Németország

Német Szövetségi Köztársaság Terület: 357 ezer km2 Lakosság: 80 219 700 (2011) Népsűrűség: 225 fő/km² Összes GDP: 667 milliárd USD (4.) Egy főre jutó GDP: 44 660 USD Főváros: Berlin

Természetföldrajz Germán alföld – síkvidéki eljegesedés Bréma-Magdeburg, Hamburg-Berlin vonalon (végmoréna-sánc, moréna, ősfolyamvölgyek, vándorkövek, Mecklenburgi-tóhátság) D-en homokhátságok Még délebbre lösztakaró

É-i részen Takarmánynövény termesztés Árpa, zab, rozs, burgonya Tejtermelő szvmh.tartás, sertéstartás Löszvidéken: Búza, cukorrépa, kukorica sertéstartás

Német középhegység – Variszkuszi rendszer Több tagból áll (középidei üledék, törések, kiemelkedés) – Rajnai- palahegység: Rajnai borok (rizling) - Harz hegység: kősó, kálisó vegyipari, műtrágya alapanyag

- Fekete-erdő: legmagasabb tag Duna forrásvidéke, erdősült – faipar! Felső-Rajna völgy: napos, az ország legmelegebb tája Zöldség, gyümölcs szőlő (teraszos) 20-30 km x 300 km Rajna, Mosel völgy

Érchegység – Cseh-medence peremhegyeihez tart Érchegység – Cseh-medence peremhegyeihez tart. Urán, szinesércek, barnaszén Sváb - Bajor – medence – gleccser és folyóhordalék Sváb-Alb, Frank-alb határok Búza, cukorrépa, sörárpa, komló termesztés – bajor sör (Oktoberfest) Világ I. sörexport! Sváb-Alb

Sváb-Alpok : mészkővonulatok Neuschwanstein Alpok előterében: rét, legelő + szvmh., juh erdőgazdálkodás

A német mg. – Fejlett technikai szintű Átlag 30 ha területű családi gazdaságok magas terméshozamokkal biztosítják a sűrűn lakott ország élelmiszerének 9/10-ét A volt NDK területén ÁG, TSz nagyüzemekké alakultak. Nagy hozam, drágán, kevésbé versenyképes (állami támogatás) Éghajlati adottságok: Ény-DK felé óceáni hatás gyengül (sok csapadék, hűvös nyár) kontinentális vonások erősödnek

Vízrajz Északon: Balti-tenger (épülő part – dűnék, turzás, laguna + Rügen sziget (középidei mészkő)) Északi-tenger lapos süllyedő part, vizenyős rétek, tőzeglápok A Rajna Európa legforgalmasabb zsilipekkel biztosított víziútja Csatornázott, hajózhatóvá tett mellékfolyóin: Majna, Neckar, Ruhr tömegárú halad

Csatornák: Mittelland (Rajna-Odera) Kieli-csatorna (2 tenger között) Duna-Majna-Rajna csatorna !

Elba-Hamburg Weser–Bréma (Bremerhaven, Wilhelmshaven) Odera Duna+mellékfolyók

Államforma 16 szövetségi állam (13+Berlin, Hamburg, Bréma) II. vh. Után négy megszállási övezet a, angol, francia, amerikai = NSZK b, szovjet = NDK Berlint is felosztották (K-,Ny-Berlin) NSZK fővárosa így Bonn lett. Két rész közötti un. Berlini fal (1961) a megosztottság jelképe http://archivum.magyarhirlap.hu/52-eve-kezdodott-a-berlini-fal-epitese

Kettéosztott Németország (1949) NSZK NDK Marshall segély Katonai kiadás minimális Elengedték a kártérítést 5 millió német az elcsatolt lengyel, szovjet területről és 8 millió kitelepített Harcok miatt felborult ivararány EU, NATO „Német csoda” fegyelmezett, képzett, szorgalmas munkásréteg Új technológiákkal új ipar Piacgazdaság, demokratikus jogállam, magántulajdon Elutasítja Varsói Szerződés – hadi készülődés (III. vh.?) Szovjeteknek kártérítés 1961-ig milliók szöktek nyugatra „szocialista vendégmunkások” KGST, Varsói Szerződés Tervgazdálkodás, központi ér- és bérszabályozás, állami, szövetkezeti tulajdon Csökken a színvonal, nem versenyképes Szovjet típusú pártállami diktatúra, Stasi

Német egyesítés (1989-90) Szovjetunió meggyengülése (Gorbacsov – peresztrojka) Határok megnyitása – Magyarország Páneurópai piknik (Sopron közelében 1989. augusztus 19-én tartott békedemonstráció ) A „Vasfüggöny” (határzár) lebontása (Alois Mock és Horn Gyula osztrák és magyar külügyminiszterek) Berlini fal lebontása Német egyesítés