lecke A gének megváltozása. A génösszetétel megváltozása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kromoszómák.
Advertisements

Utazás a sejtben Egy átlagos emberi sejt magja megközelítőleg 510-15 gramm mennyiségű és 1,8-2 méter hosszúságú (3000 millió bázispárnyi) DNS-ből,
Mutációk A betegségek, de a változatosság forrásai.
Sejtmag és osztódás.
Mutációk.
Sejtjeink jellemzői 4. Lecke 8. osztály.
A humán genom projekt.
Nukleinsavak – az öröklődés molekulái
Az immunoglobulin szerkezete
Genetikus algoritmusok
Egyéb öröklődési típusok és epigenetika Láng Orsolya október 20.
INFORMATIKUS HALLGATÓKNAK
Dr. Tóth Sára Egyetemi docens
Antigén receptorok Antitest, T sejt receptor A repertoire (sokféleség) kialakulása Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Falus András.
Fejezetek a genetikából Perczel Tamás
Mutációk spontán v. indukált gén-, kromoszóma – és genomiális mutációk
A sejtmagon kívüli genom
GENETIKA.
A gombák genetikai manipulációi
MUTÁCIÓ ÉS KIMUTATÁSI MÓDSZEREI
A kromoszómák működése, jellemzői:
Előadó: Dr. Kocsis Zsuzsanna Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Ivari kromoszómás jellegek és humángenetika
A nukleinsavak.
Plazmidok Készítette: Vásárhelyi Miklós. : E. Coli jól használható genetikai kísérletekben: Genomja kicsi(4,2*10 6 bázispár, kb. ezrede az emberének)
Készítette: Sólyom Katalin Április 22.
Az öröklődés - Dedičnosť
A herediter sensorimotoros neuropathiák (HSMN) – Charcot-Marie-Tooth betegségek (CMT) genetikai háttere Karcagi Veronika FJ Országos Közegészségügyi Központ.
ÖRÖKLÉS, KÖRNYEZET, NEVELÉS
NUKLEINSAVAK MBI®.
C mIg H mIg L TCR  TCR  T-SEJT  C V Antigén receptor TCR A B- ÉS T-SEJTEK ANTIGÉN FELISMERŐ RECEPTORAI HASONLÓ SZERKEZETŰEK TCR =  +  A.
23-mer 12-mer A közbeeső DNS hurok kivágódik A heptamerek és nonamerek visszafelé illeszkednek Az RSS által kialakított alakzat a rekombinázok célpontja.
Hogyan képes a B sejt csak egyfajta könnyű és egyfajta nehéz láncot kifejezni? –Annak ellenére, hogy minden B sejtben egy apai és egy anyai Ig lókusz is.
A genetika (örökléstan) tárgya
Sejtosztódások.
Domináns episztázis – lovak
A Drosophila szemszín öröklődése
Nukleinsavak és a fehérjék bioszintézise
Cseh Zsófia és Szili Károly SZTE-ÁOK Orvosi Genetikai Intézet
Problémás függvények : lokális optimalizáció nem használható Globális optimalizáció.
Sejtmag és osztódás.
A P elem technikák: deléció izolálása P elem remobilizációval
A SEJTCIKLUS ÉS A RÁK KAPCSOLATA
A P elem technikák: génmanipuláció tetszés szerint
nukleoszómák (eukarióta)
Genetika Leszek a klónom?!.
Sejtalkotók, enzimek, sejtciklus
Kromoszómák, kromoszóma-aberrációk
Mutáció okozta genetikai betegségek Mutation-man Makó Katalin.
Kromoszómális rendellenességek
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
Honalapító őseink genetikai öröksége Kristóf Zoltán, 2013.
lecke A genetikai kódrendszer Gének és allélek.
DNS szintézis, replikáció Információ hordozó szerep bizonyítéka Avery-Grifith kísérlet Bakterifágos kísérlet.
34. lecke A fehérjék felépítése a sejtben. Lényege: Lényege:  20 féle aminosavból polipeptidlánc (fehérjelánc) képződik  A polipeptidlánc aminosav sorrendjét.
24. lecke Nuklein- vegyületek. A nukleotidok Összetett szerves vegyületek építőmolekulái: építőmolekulái:  5 C atomos cukor (pentóz)  Ribóz  Dezoxi-ribóz.
Genetika összefoglalás. Genetika: Öröklődés: Változékonyság: Molekuláris genetika: Genetikai kódrendszer egységei a szervesbázis hármasok jellemzői: Centrális.
Nemi kromoszómák és nemhez kötött öröklődés
Minőségi és mennyiségi jellegek öröklődése
Sejtciklus Fogalma: Részei: Osztódás
43. lecke A Humán Genom Program
Gének egymástól független öröklődése Mendel második törvénye
A nem szerkezete és szerepe az öröklődésben
Humángenetika Makó Katalin.
Géntérképezés.
Antigén receptorok Keletkezésük, a sokféleség kialakulása
FOGALMAK DNSasfehérje (szabályozó/szerkezeti)
Komenczi Bertalan Információelmélet
A nem meghatározása.
EPIGENETIKA OLYAN JELENSÉGEKKEL FOGLALKOZIK, AMELYEK KÖVETKEZTÉBEN
Előadás másolata:

38-39. lecke A gének megváltozása. A génösszetétel megváltozása

z Egyedek fenotípusos változatossága, vagyis a genetikai diverzitás a genotípusok változatosságán alapul. A genetikai változatosság a genetikai változé- konyságra vezethető vissza. A genetikai változékonyság oka: - a gének megváltozása (mutáció) - a génösszetétel megváltozása (rekombináció)

Mutáció evolúciós szerepe: Mutáció fogalma: az örökítőanyag (DNS) megváltozása Mutáció evolúciós szerepe: mutációval a fajra jellemző örökítőanyagnak sokféle változata alakul ki a genetikai változatosság az evolúció feltétele a faj így tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez

Mutagének: mutációt kiváltó hatások, főleg az osztódó sejtekre, illetve az intenzív anyag- cseréjű sejtekre hatnak fajtái: fizikai mutagének: pl. nagy energiájú sugárzások (UV, röntgen, radioaktív) kémiai mutagének: pl. azbeszt, mustárgáz, salétromossav Hatásuk csökkentésének vagy kivédésének lehetőségei: a káros hatás kerülése (pl. az erős UV B sugárzás) használatuk korlátozása, illetve betiltása

Mutáció felosztása: Kiváltó ok alapján: Mutált sejt szerint: Spontán: közvetlen emberi beavatkozás nélküli Indukált: mesterséges úton, emberi beavatkozásra történik (pl. egy kutatólaborban) Mutált sejt szerint: Ivarsejti: öröklődhet Testi sejti: nem öröklődik pl. a mozaicizmus a testi sejti mutáció az embrionális fejlődéskor történik a mutált sejtből kialakult sejtklón hordozza a megváltozott örökítő anyagot pl. eltérő szemszín alakul ki (a szivárványhártyák eltérőek)

- Örökítő anyag szerint: Génmutáció (pontmutáció): A génben történik változás, a DNS- molekula másolása közben - nukleotidcsere: kicserélődik nukleotid a DNS- ben - nukleotid beékelődés: egy felesleges nukleotid épül be a DNS láncba - nukleotidkiesés: egy nukleotid kiesik a DNS láncból A megváltozott szervesbázis sorrend miatt megváltozhat a fehérjelánc aminosav sorrendje, illetve térszerkezete. A fehérje, az új szerkezettel nem mindig tudja az eredeti működését elvégezni, a változás a fenotípusban is jelentkezhet

Példa a génmutáció következményére: Sarlósejtes vérszegénység: A hemoglobin fehérjeláncában egy aminosav eltérése, megváltoztatja a hemoglobin térszerkezetét A térszerkezet változása módosítja a vörösvérsej-tek alakját és oxigénszállító képességét

Kromoszómamutáció: a kromoszóma szerkezeti változása A kromoszómák kialakulása közben történik, mindig több gént érint, a gének nem változnak meg, csak a helyzetük vál- tozik egymáshoz képest - deléció: kromoszómarészlet kiesése - duplikáció: kromoszómarészlet betoldása - inverzió: kromoszómarészlet megfordulása - transzlokáció: áthelyeződés egyirányú: egy letört kromoszómarészlet átkerül egy másik kromoszómára kölcsönös (reciprok): homológ kromoszómák közötti átkereszteződéskor nem homológ kromoszómák közötti

Genommutáció: a kromoszómasorozat megsokszorozódása - A hibás sejtosztódás eredményezi - Triploid (3n) szervezetek: az emlősöknél életképtelenek a növényeknél életképesek, de szaporodásképtelenek, a nemesítés mag nélküli fajták kialakítására használja pl. banán - Teraploid (4n), és hexaploid (6n) szervezetek: sokszor nagyobb a termésük, mint a diploid egyedeknek pl. szőlő, narancs, alma, uborka Poliploid szervezet: 3- nál több genom van a testi sejtjeiben

A genetikai változékonyság oka: - a gének megváltozása (mutáció) - a génösszetétel (allélösszetétel) megváltozása (rekombináció) Genetikai rekombináció: Az egyedekben meglevő allélek új kombinációban (összetételben) jelennek meg az utódokban folyamatai: - az allélkicserélődés - kromoszómák véletlenszerű eloszlása

Allélkicserélődés: - Mikor történik? - az ivarsejtek képződésekor, a meiózisos sejtosztódás első főszakaszá- nak, előszakaszában - Hogyan történik? - az apai és az anyai homológ koromoszó- mák párokba rendeződnek - egy-egy kromatidáikkal átkereszteződnek - kromatida szakaszaikat (alléljaikat) kicseré- lik egyással

Következménye: - rekombináns alléltartalmú kromoszómák is kialakulnak és az ivarsejtekbe kerülnek

Kromoszómák véletlenszerű eloszlása: - Mikor történik? - az ivarsejtek képződésekor a meiózisos sejtosztódás során - Hogyan történik? - az első főszakaszban a kromoszómapárok apai és anyai kromoszómai véletlenszerűen kerülnek az utódsejtekbe

Következmény: - rekombináció, az apai és az anyai eredetű kromoszómák, illetve az alléltartalmaik véletlenszerű eloszlásban lesznek a kialakuló ivarsejtekben

Az apai és az anyai kromoszómák (alléltartalmak) véletlenszerű eloszlása az utódsejtekben meióziskor 1 kromoszóma párnál 1111 11 1 Apai és anyai kromoszómák eloszlása 2 féle

Az apai és az anyai kromoszómák (alléltartalmak) véletlenszerű eloszlása az utódsejtekben meióziskor 2 kromoszómapárnál 1111 2222 11 22 1 2 Apai és anyai kromoszómák eloszlása 4 féle

Az apai és az anyai kromoszómák (allél tartalmak) véletlenszerű eloszlása az utódsejtekben meióziskor 3 kromoszómapárnál l 1111 2222 3333 11 22 33 1 2 3 1 2 3 123 1 2 2 1 2 3 Apai és anyai kromoszómák eloszlása 8 féle

Az apai és az anyai kromoszómák (alléltartalmak) véletlenszerű eloszlása az utódsejtekben meióziskor 1 kromoszómapárnál 2 féle 2 kromoszómapárnál 4 féle 3 kromoszómapárnál 8 féle n kromoszómapárnál 2n féle 23 kromoszómapárnál (embernél) 223 féle