Tudás- és konfirmációs paradoxonok Hempel- avagy holló-paradoxon

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kondicionális Eddig: Boole-konnektívumok ( , ,  ) Ezek igazságkonnektívumok (truth-functional connectives) A megfelelő köznyelvi konnektívumok: nem.
Advertisements

5. A klasszikus logika kiterjesztése
Matematika a filozófiában
Matematikai logika.
Függvények Egyenlőre csak valós-valós függvényekkel foglalkozunk.
É: Pali is, Pista is jól sakkozik. T: Nem igaz. É: Bizonyítsd be. Mi nem igaz? T: Nem igaz, hogy Pali jól sakkozik. Nyertem É: Pali vagy Pista.
Logika 3. Logikai műveletek Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék február 24.
Az empirikus ellenőrizhetőség mint kritérium
A Venn-diagram használata
TUDOMÁNYFILOZÓFIA.
Barwise-Etchemendy: Language, Proof and Logic
Kétértékűség és kontextusfüggőség Kijelentéseink igazak vagy hamisak (mindig az egyik és csak az egyik) Kijelentés: kijelentő mondat (tartalma), amivel.
A sztoikus lektonelmélet avagy mi az igazság hordozója? Arisztotelész példái: időtlen mondatok: ‚Minden ló állat’, ‚Egy ember sem kő’. A jellegzetes sztoikus.
Logika Érettségi követelmények:
Bernoulli Egyenlőtlenség
Általános lélektan IV. 1. Nyelv és Gondolkodás.
Általános lélektan IV. Nyelv és Gondolkodás 2..
Logika 5. Logikai állítások Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék március 10.
Bevezetés a matematikába I
Reményik Sándor: Mi mindig búcsúzunk….
Halmazelmélet és matematikai logika
„A tudomány kereke” Szociológia módszertan WJLF SZM BA Pecze Mariann.
2006. január 6..
Természetes és formális nyelvek Jellemzők, szintaxis definiálása, Montague, extenzió - intenzió, kategóriákon alapuló gramatika, alkalmazások.
Gépi tanulás Tanuló ágens, döntési fák, általános logikai leirások tanulása.
Logika 4. Logikai összefüggések Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék március 3.
Logikai műveletek.
Carl G. Hempel – Paul Oppenheim: A tudományos magyarázat logikája /Studies in Logic of Explanation, Philosophy of Science, XV, 1948, pp / Gárdos.
Tudományfilozófia Rédei Miklós
Hilary Putnam: Time & Phisical Geometry Körtvélyesi László.
Érvelés, bizonyítás, következmény, helyesség
Ekvivalenciák nyitott mondatok között Két nyitott mondatot ekvivalensnek mondunk, hha tetszőleges világban ugyanazok az objektumok teszik őket igazzá.
Henkin-Hintikka játék (részben ismétlés) Alapfelállás: -Két játékos van, Én és a Természet (TW képviseli). - A játék tárgya egy zárt mondat: P. - Választanom.
Atomi mondatok FOL-ban Atomi mondat általában: amiben egy vagy több dolgot megnevezünk, és ezekről állítunk valamit. Pl: „Jóska átadta a pikk dámát Pistának”
Nem igaz, hogy a kocka vagy tetraéder. Nem igaz, hogy a kicsi és piros. a nem kocka és nem tetraéder. a nem kicsi vagy nem piros. Általában: "  (A  B)
Függvényjelek (function symbols) (névfunktorok) FOL-ban Névfunktor: olyan kifejezés, amelynek argumentumhelyeire neveket vagy in- változókat lehet írni.
„Házasodj meg, meg fogod bánni; ne házasodj meg, azt is meg fogod bánni; házasodj vagy ne házasodj, mindkettőt meg fogod bánni; vagy megházasodsz, vagy.
A kondicionális törvényei
(nyelv-családhoz képest!!!
Formális bizonyítások Bizonyítások a Fitch bizonyítási rendszerben: P QRQR S1Igazolás_1 S2Igazolás_2... SnIgazolás_n S Igazolás_n+1 Az igazolások mindig.
Logikai bevezető Forgács Gábor Ellenőrizzük a következő következtetéseket Egyetlen francia versenyző sem jutott be a döntőbe. Denise francia.
Reményik Sándor verse:
A kvantifikáció igazságfeltételei “  xA(x)” akkor és csak akkor igaz, ha van olyan objektum, amely kielégíti az A(x) nyitott mondatot. “  xA(x)” akkor.
Ekvivalenciák nyitott mondatok között Két nyitott mondatot ekvivalensnek mondunk, hha tetszőleges világban ugyanazok az objektumok teszik őket igazzá.
Az informatika logikai alapjai
Henkin-Hintikka-játék szabályai, kvantoros formulákra, még egyszer: Aki ‘  xA(x)’ igazságára fogad, annak kell mutatnia egy objektumot, amire az ‘A(x)’
Új szigetre érkeztünk, itt normálisak is laknak. Ők hol igazat mondanak, hol hazudnak. 39. A, B és C közül egy lovag, egy lókötő, egy normális. A: Normális.
Ne felejtsük el: Legyen A tetszőleges kijelentés. Arra a kérdésre, hogy „A akkor és csak akkor igaz-e, ha te lovag vagy?” a lovagok is, a lókötők is.
Tudományfilozófia ETR Kódok: BBN-FIL , FLN Hétfő szoba Rédei Miklós ELTE BTK LogikaTanszék
Tananyag: Barwise-Etchemendy: Language, Proof and Logic II. Quantifiers Weblap: Fogadóóra: H 15:30-17:00, i/226.
Erdélyben járunk, a bennszülöttek egy része vámpír. Az emberek mindig azt mondják, amit igaznak hisznek, a vámpírok az ellenkezőjét. De az embereknek és.
2. gyakorlat INCK401 Előadó: Dr. Mihálydeák Tamás Sándor Gyakorlatvezető: Kovács Zita 2015/2016. I. félév AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI.
Kvantifikáció:  xA: az x változó minden értékére igaz, hogy…  a: értelmetlen. (Megállapodás volt: ̒a’, ̒b’, … individuumnevek.) Annak sincs értelme,
Logika.
Analitikus fa készítése Ruzsa programmal
Analitikus fák kondicionálissal
Logika szeminárium Barwise-Etchemendy: Language, Proof and Logic
Kvantifikáló kifejezések a természetes nyelvben: ̒minden’, ̒némely’, ̒̒három’, stb. Ezek determinánsok, predikátumból (VP-ből) NP-t képeznek. Az elsőrendű.
Analitikus fák a kijelentéslogikában
Demonstrátorok: Sulyok Ági Tóth  István
Fordítás (formalizálás, interpretáció)
A házi feladatokhoz: 1.5: Azonosság Jelölések a feladatszám alatt:
σωρεύω – felhalmoz, kupacot rak
Variációk a hazugra Szókratész: Platón hazudik.
Atomi mondatok Nevek Predikátum
Érvelések (helyességének) cáfolata
Új történet: Alice Csodaországban
Bevezetés a matematikába I
Készítette: Kunkli Zsóka Balásházy MGSZKI Debrecen,
ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)
Előadás másolata:

Tudás- és konfirmációs paradoxonok Hempel- avagy holló-paradoxon Hipotézis: Minden holló fekete Empirikus alap: Eddig találkoztunk sok fekete hollóval. Még nem találkoztunk olyan hollóval, amelyik nem fekete. (M)ódszertani tézis: újabb fekete hollók megfigyelése megerősíti (konfirmálja) a hipotézisünket. (L)ogikai tézis: logikailag ekvivalens állítások ugyanazt mondják a világról, tehát ami az egyiket konfirmálja,a z a másikat is. (L’) Hipotézisünk ekvivalens alakja: ami nem fekete, az nem holló. Tehát szürke elefántok megfigyelése konfirmálja a hipotézisünket.

A konklúzió elfogadása: Van olyan szituáció, amikor hipotézisünket megerősítheti egy szürke elefánt. (M) általában: A „Minden, ami F, az G” (általánosított kondicionális alakú) törvényjellegű általánosításokat konfirmálja olyan F-ek megfigyelése, amelyek G-k is. (Cáfolja akár csak egy olyan F megfigyelése, amely nem G.) Kételyek ezzel kapcsolatban: Nem biztos, hogy egy empirikus általánosításban jobban bízhatunk újabb és újabb F-ek megfigyelésével. Ha F heterogén (a hollóknak sok alfaja van, sok változata az élőhelyek szerint), akkor különböző alcsoportokba tartozó F-ek megfigyelése valóban megerősít, de ugyanabba a csoportba tartozó újabbaké nem. Hipotézis: Minden kígyó élőhelye Írországon kívül van. Újabb kígyók megfigyelése Írországon kívül nem erősíti a hipotézist. (Talán éppen gyengíti, diszkonfirmálja.) Megerősíteni azzal lehet, hogy Írországban megfigyeljük azokat a helyeket, ahol lehetnének kígyók, és nem találunk.

(L) elutasítása általában: nem ajánlott. (L’) elutasítása: értékréses logika. A predikátumaink általában nincsenek minden individuumra értelmezve. Pl. az „A Lánchíd kérődző” mondatot helyesebb igazságérték nélkülinek tartani, mint hamisnak. Egy predikátum az értelmezési tartományának egyes elemeire igaz, másokra hamis (ezekre a negációja igaz), azon kívüli in-okra alkalmazva igazságérték nélküli mondatot ad. Egy törvényjellegű általánosítás azt mondja ki, hogy amire F igaz, arra G is igaz (beleértve, hogy értelmezve is van rá). A kontrapozíciója (mint törvény) magában foglalná, hogy amire nem-G értelmezve van (tehát G értelmezési tartományába esik), arra nem-F (tehát F) is értelmezve van. Ezek nem ekvivalensek. A hollós példában: amire a „fekete” predikátum értelmezve van, arra nem biztos, hogy a „ holló” is. A kígyós példában: egy hipotézist és a kontrapozícióját nem ugyanaz konfirmálja.

A zöké-paradoxon (Goodman-paradoxon) Hipotézis: Minden smaragd zöld. (M) Ezt a zöld smaragdok konfirmálják (a fehér bárányok nem). (De a kék ametisztek konfirmálhatják, ha véletlenül smaragdnak néztük őket!) Új tulajdonság: egy dolog zöké, ha 2100. január 1.-ig zöld, attól kezdve pedig kék. Új hipotézis: Minden smaragd zöké. A „zöké” és a „zöld” tulajdonságok kizárják egymást, tehát a két hipotézis összeegyeztethetetlen. Mégis ugyanazok a megfigyelések konfirmálják a kettőt. A konklúzió elfogadása: Ha nem konfirmációról, hanem bizonyításról beszélnénk, ez baj volna. Konfirmáció esetében nem feltétlenül baj. Relativisztikus egyidejűség: a fejlődés fogalmi változtatást tett szükségessé (Áttérés ‚zöld’-ről ‚zöké’-re.) A régi megfigyelések átértelmeződnek, de nem lesz megcáfolva, hogy a régi hipotézist is konfirmálták. Antirealista konzekvencia: a fogalmakat, s így a szabályszerűségeket is mi visszük bele a megfigyelésekbe.

(M) adott alkalmazásának kritikája: A ‚zöké’ rossz fogalom. A G tulajdonságú F-ek megfigyelése csak akkor konfirmál, ha kizártuk, hogy a megfigyelt F-eknek van valamilyen közös H tulajdonsága, ami a G-ségüket okozza, és ami a meg nem figyelt F-eknek általában nincs meg. Példa: Minden rák rózsaszínű. (Csak főtt rákokat figyelünk meg.) A Goodman-paradoxonban egyenesen beledefiniáljuk a ‚zöké’ tulajdonságba a H-t.

A meglepetés-dolgozat Tanár: (P) A jövő héten dolgozatot fogunk írni. Nem mondom meg, melyik napon. (Q) Meg lesznek lepve. Diákok: Akkor pénteken nem lehet, hiszen ha csütörtökig nem írjuk meg a dolgozatot, akkor már tudni fogjuk, hogy csak pénteken lehet. De akkor csütörtökön se lehet, mert akkor szerda este már ugyanilyen alapon tudnánk. És így tovább. Minden lehetőség ki van zárva. A tanár szerdán bejön, és így szól: mindenki vegyen elő egy lapot, dolgozatot írunk. És mindenki meg van lepve.