A modern városfejlődés későbbi szakaszai: a szub- és a dezurbanizáció dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Településföldrajz és településfejlesztés T Kar alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Az agglomerálódás árnyai Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés  nem kívánt negatív mellékhatások Nyomornegyedek (slum-ok) Túlzsúfoltság (back-to-back lakóházak) Zöld területek hiánya Környezetszennyezés (szmog) Közművek hiánya Kolerajárvány – 1832-ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat Bűnözés XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam 2

Településpolitikai, urbanisztikai válaszok a túlzsúfoltságra Új városrendezési és -építészeti törvények, szabályok Modern kor városépítészetének reakciója Athéni Charta 1933 – modern stílus Le Corbusier (1887-1965) Sűrű vízszintes beépítés helyett felfelé terjeszkedés + több zöldterület Szocialista országok sajátosságai: lakótelepek időbeli késéssel (Ny-on ekkor már nem épülnek újak), zöldterületek nélkül (hiba) 3 Havanna lakótelep (Bp.) az 1970-es évekből

Településpolitikai, urbanisztikai válaszok a túlzsúfoltságra Új városok létrehozása Nyugat-Európa (Nbr., Fro., Finno., Svédo.): városfejlesztés által „tervezett” szuburbanizázió nagyvárosok tehermentesítésére Nagyvárosok: London (Hatfield, Milton Keynes), Párizs (Cergy-Pontoise) Robert Owen – New Lanark Ebenezer Howard (1848–1928) – kertváros mozgalom, 1885.: Garden Cities and Town Planning Association, 1898.: „Garden Cities of Tomorrow”, megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Letchworth (1903), Welwyn (1920) Szocialista országok sajátosságai: iparosítási célból: szocialista városok Új szocialista iparvárosok Kelet-Közép-Európában 4  A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája

2. Szuburbanizáció A tervezett szuburbanizációhoz képest jellemzőbb a spontán szuburbanizáció Angolszász elnevezés: exurbanizáció Város népességszám-növekedése lelassul, majd fogy, elővárosi öv népesedik Relatív dekoncentráció Városlakók kiköltözése  dekoncentráció Közvetlen elővárosi zónába (agglomeráció egészének népessége továbbra is nő)  relatív Agglomeráció társadalmi–gazdasági és településszerkezete átalakul: „Legjobb adófizetők” költöznek ki, öntudatosak (elővárost nem csatolhatják a városhoz), városi intézmények fenntartása városra marad, sugárutak szerepe felértékelődik Fázisai Korai fázis: kiköltözők megtartják városi munkahelyüket  ingázás Érett fázis: később munkahelyek (ipari és tercier) száma a központi városban csökken, az elővárosokban növekszik (egyesek ezt helytelenül dezurbanizációnak tekintik) 5

Korai fázis Mozgatórugói Városok terjeszkednek Időbeli megjelenés Elégtelen lakókörnyezet a városban  felfelé vándorlás (gazdagok kiköltözése) Lehetővé teszi: közlekedési infrastruktúra fejlődése  lakóhely–munkahely térbeli különválása egyre nagyobb távolságra Városok terjeszkednek Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (HÉV, zónázó vonatok), részben autópályák: városok sugaras terjeszkedése Később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető): sugarak közötti területek is beépülnek a területek Időbeli megjelenés Fejlett világban 1920–1970-es évek Kelet-Közép-Európa csak 1970-es évektől (letelepedés korlátozása a városban) Elővárosi övezet: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek 6

Érett fázis: ipar és szolgáltatások szuburbanizációja is Munkahelyek (ipar, szolgáltatások kitelepülése az elővárosokba) Ipar szuburbanizációjnak módjai Kiköltözés Zöldmezős beruházás Jellemzője: high-tech ipar (just in time) + beszállítók Szolgáltatások szuburbanizációja Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) Logisztika Szabadidős tevékenységek (Disneyland) Irodai funkció 7

3. Dezurbanizáció Először USA, később Ny-Eu 1970-es vége, Kelet-Közép-Európa 1990-es évek: kiköltözés egyre nagyobb távolságra Már nem csupán az elővárosi övezetet érinti, hanem a távolabbi vidékeket is Egyes, az urbanizáció által korábban nem érintett falusias térségek gyors növekedése Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizáció vagy ellenurbanizáció (Egyesek helytelenül a dezurbanizáció alatt az ipar és szolgáltatások szuburbanizációját értik) Abszolút dekoncentráció Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970-es évek elejétől) 8

A dezurbanizáció okai Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) A hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) Modern városi és ipari régió taszítóbbá váltak: lakosság + vállalatok számára A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi agglomerációk népességmegtartó ereje csökken A falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, e-mail, Internet):  a munkavégzés elszakadhat a városoktól Központi város „slum”-osodása Kelet-Közép-Európa sajátosságai Korábbi időszakban megindult a város „slum”osodása Demográfiai hullámvölgy az egész országban Dezindusztrializáció a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése 9

A dezurbanizációban részt vevő kétféle személyiségtípus Az infokommunikációs eszközöket (internet, wifi, skype, msn, e-mail, facebook stb.) használó ember Nem szükséges napi szinten ingázni a városba Ők valójában a virtuális térben a városban maradnak A városi technikától a természetbe „menekülő” ember Saját generátor, passzív ház Mindkét típus nagyon tudatos 10