Variációk a hazugra Szókratész: Platón hazudik.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kondicionális Eddig: Boole-konnektívumok ( , ,  ) Ezek igazságkonnektívumok (truth-functional connectives) A megfelelő köznyelvi konnektívumok: nem.
Advertisements

5. A klasszikus logika kiterjesztése
Matematika a filozófiában
Miről szól a Katégoriák? Cat.3: „Amikor valamit másvalamiről, mint alanyról állítunk, mindaz, amit az állítmányról mondunk, az alanyról is mondható. Pl.
Matematikai logika.
Függvények Egyenlőre csak valós-valós függvényekkel foglalkozunk.
Félévi követelmény (nappali)
É: Pali is, Pista is jól sakkozik. T: Nem igaz. É: Bizonyítsd be. Mi nem igaz? T: Nem igaz, hogy Pali jól sakkozik. Nyertem É: Pali vagy Pista.
Determinisztikus programok. Szintaxis: X : Pvalt program változók E : Kifkifejezések B : Lkiflogikai kifejezések C : Utsutasítások.
Matematikai logika A diasorozat az Analízis 1. (Mozaik Kiadó 2005.) c. könyvhöz készült. Készítette: Dr. Ábrahám István.
Logika 3. Logikai műveletek Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék február 24.
4. VÉGES HALMAZOK 4.1 Alaptulajdonságok
Barwise-Etchemendy: Language, Proof and Logic
A sztoikus lektonelmélet avagy mi az igazság hordozója? Arisztotelész példái: időtlen mondatok: ‚Minden ló állat’, ‚Egy ember sem kő’. A jellegzetes sztoikus.
Logika Érettségi követelmények:
MI 2003/5 - 1 Tudásábrázolás (tudásreprezentáció) (know- ledge representation). Mondat. Reprezentá- ciós nyelv. Tudás fogalma (filozófia, pszichológia,
Általános lélektan IV. 1. Nyelv és Gondolkodás.
Bizonyítási stratégiák
ARISZTOTELÉSZ (Kr. e ).
Bevezetés a matematikába I
5. VÉGTELEN HALMAZOK 5.1 Kiválasztási axióma
Reprezentációs függvény. Adva egy adattípus absztrakt és konkrét specifikációja: d a = ( A, F, E a ); d c = ( C, G, E c ); A = {A 0,..., A n };C = {C 0,...,
A számfogalom bővítése
Halmazelmélet és matematikai logika
Összefoglaló. Valós világ Formális Modell –Sintaktikusan ellenőrizhető modell.
Természetes és formális nyelvek Jellemzők, szintaxis definiálása, Montague, extenzió - intenzió, kategóriákon alapuló gramatika, alkalmazások.
2. A logika története Gregor Reisch  1503  Typus logice Premissae
Érvelés, bizonyítás, következmény, helyesség
Ekvivalenciák nyitott mondatok között Két nyitott mondatot ekvivalensnek mondunk, hha tetszőleges világban ugyanazok az objektumok teszik őket igazzá.
I.7: „Világos az is, hogy mindegyik alakzatban, amikor nincs szillogizmus, és mindkettő állító, avagy tagadó, akkor egyáltalán semmi nem lesz szükségszerű.
Első Analitika I.1. Az állításelmélet újrafogalmazása „Protaszisz az a mondat, ami valamit valamiről állít vagy tagad.” „Lehet egyetemes, részleges (en.
Atomi mondatok FOL-ban Atomi mondat általában: amiben egy vagy több dolgot megnevezünk, és ezekről állítunk valamit. Pl: „Jóska átadta a pikk dámát Pistának”
Szillogisztika = logika (következtetéselmélet)? Az An.Post.-ban, és másutt is találunk olyan megjegyzéseket, hogy minden helyes következtetés szillogizmusok.
Nem igaz, hogy a kocka vagy tetraéder. Nem igaz, hogy a kicsi és piros. a nem kocka és nem tetraéder. a nem kicsi vagy nem piros. Általában: "  (A  B)
„Házasodj meg, meg fogod bánni; ne házasodj meg, azt is meg fogod bánni; házasodj vagy ne házasodj, mindkettőt meg fogod bánni; vagy megházasodsz, vagy.
A kondicionális törvényei
Logika szeminárium Előadó: Máté András docens Demonstrátorok:
(nyelv-családhoz képest!!!
A kvantifikáció igazságfeltételei “  xA(x)” akkor és csak akkor igaz, ha van olyan objektum, amely kielégíti az A(x) nyitott mondatot. “  xA(x)” akkor.
Bertrand Russell ( ). Problems of Philosophy – 1912 The Principles of Mathematics – 1903 logicizmus: a matematika nem más, mint továbbfejlesztett.
Logikus érvelés Baranyai Tamás. Logika „A logika az érvényes következtetés alapelveivel foglalkozik [...] a logika nem egyszerűen a helyes érvelés, hanem.
Kijelentések könyve: mindegyik oldalon egy kijelentés. Egyes igaz kijelentések axiómák. Az axiómákból bizonyítható kijelentések mind igazak, és a cáfolható.
Logika szeminárium Előadó: Máté András docens Demonstrátorok:
Ekvivalenciák nyitott mondatok között Két nyitott mondatot ekvivalensnek mondunk, hha tetszőleges világban ugyanazok az objektumok teszik őket igazzá.
57. Az egyik:Ha Subidam vagyok, akkor ő Subidu. A másik:Ha ő Subidu, akkor én Subidam vagyok. Mit lehet ebből megtudni? 56. Az egyik: Ma hazudok, vagy.
Új szigetre érkeztünk, itt normálisak is laknak. Ők hol igazat mondanak, hol hazudnak. 39. A, B és C közül egy lovag, egy lókötő, egy normális. A: Normális.
Ne felejtsük el: Legyen A tetszőleges kijelentés. Arra a kérdésre, hogy „A akkor és csak akkor igaz-e, ha te lovag vagy?” a lovagok is, a lókötők is.
Tananyag: Barwise-Etchemendy: Language, Proof and Logic II. Quantifiers Weblap: Fogadóóra: H 15:30-17:00, i/226.
A tudományfilozófia két nagy tradíciója Bevett (elfogadott) nézet Kb A logikai pozitivizmus eszmei áramlatához tartozik R. Carnap, M. Schlick,
Hátralevő évek: Próbálkozás a paradoxon kiküszöbölésére a rossz úton – 1906 k. feladja. Vita Hilberttel a geometriáról: szélsőségesen konzervatív kantiánus.
Informatika logikai alapjai természetes levezetés
Máté András egyetemi docens ELTE BTK Logika tanszék I. István gimnázium IV. D osztály (1971)
Analitikus fa készítése Ruzsa programmal
Analitikus fák kondicionálissal
Logika szeminárium Barwise-Etchemendy: Language, Proof and Logic
Analitikus fák a kijelentéslogikában
Demonstrátorok: Sulyok Ági Tóth  István
Fordítás (formalizálás, interpretáció)
Tudás- és konfirmációs paradoxonok Hempel- avagy holló-paradoxon
II. konzultáció Analízis Sorozatok Egyváltozós valós függvények I.
A Hazug paradoxona Minden krétai hazudik. (Mondta egy krétai.)
A házi feladatokhoz: 1.5: Azonosság Jelölések a feladatszám alatt:
Logika előadás 2017 ősz Máté András
σωρεύω – felhalmoz, kupacot rak
Atomi mondatok Nevek Predikátum
Új történet: Alice Csodaországban
Elméleti probléma: vajon minden következtetés helyességét el tudjuk dönteni analitikus fával (véges sok lépésben)? Ha megengedünk végtelen sok premisszás.
Bevezetés a matematikába I
ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)
Gráfok - 1 Definíció: Irányított gráf (digráf) G=(V,E) rendezett pár.
Előadás másolata:

Variációk a hazugra Szókratész: Platón hazudik. Platón: Szókratész igazat mond. Hazug-kör: Amit (2) mond, igaz. Amit (3) mond, igaz. … (n) Amit (1) mond, hamis. (1) Jones: Nixon Watergate-ről tett állításainak többsége hamis. (2) Nixon: Jones minden állítása a Watergate-ről igaz. Tfh. (a) Jones egyetlen állítása a Watergateről az (1) mondat, (b) Nixon többi állításának épp a fele igaz, a fele hamis.

Löb-paradoxon (H.B.Curry), avagy hogyan bizonyítsunk be tetszőleges állítást: Pl. azt, hogy holnap a Télapó virágot hoz Hófehérkének. Segédeszközünk a következő mondat: Ha az (1) mondat igaz, holnap a Télapó virágot hoz Hófehérkének. Első bizonyítás: Tfh. (1) hamis. Egy kondicionális hamis, hha az előtagja igaz és az utótagja hamis. Tehát az (1) mondat igaz és a Télapó nem hoz holnap virágot Hófehérkének. De akkor az (1) mondat igaz. Ellentmondás. Tehát az (1) mondat igaz. Továbbá az (1) mondatnak, amely egy kondicionális, az előtagja is igaz, tehát a modus ponens szerint a Télapó holnap virágot hoz Hófehérkének. Második bizonyítás: Tegyük fel, hogy (1) igaz. Ebben az esetben egyrészt az (1) kondicionális igaz, másrészt az előtagja igaz. Tehát a modus ponens szerint az utótag igaz. Tehát ha feltételezzük (1)-et, akkor le tudjuk vezetni, hogy a Télapó holnap virágot hoz Hófehérkének. Ezzel bebizonyítottuk az (1) kondicionális igazságát. (Kondicionalizálási szabály, a modus ponens megfordítása.) Innentől ugyanúgy, mint az első levezetésben.

A hazug-paradoxon és az indexikalitás Indexikus kifejezés: olyan kifejezés, amely a kimondás körülményeire utal. (‘ez’, ‘itt’, ‘most’, ‘én’). Rejtett indexikusok: első személy, jelen idő egyik jelentése, ‘lehetséges’. Az indexikus kifejezést tartalmazó mondat a használat körülményeivel együtt fejez ki propozicionális tartalmat. L. Frege: „A gondolat”. Az igazság elsődleges hordozója a propozicionális tartalom. Mondatokat másodlagosan mondunk igaznak. Indexikust tartalmazó mondat mindig adott használatban igaz vagy hamis. Az igazságérték nélküli mondatok esetében az egyik magyarázat az, hogy nem fejeznek ki propozicionális tartalmat. A hazug-paradoxon szokásos megfogalmazásai elég nyilvánvalóan tartalmaznak indexikus kifejezéseket. Kérdések: Elfogadjuk-e, hogy a (legalább rejtett) indexikalitás a Hazug lényegéhez tartozik? Azérvek inkább tapasztalatiak, de elfogadhatjuk 2. Fel lehet-e ezt használni a feloldására? Igen, de a körkörösség (a hibás kör elve) fenntartásával. Azt kell állítanunk, hogy a hazug-mondatok esetében az indexikusok referenciáját körkörös hivatkozás miatt nem lehet kijelölni. Az indexikus kifejezések „rosszul fundáltak”.

Jólfundáltság és „rosszul fundáltság” a halmazelméletben Az általánosan használt axiomatikus halmazelméletben (Zermelo-Fraenkel, ZF) egyetlen halmaz sem lehet eleme önmagának. Ez nem a Russell-paradoxon miatt van így. A Russell-halmaz ZF-ben egyszerűen bizonyíthatóan nem létezik. Leszálló -lánc: halmazok egy olyan sorozata, hogy a2  a1, a3  a2, … Jólfundáltsági axióma: nem létezik végtelen leszálló -lánc. Azaz a halmazok valamilyen kiinduló objektumokból épülnek fel, az összegyűjtés, mint művelet ismételt alkalmazásával. Ha az  relációt gráfon ábrázoljuk, abban nem lesznek kiküszöbölhetetlen kötök, se végtelen leszálló ágak. De ellentmondásmentes halmazelméletet lehet alkotni úgy is, hogy a jólfundáltsági axiómának kifejezetten az ellenkezőjét tesszük föl: minden -gráfhoz van halmaz (valamilyen értelemben egyértelműen). Peter Aczel: Non-wellfounded sets (1979) Ez kiválóan alkalmazható a Hazug és rokon paradoxonok szemantikai struktúrájának kezelésére: Barwise-Etchemendy: The Liar (1987)

Yablo-paradoxon, avagy biztos, hogy a körkörösség okozza a bajt? (2)-től kezdve az összes mondat hamis. (3)-tól kezdve az összes mondat hamis. … (n) (n+1)-től kezdve az összes mondat hamis. Stephen Yablo, 1993 A jólfundáltság kérdésével már inkább rokon. Stream: olyan rendezett pár, amelynek a második tagja is stream. Számítástudományban van ilyen, semmi gond nincs vele. Matematikai modellje: nem-jólfundált halmazok (Barwise-Moss: Vicious circles, 1996) Sztadion-paradoxon: vegyük csak újra elő!