A szakirodalom áttekintése, elemzése Kun András István DE-GTK

A kutatási folyamat 8 lépéses modellje 0. A kutatás szélesen vett területének meghatározása tudományterület, azon belül iskola, irányzat Kutatási probléma meghatározása (specifikálás) Konceptualizáció valid, végrehajtható, menedzselhető Adatgyűjtési módszer(ek) kidolgozása Mintavétel Kutatási terv (ajánlat) elkészítése ‘Végső’ kutatási kérdések Adatgyűjtés Adatfeldolgozás (rögzítés, tisztítás, elemzés) Jelentés

Szakirodalom – szakirodalmak Gyakori helyesírási hiba: a szakirodalom nem 1 db forrás, tehát a források ≠ szakirodalmak. Szakirodalom: adott szakma, tudományterület vagy problémakör irodalma. Azaz a „szakirodalmak” használata csak akkor helyes, ha több terület irodalmaira utal. Forrás: 1 db adott mű vagy dokumentum

Ciklikus (‘végtelenített’) kutatási modell Induktív Deduktív Adatelemzés Empirikus adatok Koncepció, elmélet Kérdések Hol a helye az irodalmazásnak?

Az irodalom-feldolgozás funkciói Tudásbázis megszerzése Elméleti alapozás a kutatáshoz Segít azonosítani a kutatási problémát: Mit ismerünk és nem ismerünk már Hol járulhatunk hozzá magunk a tudomány vagy szakma ismereteihez (fehér foltok) Megfelelő kutatási kérdések és hipotézisek megfogalmazása (abdukció) Segít megtalálni a megfelelő módszertant Formális hipotézisek, kutatási technikák, mintavétel… Segít kontextusba helyezni az eredményeinket

Az irodalomkutatási paradoxon A tudás megszerzése miatt olvasunk, de Csak az tudja mit olvasson el (és hogyan értelmezze azt, amit elolvasott), aki már rendelkezik a megfelelő tudással Feloldása: iteratív, az ‚egyszerűbbtől’ a ‚nehezebb’ felé tartó kutatási folyamat

Segítség az irodalom-kereséshez Mire kereshetünk? Címek Szerzők Kulcsszavak JEL-kódok Már fellelt irodalom hivatkozásjegyzékei Bibliográfiák Adatbázisok (folyóirat, könyv, kiadatlan művek, szerzők (ssrn.com), intézmények) Kutatói közösségi oldalak (pl. academia.edu, researchgate.net) Vegyes adatbázisok: Google scholar, mtmt.hu Könyvtári polcok, könyvtárosok Témavezető, kollégák, sorstársak

Hogyan segít fejleszteni módszertanunkat Melyek az elfogadott módszerek Milyen problémák merülhetnek fel, és azt mások hogyan oldották meg (vagy épp: mit nem tudtak mások sem megoldani) Ezért nagyon lényeges empirikus irodalom-összefoglalót is tenni a dolgozatunkba.

„Tudásbázis” Kontextusba helyezi a kutatómunkát és az eredményeket is Kötelező fejezet (diplomamunkák, disszertációk…) A konklúzióban ezért össze is kell vetni saját eredményeinket az irodalommal: mit tudtunk hozzátenni?

Idegen tollak A plagizálás bűn: Mások eredményeit sajátunkként feltüntetni Nem tüntetni fel a forrást Nem csak szó szerinti átvétellel lehet plagizálni Etikai vétség Mások eredményeire építeni viszont erény, DE jelezni kell azok forrását. A forrás jelzése akkor történik meg, ha korrekt és követhető. Megfelelően hivatkozva illusztrálhatjuk mások szavaival saját mondandónkat. De: nem állhat a sajátunk HELYETT. Vagyis be kell vezetni, értelmezni kell stb.

Az irodalomelemzés 5 lépésben Létező szakirodalmi források feltárása a kutatási területen (gyűjtés); A kiválasztott irodalom áttekintése/átolvasása; Elméleti keret felállítása az olvasmányok alapján; Koncepcionális keret felállítása (fogalmak, definíciók, a szintetizálás célja(i) és módszere(i)); Az irodalomelemzés megírása.

Legfontosabb forrás-típusok Könyvek: Szótárak, enciklopédiák, kézikönyvek Monográfiák Folyóiratok és periodikák: Lektorált (vak, dupla stb.) vagy nem lektorált (vagy csak szerző által lektorált) Impakt faktor Szürke irodalom Diplomamunkák, disszertációk Kutatási jelentések, műhelytanulmányok Vállalati dokumentumok egyéb Statisztikai adatbázisok „Bulvárirodalom” és más kétes források: magazinok, honlapok, blogok, kormányzati/politikai kiadványok stb.

Könyvek Elérhetőség Könyvtárak Könyvesboltok (online is, katalógusok is) Bibliográfiák, hivatkozásjegyzékek (!) Internet: segítenek a JEL-kódok, kulcsszavak, boolean keresés, filetype, Googel Books, Google Scholar stb. Előnyök: valószínűbb a relevancia és a az átfogó jelleg, biztosabb az átlagos minőség Hátrányok: nem friss, drága (megvenni), nehezebben elérhető, nem ellenőrizhető könnyen a minőség Felhasználás: kiindulás, áttekintés

Folyóiratok, periodikák Előnyök: up-to-date (ez nagyon függ a folyóirattól és fordítottan arányos a minőségbiztosítás színvonalával), témaspecifikus Hátrányok: több alapismeretet igényel Felhasználás: célzott kutatáshoz elérhetőség: Könyvtárak Elektronikus adatbázisok (!) pl. jstor, EBSCO, Econpapers, Matarka, NBER Internet: mint a könyvek esetében

Bizalom egy nem ismert folyóiratban Nagyobb kiadónál jelent meg (pl. Elsevier, Oxford, Taylor & Francis, Sage stb.) Kétszeresen vakon lektorált (peer reviewed) Jó egyetemekről van a szerkesztőség (editorial board) Jó egyetemekről publikálnak bele Régóta működik Van (TR) impact factor-a

Szürke irodalom A konvencionális eszközökkel nehezen megtalálható irodalomra utalt először, amely ugyanakkor hiteles, hasznos és FRISS. A kutatói gyakorlatban azonban többnyire a nem publikált típusú irodalmat jelöli. műhelytanulmányok Tézisek, diplomamunkák, szabadalmak Vállalati dokumentumok Egyes információk magazinokból, szakmai és egyéb újságokból is (hitelesség függvénye) stb.

A bulvárirodalom és más kétes források A „kétesség” annak függvénye, hogy mire használjuk. Nem használható, ha olyasmit akarunk vele alátámasztani, amiben nem hiteles. Használható, ha olyasmit, amiben az. Pl. politikai kiadványban szereplő gazdasági elemzés nem hivatkozható akkor, ha a levezetéssel akarjuk egy kijelentésünket alátámasztani, de akkor igen, ha azt támasztjuk alá vele, hogy még a napi politika is foglalkozik az adott kérdéssel.

Tudománymetria (scientometrics) A tudomány, a technológia és az innováció mérésével foglalkozó módszertan, diszciplína. Vizsgálati egysége a „szöveg”, a „tudományos teljesítmény”. Döntően kvantitatív. Fő vizsgálati területei: Tudományos hatás (impact) mérése, hivatkozások rendszerének megértése, tudományos területek feltérképezése, indikátorok készítése a tudomány döntéshozói és menedzserei számára.

Példa a tudományterületek folyóiratainak „feltérképezésére” Forrás: Leydesdorff & Milojević (2015): Scientometrics

A scientometria viszonya más, tudományt vizsgáló diszciplínákhoz Forrás: Leydesdorff & Milojević (2015): Scientometrics

Rokon tudományterületek Bibliometria Információtudomány Tudománypolitika Tudományszociológia Tudományfilozófia

Egy magyar büszkeség… A Scientometria (IF: 2,18) folyóirat alapítója, tiszteletbeli örökös főszerkesztője (editor-in-chief) Braun Tibor. Jelenleg is magyar a szerkesztője (editor), András Schubert és az ügyvezető-szerkesztője (managing editor), Kocsor Tibor. A folyóiratot jelenleg a Springer és az MTA közösen adja ki.

„Publish or Perish” Publikációs kényszer Nem elég a teljesítmény, meg is kell osztani Nem elég megosztani, azt úgy kell tenni, hogy mérhető legyen és „minél többet érjen”. Ha bárki tervezne akármilyen (!) kutatói pályát, meg kell ragadni minden publikálási lehetőséget (OTDK, konferenciák, cikkek…).

Publikációs tevékenység mérése Mérhető: Publikációk számával Szerkezetével: Hova történik a publikálás: kiadott vs. kiadatlan (speciális státusz a working paper és az absztrakt) referált-e (kereshető adatbázisban vagy referáló folyóiratban megtalálható) lektorált-e monográfia/könyvfejezet/folyóiratcikk/konferencia-kiadvány/stb. ezek rangja hazai vagy külföldi magyar vagy idegen nyelvű Tudományos/oktatási/ismeretterjesztő/üzleti Mikor (régi vs. új, fokozatszerzés előtt vs. után…) Betöltött szereppel: egy vs. több szerző, hányadik szerző stb. Hatásával (impact)

A publikációs hatás mérése Citációk száma Szerkezete: Független/társszerzős/ön~ Hol jelent meg (pl. IF) Fajlagos citációs mutatók (Hirsch index, eigenfactor stb.) Hatás tartóssága (immediacy index, cited half-life, többéves IF összehasonlítások) Minden scientometriai mérőszámot számos kritika ér, de ezek együttes használata mégis segíthet a minőség közelítő kimutatásában.

Az impact factor hatás-tényező: adott publikáció hatását számszerűsíti többféle is van, a legelfogadottabb az Institute for Scientific Information (ISI) (Thomson Reuters) által közölt, melyet 1975 óta évente számítanak a Journal Citation Reports-ban indexált folyóiratokra (az indexálásért fizetnek a folyóiratok). folyóiratokra számítják egy adott évre (ez alapját adja a folyóiratok egyféle éves rangsorának) és nem cikkekre, nem szerzőkre (a szerzőket is minősíti az összes így elért impact (összeadják azon folyóiratok adott évre vonatkozó impact factor-ait, amelyekben írásaik megjelentek, minden egyes írásukra nézve; ekkor szerző-szintű mérőszámot kapunk) folyóirat szintű tudományterületenként van csak értelme összehasonlítani (a természet és a társadalomtudományoknak eleve külön számítják)

Az impact factor kiszámítása X. évi impact factor = A / B. A = hányszor hivatkozták az adott folyóirat összes közleményét (X-1) és (X-2) években. B = az össze hivatkozható közlemény az adott folyóiratban (X-1) és (X-2) években. Nem számítanak hivatkozható közleménynek pl. a szerkesztői levelek. Az X évi IF mindig (X+1.) évben jelenik meg, és az (X.) évben jellemzi a folyóiratot.

A legmagasabb 2015-ös impacttal rendelkező folyóiratok Közgazdaságtan: JOURNAL OF ECONOMIC LITERATURE, IF: 6.614 Általános menedzsment: ACADEMY OF MANAGEMENT REVIEW, IF: 7.288 Számvitel-pénzügy: JOURNAL OF FINANCE, IF: 5.290 JOURNAL OF ACCOUNTING & ECONOMICS, IF: 3.535 Logisztika: TRANSPORTATION RESEARCH PART B: METHODOLOGICAL, IF: 3.769 SUPPLY CHAIN MANAGEMENT-AN INTERNATIONAL JOURNAL, IF: 2.731 Elérhető egyetemi IP-ről itt (vagy az egyes folyóiratok honlapján): http://www.lib.unideb.hu/hu/adatbazis?b=i > Impact Factor Social Sciences Edition

Hirsch index vagy h-index legalább „h” számú idézetet kapott publikációk száma h: azon publikáció sorszáma (a publikációk csökkenő száma szerint), amelynek idézői legalább annyian vannak, mint az adott sorszám Szerző-szintű A baloldali kép forrás a Wikipedia

Immediacy index frissességi index milyen gyorsan kezdik idézni a cikkeket számítása: hány hivatkozást kapott a folyóirat az adott évben / adott év összes cikkei folyóirat szintű

Cited half-life A Journal Citation Reports-ban adott évben citált cikkek medián életkora. Folyóirat-szintű

PageRank típusú indexek (2 példa) Eigenfactor: milyen gyakran hivatkozza egy adott folyóirat cikkeit egy átlagos kutató. Befolyásolja a folyóirat adott évfolyamában közölt cikkek száma. Folyóirat szintű és kutató szintű változata is van. SCImago Journal Rank (SJR indicator): a citációk száma mellett a folyóirat presztízsét is figyelembe veszi. Független a folyóirat méretétől. Folyóirat-szintű.

ABCD kategóriák Adott tudományos közösség (pl. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, Australian Business Deans Council stb.) készíti, és saját megítélésük alapján különböző minősítési osztályokba sorolják a folyóiratokat. Ezeket egyszerűen folyóirat listáknak nevezik.

Társszerzők Számos okból lehetnek társzerzőink: lehetnek a tényleges kutatócsoport tagjai, jelentősen segíthetnek szakmailag, hozzáférést nyújthatnak adatokhoz, erőforrásokhoz (pénz, nyelvtudás, felszerelés stb.), hozzájárulhatnak a megjelenéshez a „nevükkel”, de akár erejüknél fogva „élősködhetnek” is a tényleges szerzőkön. Feltüntethetjük a társzerzőket: Betöltött szerepük szerint: pl. természettudományokban, orvosoknál gyakori Névsorrendben (pl. közgazdaságtanban gyakori) A tudományos teljesítmény mérésénél figyelembe vehetik, hogy egyéni vagy társzerzős volt egy munka, illetve utóbbi esetben a szerepeket. Ennek módja változó.

A folyóiratba történő publikálás általános menete Cikk megírása Folyóirat kiválasztása (terület, nehézség, nyelv, presztízs, ár, gyorsaság, kapcsolat stb.). Gyakran van „open access lehetőség, ami általában pénzes vagy feláras. A színes megjelenés is általában plusz költség a szerző részére Beküldés (általában online vagy e-mail) A szerkesztő az első akadály (illik-e a folyóiratba, gyors átnézés) Ha lát benne fantáziát kiadhatja bíráló(k)nak (ld. később) A bírálók véleményét is mérlegelve végül a szerkesztő dönt a megjelenésről Ha ez pozitív, jön a nyelvi és formai véglegesítés. Tartalmi és formai változtatások végig kérhetőek a szerzőtől, illetve a szerző is tehet kisebb módosításokat e pont előtt, de ezután nem. A megjelenés sokszor előbb előzetes fórumon történik (pl. online a kiadó „latest articles” vagy hasonló szekciójában), csak később kerül be adott számba. A nem „open access” megjelenés esetében vagy csak a kiadó teheti közzé a cikket, vagy bizonyos formában erre lehetőséget ad a szerzőnek (pl. saját weboldal, intézményi repozitórium). Utóbbi lehetőségek köthetőek ún. embargós időhöz. A szerző joga sokszor csak az, hogy a szerzőség az övé.

Lektorálás (reviewing, refereing) Szerkesztői, bírálói (kutatótársak általi) és nyelvi/forma (nem tartalmi). A szerkesztői (editorial review) lektorálás lehet kizárólagos, illetve felülbírálhatja a bírálóit. Bírálói (peer review) lehet: Nyílt” (open review): senki nem anonim Egyszeresen vak (single blind): a lektor anonim Kétszeresen vak (double blind): a szerző és a lektor is anonim A lektor javasolhatja a benyújtott cikk: Módosítás nélküli közlését Kisebb vagy nagyobb módosításokkal való közlését Újra benyújtását Végleges elutasítását A lektorokat általában a tudományterület, különösen az adott folyóiratban publikálók közül toborozzák. A lektorok véleménye eltérhet (ha többen is vannak), illetve lehet, hogy nincs igazuk. A szerzőé a felelősség, hogy mit fogad meg!

„Open access” (OA) mozgalom Alapgondolata, hogy a folyóiratokat mindenki számára (online) elérhetővé teszik. A költségek ekkor nem jönnek vissza a folyóirat-eladásból, tehát sokszor (de nem mindig) azt a szerzőkre terhelik. Általában létezik nem open access folyóiratoknál is olyan lehetőség, hogy egy-egy cikket a szerzők megfinanszírozhatnak, és akkor az nyíltan elérhető lesz. Fokozatai lehetnek: gold, green OA

Predátor folyóiratok Olyan folyóiratok, melyek a publikációs nyomást kihasználva pénzért alacsony vagy nulla minőségű, esetenként fantom folyóiratokba fogadnak be publikációkat. Egységes definíciójuk nincs, így sok folyóirat csupán „predátor-gyanús”.

Kutatók bárki általi ellenőrizhetősége (példák) www.mtmt.hu www.doktori.hu (csak doktori iskolák tagjai) egyetemek, kutatói szervezetek oldalai: kutatói CV-k kereshető adatbázisok (pl. https://tudoster.idea.unideb.hu/) kutatói közösségi oldalak: http://www.researchgate.net https://www.academia.edu/ https://scholar.google.hu/ https://www.growkudos.com/

Néhány kezdő tipp… Elektronikus lelőhelyek (csak példák, a könyvtár honlapján megtalálható a hozzáférhető adatbázisok aktuális listája): www.matarka.hu www.jstor.org search.epnet.com (EBSCO database) www.sciencedirect.com http://www.nber.org/ http://econpapers.repec.org/ Egyetemi honlapok Könyvtári honlapok A könyvtár… Tematikák

Néhány statisztikai adatbázis www.ksh.hu http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/

Köszönöm a figyelmet!