségének a szamorodni termelést tartják, akkor a tokaji föld értéke az emberek szamorodnihoz kapcsolt értékítéletéhez igazodik. A legjobb felhasználási lehetőségén azonban minden és mindenki versenyképes, legfeljebb keveset ér, szegény lesz. Mindenki akkor jár a legjobban, ha tulajdonát és munkaerejét komparatív előnyeik szerint használja, majd cserél. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

9 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
27 Ez adja a szakosodás és csere ösztönzését, az „ezermesterség” feladását. „Mi leszel, ha nagy leszel?” Az emberek cserék utáni igénye egy megfelelő csereeszköz, a pénz megjelenését eredményezte. A pénz elvont hasznosságot fejez ki. Nem közvetlenül nyújt hasznosságérzetet, hanem a hasznosságérzet lehetőségét teremti meg. A pénz hasznossága azon jószágok hasznosságával egyezik meg, amelyeket meg lehet vásárolni érte. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

10 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
28 A cserepartnerek összehozása is költséges Szállítás Lehetőségek felkutatása Ezeket nevezzük tranzakciós költségeknek. Kereskedők Nekik éppen a cserepartnerek összehozásában van komparatív előnyük. Alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és szakosodáshoz szükséges információt (illetve szállítást), mint mások. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

11 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
28 A kereskedők versenyeznek egymással, de a termelőkkel és fogyasztókkal is. „A kereskedők az emberek tudatlanságából húznak hasznot.” Igen Pont úgy, mint pl. az építészek, az orvosok … 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

12 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
29 A költségek tehát nem objektív dolgok, nem tárgyakhoz kötődnek, hanem valakinél jelentkeznek. Mert az adott dolog miatt elveszti a „más” nyújtotta hasznosságot. A költségek a „más” felhasználási lehetőségek emberi értékeléseihez kötődnek tokaji föld értéke (költsége) 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

13 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
29 A költség tehát a beáldozott hasznosságok értékéből adódik, határértelemben, a valakinek szempontjából. Csak az számít, hogy „még mennyi” áldozatot kell hozni! Ezek határ alternatíva költségek. Például rossz Hubble-űrtávcső javítása Még egyszer Elsüllyedt költségeket nem Határ alternatíva költségek igen 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

14 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
30 A termelésben is helyettesítési lehetőségek! Legjobb technológia nincs! Autópálya-építés Újdelhiben A „kínálás” egy hajlandóság valamiről való lemondásra, „odaadására” pénzért cserében. A kínáló azokat az áldozatokat árazza be, amiket az újabb egység előállításáért hoz meg. Valami előállításának költségeit, azaz áldozatait, térítteti meg. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

15 1.2. Részvényesi érték maximalizálása
30 1.2. Részvényesi érték maximalizálása Profit „Talán nincs még egy fogalom vagy kifejezés a közgazdaságtanban, amelyet olyan sokféle megtévesztő értelmezéssel használnának, mint a profitot.” Teljes bevétel – összes költség Bér, ez nem profit Bérleti díj, ez nem profit 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

16 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
31 Kamat, hozam Ez sem profit, ez is költség (!) 1 év múlva most 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

17 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
32 Kockázatmentes kamat Kockázatmentes kölcsön kamata Pozitív időpreferencia Technikai, technológiai, gazdasági fejlődés Ezekért kompenzáció, fizetség 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

18 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
33 Kockázatos hozam Kockázatos befektetés várható hozama Kockázatkerülés Hasznosságveszteség Ezért kompenzáció, fizetség 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

19 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Kockázat eltérés a várható értéktől ingadozás szórás Normális eloszlás sok tényező hatása Központi határeloszlás „igazi véletlen” várható érték - szórás Várható hozam 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

20 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
34 F1 F0 E(F1) rf E(r) Kockázatmentes kölcsön Kockázatos befektetés 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

21 1.2.1.4 Várható és tényleges profit
34 Bevétel mínusz költségek Bérek, bérleti díjak, kamatok Egyéb „nyilvánvaló” költségek (beszállítók, közüzem, adók stb.) A maradék (nyereség vagy veszteség) a vállalkozás tulajdonosáé. Ebből még levonjuk a tulajdonos költségeit (bérét, tőkéjének kamatát, vállalkozásba bevitt vagyontárgyainak bérleti díját), és a maradék a profit. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

22 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
35 Lehetséges-e egy versenyző piacgazdaságban az, hogy egy üzleti tevékenységnek tartósan „csak úgy” profitja legyen? Nem, mert jönnek a versenytársak… A profithoz kell valami „különleges” tudás Éppen annyira „különleges”, mint más szakmákhoz. Arbitrázs, újítás és utánzás. Kreativitás, intuíció, vezetői karizma, határozottság stb. A vállalkozónak ezekben van komparatív előnye. Az ő egyfajta „teljesítményalapú béreként” is megragadható a profit. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

23 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
36-37 Vállalkozói tudás – fizetett menedzser Profit Várható Tényleges Tényleges – várható „Ügyesség” – „Szerencse” Befektető – részvényes – vállalkozó – menedzser Tulajdonos Őt illeti a profit. Hatalma van arra, hogy a profitmaximalizálás (a várható profit) legyen a vállalati alapcél. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

24 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Részvényesi érték 37-38 Vállalat Részvénytársaság Részvényes (tulajdonos) Részvényesi cél Gazdasági jellegű hasznosság Pénzben mért bevételek és költségek Részvényesi érték maximalizálása Profit maximalizálása 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

25 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Megbízó és ügynök 38-39 Korai kapitalista vállalat Tulajdonos és a menedzser ugyanazon személy Teljes vagyonával felel Tömegtermelés, tőkekoncentráció „Közösködés” Egyetemleges felelősség problémája Részvénytársaságok Korlátolt felelősség Világos társulási arányok Jogi személy Tulajdonos és a menedzsment elválik Adható-vehető 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

26 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
40 Több tulajdonos – egy vállalkozás Menedzselés átadása „ügynököknek” Képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma „Figyeltetés” Szakemberekkel Piaci alapon Csak ameddig megéri 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

27 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
40 Szabad pénzáramlások A vállalati gazdasági elemzések célja kifejezetten a részvényesi célokhoz „tapad”. A vállalat működését a vevői befizetések, valamint a bérek, beszállítói és egyéb költségek, adózás és hitelügyletek után tekintjük. Ezek a maradékok a „szabad pénzáramlások”. Ez még nem profit Ha a szabad pénzáramlásokat csökkentjük a tőkeköltséggel, akkor jutunk el a profithoz. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

28 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
E(F1) E(F2) E(Fn) E(FN) F0 … N n 2 1 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

29 1.3. Vállalkozásgazdaságtan elemzési alapjai I.
41-42 1.3. Vállalkozásgazdaságtan elemzési alapjai I. Üzleti gazdaságtani elemzések és a korlátozott racionalitás Tökéletesen racionális gazdasági elemzés „Jó – nem jó?” és „Melyik a jobb?” Beágyazott elemzések tömege, végtelen apró elemzések láncolata Korlátozott racionalitás A gazdasági elemzések „méretgazdaságossága” 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

30 1.3.2. Pénzáramlások becslése – kompromisszumokkal
42 Pénzáramlások becslése – kompromisszumokkal Éves pénzáramlások „Szakértők – pénzügyesek” 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

31 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
„szakértők” Költségek Db Ár „pénzügyes” E(F1) E(F2) E(Fn) E(FN) F0 … N n 2 1 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

32 1.3.2.1 Várható pénzáramlások és a kockázat elválasztása
43 Várható pénzáramlások és a kockázat elválasztása E(F1) 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

33 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
E(F1) E(F2) E(Fn) E(FN) F0 … N n 2 1 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

34 1.3.2.2. Reálértelmű pénzáramlás-becslés
43 Reálértelmű pénzáramlás-becslés Alapszabály, hogy egyeztetni kell a tőke költségének megadásával. A tőke költségét reálértelemben adjuk majd meg. Jellegzetes problémák Relatív árváltozások Értékcsökkenés leírási szabályai Az elszámolható összeg reálértékben kisebb lesz, mint nominálisan értelmezve! 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

35 1.3.2.3. Bevételek és költségek megragadása
44 Bevételek és költségek megragadása Nem utólagos bevétel-költség elemzések, hanem jövőre vonatkozó becslések! Csak a döntés miatt fellépő bevételek és költségek „Vele – nélküle” „Elkerülhetetlenül” fellépő bevételek és költségek nem számítanak Múltban már megtörtént Múltban már eldőlt Ezek elsüllyedtek 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

36 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
44-45 Költségek megragadása Még nem beszerzett, nem megvásárolt, de korlátlanul rendelkezésre álló erőforrások „piaci” ár Már meglévő erőforrás Nem pótolható munkaerő, eszköz stb. Milyen legnagyobb többletérték előállítására képes Dolog eladásából, ekkor a költség a „piaci” ár. Másik projektünknél termelt értéktöbblet Pótolható (beszerezhető) Értéke nem lehet nagyobb vételi („piaci”) árnál. Értéke nem lehet kisebb az eladási árnál, illetőleg a „máshol” jelentkező többletérték előállításnál. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

37 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
46 A költség akkor nulla, ha eladhatatlan, máshol használhatatlan erőforrásról van szó. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

38 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Példa Tervezett egyéves projektünkön két munkatársunk dolgozna. Mindegyikük fizetése évi 2 mFt. Egyiküket egy másik területről csoportosítanánk át, ahol – sokéves rutinja miatt – „dupla” munkát végez. Másikuk helyett ugyan fél áron is találnánk új munkaerőt, de sajnos már leszerződtünk vele. Máshol nincs számára munka. Mekkora bérekkel számoljunk? 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

39 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Példa Tervezett projektünk során felhasználnánk vállalatunk raktárkészletét. Tavaly vettük 10 mFt-ért. 5 mFt-ért eladható (illetve megvehető). Felhasználásával új termékeink 8 mFt-tal adhatók el többért. Ha egy másik projektben használnánk fel, ott 7 mFt-tal emelné a profitot. Mekkora költséggel számoljunk? 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

40 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Példa Projektünk marketingköltsége 50 mFt, azonban hatására más projektünk bevételei (költségei nem) is emelkednek 10 mFt-tal. Mekkora értékkel számoljunk? 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

41 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Példa Műemlék kastélyunk csak szálloda vagy múzeum funkciójú lehet, esetleg bérbe adhatjuk irodának. Most a szálloda ötletet fontolgatjuk. A bérbe adás évi 10 mFt-ot hozna. Múzeumként 30 millió profitot hozna, igaz, ez csak 15 millióval több annál, mintha a múzeumot máshol valósítjuk meg. Mekkora éves költséggel kalkuláljunk? 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

42 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
46 Nézzük tovább a költségeket! Fix és változó költségek 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

43 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Q C FC 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

44 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Q C VC 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

45 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
46-47 Fix + Változó = Összes De vigyázzunk! A fix költségek elsüllyedt költségek, így irrelevánsak. Vagy, valójában változó költségekről van szó, csak elemzési praktikumból tekintjük ezeket fixnek. Kvázi fix költségek Elkerülhető fix költségek Korlátozottan racionális gazdasági elemzési mozzanat itt is! „Zöldmezős” sörgyárépítési példa Portásfülke 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

46 1.3.2.4. Minden adó utáni szemlélet
47-48 Minden adó utáni szemlélet Adózástól nem tekinthetünk el… Minden adó utáni értelem Ha most kivenném a pénzem a vállalkozásból eladnám részvényeimet és az árfolyamnyereséget leadóznám és/vagy osztalékot kapnék és azt adóznám le, akkor ennyi pénzem lenne. Ehhez képest várhatóan több pénzhez jutok-e, ha megvalósítjuk a projektet, majd ezután „veszem ki” a pénzem. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

47 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
48-49 Osztalékközömbösség Térjünk vissza a szabad pénzáramlásokhoz. Ezek vajon megegyeznek az adózás utáni osztalékokkal? A válaszhoz előbb meg kell érteni az osztalékközömbösség feltételezését. Eszerint a részvényes vagyoni helyzete független az osztalékfizetés ütemétől Ehhez kell Részvényesi érdek tökéletes képviselete Nulla tranzakciós költségek Hatékony tőkepiaci árazódás Torzításmentes adórendszer 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

48 1.3.4. Pénzáramlások függetlensége
49 Pénzáramlások függetlensége Osztalékközömbösség Szemléletbeli következmény Nem a vállalati érték maximalizálása a cél, hanem a részvényesi Elemzési következmény A szabad pénzáramlások azonosak az adózás utáni osztalékokkal? Nem feltétlenül, értéküket tekintve viszont igen. Ha viszont ez így van, akkor legegyszerűbb úgy tekinteni, mintha a szabad pénzáramlásokat mindig azonnal kifizetnék osztalékként. Lehet, hogy nem így van, viszont ez a részvényesi szempontból közömbös. Úgy tekintjük, mintha állandó ki-be fizetgetés lenne. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

49 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
49-50 Nagyjelentőségű ez a megközelítés Az egyes üzleti projektek pénzáramlásai így nem „keverednek” össze. „Zsebből-zsebbe” Egy projekt pénzáramlásai önmagukban tekinthetők, tekintendők! Ez a pénzáramlások függetlenségének elve „szabad pénzáramlások” - „adózás utáni osztalékok” - „nettó pénzáramlások” A pénzáramlások nem tartalmazzák a tőke költségét, így ezt le kell még vonjuk. Annak a tőkének a költségét, amit „nem vitt el”, amit – ha legtöbbször közvetve is –, de beruház. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

50 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
51 E(F1) E(F2) E(Fn) E(FN) F0 … N n 2 1 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan