Mechanikai alapfogalmak

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mechanikai alapfogalmak
Advertisements

1 Üveges állapot Vázlat l Hőmérsékletváltozás, átren- deződés l T g meghatározás módszerei  fajtérfogat  fajhő  mechanika l T g értékét meghatározó.
FIZIKA Alapok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Keverés homogenizálás. Szilárd részecskék keverése (homogenizálás) Cél: Homogén eloszlás biztosítása JellegMechanikai művelet Befolyásoló tényezők: a.
„Zaj vagy zene?”. Rezgés vagy lengés Definíció: A rezgés vagy lengés olyan mozgást jelent amely ismétlődik egy egyensúlyi pont körül. A rezgés és lengés.
Szabadtéri rendezvények. A TvMI vonatkozik: OTSZ szerinti szabadtéri rendezvényekre szabadtéri rendezvény: az 1000 főt vagy az 5000 m 2 területet meghaladó,
Mozgáselemzés használata 1. 2 Módszer vizsgálata.
Hullámmozgás. Hullámmozgás  A lazán felfüggesztett gumiszalagra merőlegesen ráütünk, akkor a gumiszalag megütött része rezgőmozgást végez.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék ENERGETIKA VILLAMOS ENERGIA FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN.
Minden test nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg környezete meg nem változtatja mozgásállapotát. Az olyan vonatkoztatási.
Az erő def., jele, mértékegysége Az erő mérése Az erő kiszámítása Az erő vektormennyiség Az erő ábrázolása Támadáspont és hatásvonal Két erőhatás mikor.
In vivo mozgásvizsgáló rendszerek I.. Vizsgálómódszerek csoportosítása Vizsgálatok élő-halott szöveteken:ENGEDÉLYKÖTELES Vizsgálat módja szerint:  In.
EN 1993 Eurocode 3: Acélszerkezetek tervezése
Geometriai transzformációk
2. előadás Viszonyszámok
Becslés gyakorlat november 3.
Áramlástani alapok évfolyam
Komplex természettudomány 9.évfolyam
A mozgás kinematikai jellemzői
Deformáció és törés Bevezetés Elasztikus deformáció – analógiák
TÁMOP E-13/1/KONV „A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások.
A KINOVEA mozgáselemző rendszer használata
Az erő fogalma. Az erő fogalma Mozgásállapot-változásról akkor beszélünk, ha megváltozik egy test mozgásának sebessége, mozgásának iránya vagy mindkettő.
Kockázat és megbízhatóság
Vizsgálómódszerek.
Komplex természettudomány 9.évfolyam
 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög
Koordinációs képességfejlesztés
Hangtan „Zaj vagy zene?”.
Szervezetfejlesztés II. előadás
Mozgásminták.
Kockázat és megbízhatóság
I. Az anyag részecskéi Emlékeztető.
Mechanikai alapfogalmak
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Munka és Energia Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög
2. Koordináta-rendszerek és transzformációk
Molekuladinamika 1. A klasszikus molekuladinamika alapjai
Pontrendszerek mechanikája
Legfontosabb erő-fajták
Egy test forgómozgást végez, ha minden pontja ugyanazon pont, vagy egyenes körül kering. Például az óriáskerék kabinjai nem forgómozgást végeznek, mert.
KINEMATIKA (MOZGÁSTAN).
Az anyagi pont dinamikája
Az energia.
A SÚLY.
Szerkezetek Dinamikája
Mi a káosz? Olyan mozgás, mely
Dr. habil. Gulyás Lajos, Ph.D. főiskolai tanár
STRUKTURÁLT SERVEZETEK: funkció, teljesítmény és megbízhatóság
Az elemi folyadékrész mozgása
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
RUGÓK.
Elektromos alapjelenségek
A talajok mechanikai tulajdonságai IV.
A ragadozás hatása a zsákmányállatok populációdinamikájára
Egymáson gördülő kemény golyók
Biofizika Oktató: Katona Péter.
Hőtan Összefoglalás Kószó Kriszta.
Hídtartókra ható szélerők meghatározása numerikus szimulációval
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 8
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
A Föld, mint égitest.
Bevezetés Tematika Számonkérés Irodalom
Vektorok © Vidra Gábor,
A geometriai transzformációk
Hagyományos megjelenítés
Egyenes vonalú egyenletes mozgás
A talajok mechanikai tulajdonságai III.
Egyenletesen változó mozgás
Előadás másolata:

Mechanikai alapfogalmak

Biomechanika Biológiai rendszerek leírása a mechanika eszközeivel Mechanika (fizika ága, mechanikai rendszerek és elemekre ható erők hatását elemzi) Statika (szilárdságtan) (rendszerek vizsgálata állandó sebesség vagy nyugalom eseté: a=0) Dinamika (rendszerek vizsgálata mozgás közben a gyorsulás figyelembevételével: a≠0)

Dinamika Kinematika: A mozgások leírásával foglalkozik: a távolság és idő jellemzőivel. A mozgások okával (erők) nem foglalkozik Kinetika: A mozgások okaival foglalkozó tudomány: az erők hatásának tanulmányozása

Humán biomechanika Milyen izomerő szükséges az mozgás optimális kivitelezéséhez? Az izomerő hatására létrejövő mozgás leírása Befolyásolja: Antropometria: testszegmentumok mérete, alakja, tömege Különböző elváltozások, betegségek

Humán biomechanika Kineziológia: emberi mozgások leírása (kinematika és kinetika) Belső áramlások (vér) tanulmányozása Emberi szövetek anyagtulajdonságainak meghatározása

Mozgások jellemzése Minőségi (qualitatív) leírás (a minőség nem paraméteres – nem numerikus – leírása): jó rossz hosszú nehéz csavart hajlított Mennyiségi (quantitatív) leírás (minőség numerikus leírása): 6 méter 3 perc 54 kg 51° elfordulás

Mozgások kinematikai leírása

Referencia Az anyagi testek mozgásait a valamely viszonyítási rendszerben idő-függvényében írja le: Tömegpont (nincs alak és méret) Emberi mozgások, csak komplexen írhatók le tömegponttal, mert fontos a szegmentumok egymáshoz viszonyított helyzete Helyvektor (origóból a kijelölt pontra mutató vektor) Helyvektor koordinátai ???Tömegközéppont meghatározása???

Anatómiai referencia 1. 5. Sagittalis 2. Median sagittalis 3. Frontalis 4. 6. Transversalis

Mozgás típusai Állandó sebességű (a=0) – gyorsuló (lassuló) (a≠0) Általános (komplex mozgás) Haladó (transzverzális) mozgás a test minden pontja ugyanúgy (párhuzamos eltolással) mozog (repülőgépen alvó ember) Egyenes vonalú (felugrás) Görbevonalú (távolugrás) Forgó mozgás a test egy adott (a vonatkoztatási rendszerhez képest nyugalomban lévő) tengely körül forog Lineáris, síkbeli, térbeli mozgás

Anatómiai mozgások Mozgások a szagittalis síkban Hajlítás (flexió), nyújtás (extenzió), túlnyújtás (hiperextenzió)

Anatómiai mozgások Mozgások a szagittalis síkban Lábemelés (dorsalflexio), Spicc (Plantarflexio)

Anatómiai mozgások Mozgások frontális síkban

Anatómiai mozgások Mozgások a transzverzális síkban

Anatómiai mozgások Egyéb mozgások

Mechanikai fogalmak Pálya: amelyen a test mozog, befutott szakasza az út Elmozdulás: végpont és a kiinduló pont között, vektormennyiség (nagyság és irány) Idő Sebesség Gyorsulás ábra

Paraméterek Távolság - idő paraméterek: Egyes pontok jellemzői (mi a pont???) Adott időpontok között megtett távolságok Időjellegű paraméterek

Paraméterek Szögjellegű paraméterek: Relatív szög: testszegmentumok egymáshoz viszonyított helyzete Abszolút szög: testszegmentumoknak a koordináta tengelyhez viszonyított helyzete ábra Ángyán: Az emberi test mozgástana Mi jellemzi a testszegmentumot??

Testszegmentum modellezése Anatómiai tengely: a testszegmentumnak az rtg képen meghatározható tengelye Biomechanikai tengely: a testszegmentum két, általában lateralisan egymástól távol elhelyezkedő pontját összekötő egyenes 4 1 2 3 5 7 6 14 8 9

Mozgások kinetikai leírása

Definíció Tömeg (m - kg): a testben lévő anyag mennyisége Erő (F - N): a testet mozgásállapotának megváltoztatására kényszeríti vagy alakváltozást okoz. (nagyság, irány, támadáspont) Inercia: sebességgel, mozgás megváltozásával szembeni ellenállás - tehetetlenség ábra

Tömeg Teljes testtömeg Zsírtömeg (vízbemerülés, bőrredő mérés, bioelektromos impedencia mérés) Zsírmentes testtömeg (teljes testtömeg-zsrtömeg) Teljes izomtömeg (képletek) Testtömeg-index (BMI kg/m2) (életkor, sportolás befolyásoló hatása)

Tömegközéppont Az a pont, melyet alátámasztva nyugalomban marad a homogén gravitációs térben (Borelli) ábra Miért is? Általában a test tömegközéppontjának vagy a testszegmentum tömegközéppontjának mozgását adjuk meg a koordináta-rendszerben

Test Tömegközéppontjának meghatározása

Történeti áttekintés Borelli (mérleg) Weber testvérek (pont alátámasztás) Tetem (testszegmentum) tanulmányok: Harless: 18 szegmentum súlypontja kiegyensúlyozással, térfogat vízbemerítéssel Braune, Fisher (Meeh): ízületi forgáspontokon szétszedett tetemeken meghatározta a súlypontot, tömeget, térfogatot Fisher: tehetetlenségi nyomatékok meghatározása Dempster: űrkutatás, sportolók In-vivo vizsgálatok: Steinhaus: Borelli elve, de szegmentumokra Bernstein: reakcióerő méréssel

Reakcióerő mérés (súlypont) meghatározás egy dimenzióban I. Ángyán: Az emberi test mozgástana Sy1 meghatározása Deszka súlypontjának helye = mérlegen mért súly (Sy1) x hossz / deszka súlyával

Reakcióerő mérés (súlypont) meghatározás egy dimenzióban II. Ángyán: Az emberi test mozgástana Sy2 meghatározása Ember súlypontjának helye = [(mérlegen mért súly (Sy2) x hossz)-(Sy1 x l)]/ deszka súlyával

Reakcióerő mérés (súlypont) meghatározás két dimenzióban Ángyán: Az emberi test mozgástana

Történeti áttekintés Borelli (mérleg) Weber testvérek (pont alátámasztás) Tetem (testszegmentum) tanulmányok: Harless: 18 szegmentum súlypontja kiegyensúlyozással, térfogat vízbemerítéssel Braune, Fisher (Meeh): ízületi forgáspontokon szétszedett tetemeken meghatározta a súlypontot, tömeget, térfogatot Fisher: tehetetlenségi nyomatékok meghatározása Dempster: űrkutatás, sportolók In-vivo vizsgálatok: Steinhaus: Borelli elve, de szegmentumokra Bernstein: reakcióerő méréssel

Analitikus, szegmentációs módszer Legjobban elterjedt, mozgáselemzésekből számolt Elvi alapja: súlypontban a testre ható erők forgatónyomatéka zérus Lépések: Kimerevítés Szegmentumokra való osztás (merev testek) Szegmentumok modellezése, rész-szegmentumok súlypontjának helye (modellek)

Módszerek I. Hanavan: Mértani testekkel közelíti Egy dimenziós méréssel egyes szegmentumok meghatározása (végtagokat tudja pontosan meghatározni) Ángyán: Az emberi test mozgástana

Módszerek II. Dempster: Hasonlító szegmentumok Ángyán: Az emberi test mozgástana

Meghatározás Ángyán: Az emberi test mozgástana

Egyéb definíciók Térfogat ( V – m3): a test által elfoglalt tér Sűrűség (r – g/ m3): egységnyi térfogat tömege 𝜌= 𝑚 𝑉

Definíció Tömeg (m - kg): a testben lévő anyag mennyisége Erő (F - N): a testet mozgásállapotának megváltoztatására kényszeríti vagy alakváltozást okoz. (nagyság, irány, támadáspont) Inercia: sebességgel, mozgás megváltozásával szembeni ellenállás - tehetetlenség ábra

Erő Erő (testet mozgásállapotának megváltoztatására kényszeríti, vektor): Belső erő: Külső erő: Erők összegzése (síkban paralelogramma módszer) Nehézségi erő ábra

Nehézségi erő „következménye” Súly (mg – N) 𝑚 𝑔 =𝑚∙𝑔 Térfogatsúly (g – N/mm3) 𝛾=𝜌∙𝑔= 𝑚 𝑔 𝑉 Más mint a tömeg!!

Külső erők Nehézségi erő (súlypontban hat) Súrlódási erő (tudjunk járni kell) Közegellenállás (kölcsönhatás a test és a közeg között, ellentétes irányú) Alak Terület Közegsűrűség Sebesség (négyzetes) ábra

Összefoglalás Dinamika (kinematika, kinetika) Mozgások (mechanika, anatómia) Referencia (mechanika, anatómia) Kinematika paraméterei (mechanikai, anatómia) Kinetika paraméterei (tömeg, erő….)

Irodalom Susan J. Hall: Basic Biomechanics McGrawHill Kocsis-Illyés-Kiss: Mozgásszervek biomechanikája. Terc Kiadó,2007