ÜZLETI ETIKA I. Az etika tudományának fő területei Az üzleti etika mint szaketika Mottó: ”Miért legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis!” „Miért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgy is!” József Attila

Belső erkölcsi tudás Lelkiismeret-furdalás, bűntudat Az erkölcsi érzék olyan mint a szépérzék, az emberi természet vele született tulajdonsága. Létezik egy belső erkölcsi tudás Erkölcsi minősége van a cselekedeteknek Jó és rossz különbsége A szabad döntéseinkért felelősek vagyunk

Az erkölcsi felelősség Felelősség ésszerű választ tudunk adni arra, hogy miért úgy cselekedtünk A rossz ésszerűen nem igazolható, ezért felelősséggel nem vállalható Az erkölcs első társadalmi megjelenése Mózes 10 parancsolata 1-3 az ember és Isten viszonya 4-10 az emberek egymás közti viszonya

10 parancsolat Yama-Niyama 1. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! 2. Isten nevét hiába ne vedd! 3. Az Úr napját szenteld meg! 4. Atyádat és anyádat tiszteld! 5. Ne ölj! 6. Ne paráználkodj! 7. Ne lopj! 8. Ne hazudj,mások becsületében kárt ne tégy! 9. Felebarátod házastársát ne kívánd! 10. Mások tulajdonát ne kívánd! Yama erőszaknélküliség   - ahimsa igazságszeretet       - satya a nem lopás            - asteya önmegtartóztatás    - brahmacharia a nem birtoklás       - aparigraha Niyama megtisztulás           -saucha   elégedettség           -santosa szigor                     - tapas tanulás                   - svadhyaya      Isten szeretete       - ishvarapranidhana

A társadalmi tudat elemei politika jog tudományok vallás Filozófia ERKÖLCS művészetek

Az etika Az etika a görög éthosz szóból származik, jelentése erkölcs. Arisztotelész hívta először ta ethika-nak azt, ami általánosságokban foglalkozott a jóval és a rosszal, mely szervesen összefügg a boldogsággal. Más szóval, az etika azzal foglalkozik, hogy miképpen tudunk leginkább boldogok lenni. A magyar nyelvben a XIV. századtól

Az erkölcs Történelmileg kialakult képződmény Azon értékek és szabályok összessége, amelyeket elismer és magára nézve kötelezőnek vall az emberi közösség Szabadon nem vihető át más csoportokra Nincs egyetemes emberi erkölcs, (például:többférjűség)

A morális viselkedés meghatározói Szocializáció (másokkal való együttélés képességének kialakulása) Erkölcsi ítélőképesség (gondolkodás és döntés) Erkölcsi érzések (szégyen és bűntudat, a normák és szabályok be nem tartásakor) Empátia (beleélés képessége mások érzéseibe, szükségleteibe, helyzetébe) Meggyőződés és tudás (mások megítélésében, a másoknak nyújtott segítségben)

Az erkölcs struktúrája Erkölcsi közvélemény (amit az emberek általában gondolnak róla) Erkölcsi alapelvek, normák (amit magukra nézve általában elfogadnak) Erkölcsi ideál (amilyen kellene hogy legyen) Erkölcsi közvélemény Erkölcsi ideál Erkölcsi alapelvek

Az erkölcs főbb alapfogalmai Jó és rossz Felelősség Bűn és bűntudat Kötelesség Igazság, igazságtalanság Humánusság, antihumánum Lelkiismeret Szándék Hűség, árulás Dicséret, feddés Közjó

Etika és erkölcs Etika: az erkölcsi szabályok elméleti értékelése (a filozófiának az erkölcsi jelenségek összességével foglalkozó ága. Témája az erkölcs leírása, illetve az ember és az erkölcs viszonya) Két része: 1. A jó és a rossz elmélete 2. A viselkedési normák Erkölcs: viselkedési szabályok összessége A társadalmi fegyelem formái: szokások, tradíciók, közvélemény, eszmények, normák Az egyéni meghatározók: felelősségtudat, öntudat, meggyőződés, erkölcsi érzelmek, hajlamok, lelkiismeret (bűn és bűnhődés)

Az erkölcs két oldala 1./ Értelmező oldal: Mi az erkölcs? Erkölcsiség, morál 2./ Normatív oldal: Mi az erkölcsös? Erkölcsösség, moralitás

Az etika főbb ágai Általános etika (értelmező oldal) Konkrét etika (normatív oldal) Szaketikák (Hippokratész, Comenius) Etikatörténet (kronológia) Erkölcsszociológia (eszköztár)

Az üzleti etika szaketika SZINONÍMÁI: Gazdaságetika Vállalati etika Menedzsment-etika

Az üzleti etika rendszere Befoglaló környezet Társadalmi felelősség Egyéni felelősség Etikus vállalati magatartás Vállalati és cégkultúra Érdekérvényesítési kultúra