Mezopotámia I.: A sumer és akkád kultúrák

Figyelem! Fontos! A „Ø” (zéró morféma) jellel megjelölt diakockák nem képezik a számonkérés részét, azok csak az emlékanyag szélesebb körű bemutatásának, illetve a szemléletességnek a kedvéért szerepelnek itt. Ugyanakkor! Az ilyen diakockákon szereplő tárgytípusokról és azok elkészítési technikájáról, ábrázolásairól tudni kell. A kor művészeti emlékeinek leírásánál a hozzávetőleges datálás, vagyis az időbeli elhelyezés sem maradhat le!

A Folyamköz, a „termékeny félhold” területe az itt megjelenő népekkel, népcsoportokkal az asszírok idejéig.

Mezopotámia délkeleti (Vörös- tenger- Zagrosz- hg, Iráni- fennsík Arábiai- sivatag Mezopotámia délkeleti (Vörös- tenger- felőli) térsége a Kr. e. IV. évezred közepétől a Kr. e. 500- as évek közepéig kialakult városállamokkal és városokkal Vörös- tenger

A Sumer és Akkád birodalmak által meghonosított kultúrák és a művészet Kr. e. 3500- tól Kr. e. 2200- ig A monarchikus berendezkedésű kultúrákban a hatalom és vallás intézményrendszerei a városállamokban összpontosulnak A Sumér birodalom legősibb városállamai Kis, Ur, Uruk, Lagas és Mári voltak. A városállam egyben hatalmi- igazgatási központ, valamint az írástudói /papi, hivatalnok/ fölső társadalmi réteg otthona. Így otthona a művelődésnek és az alkalmazott művészeteknek is. Mezopotámia számos, egymással folytonos kölcsönhatásban álló kultúra bölcsője volt, amelyek más- más elemekkel gazdagították egymást, bár alapvető hasonlóságok fűzték össze őket. A művészet, amely kibontakozott ebben a térségben, időben messze túlmutatott rajta. A legelső és legnagyobb hatással bíró kultúra kétségkívül a sumer népé.

Sumer A hosszú archaikus kor után (Kr. e. 4. évezred), a korai dinasztikus korban (Kr. e. 2800- 2350) virágoznak fel Lagas és Ur városállamai. A sumer állam berendezkedése teokrácia, vagyis istenkirályság. Az uralkodó az istenséggel egylényegű, uralkodásának mikéntje /törvények hozatala, betartatása/ is az istenektől kapott legitimáción alapszik. A teokratikus berendezkedés kihat a társadalom minden területére, így a művészetekre is. A kor építészetének kiemelkedő alkotásai a templomok és szentélyek. A templom a városállam vallási és gazdasági központja egyszerre: raktárak, műhelyek és hivatalok csatlakoztak hozzá. A városállam mint a műveltség és az anyagi kultúra menedéke: egyedüliként a fallal körülvett város biztosítja a kézműves és iparművészeti kultúra kibontakozását. Igen fejlett, bonyolult technikákat alkalmazó ötvösművészet és szobrászat jön létre így. A vidéki kézműves létet ugyanakkor állandóan vándorló népcsoportok tartják bizonytalanságban.

A templom elhelyezése a városállam területén: a templomkerület vagy szentélykörzet: fontos a védelmi funkció Ø

Ø Khafagía: Szín temploma Kr. e 2800 k A templomkerület kétszeres védőfallal körülvett egység Alaprajz: a középpontban tágas udvar, feljáróval a szentélyhez. A papok lakóhelye a belső és külső fal között volt, ahogy a műhelyek, raktárak is. Ø

Két sumér- kori pecséthenger: Istar istenség jelenetei Kr. e. 2500 k. A felemelkedő szárnyas Istar istennő Enki (az akkád nevén Éa, folyóval és halakkal), valamint Samas istenek között /Bagdad, Nemzeti Múzeum/ Két sumér- kori pecséthenger: Istar istenség jelenetei Kr. e. 2500 k. A pecséthengerek funkciója a nemegyszer gazdasági jellegű adatokat tartalmazó ékírásos agyagtáblák hitelesítése. Itt természe-tesen a hengerek lenyomatát látjuk.

Ninhursag temploma, kőberakásos relief: fejési jelenet. Kr. e. 2600 k. A vidéki mezőgazdasági élet, az agrikultúra igen természethű ábrázolását látjuk itt egy nagyon korai időpontban Ø A legnagyobb/ legjellemzőbb testfelületek törvénye!

Ur város jelvénye: a Háború oldala Kr. e. 2500 körül A jellegzetes sumer berakásos technika, amelyet az előző fejési jeleneten is láttunk, itt éri el csúcspontját. Abból az időből származik, amikor Ur birtokában volt sumer királysága. Ezen az oldalán csatajelenet látható. A cselekmény alulról fölfelé halad, a két- két vadszamár vontatta, tömör kerekű harci szekerektől a gyalogsági alakulatig, amely levetkőztetett, meg- kötözött foglyokat hajt a király elé, aki szekere előtt állva fogadja hódolatukat.

Ur város jelvénye: a Béke oldala A kőberakásos technika az inkrusztráció. Készítője ebben az esetben két féldrágakő- típust, mézopált és kék lazúrkövet használt fel. Ez az oldal kétségkívül a győzelmi ünnepet ábrázolja: a király- gyapjúszoknyában ivótársai és zenészek körében ül, miközben egy menet hozza a hadisarcot vagy az ennivalót az ünnepléshez. A narratíva szalagszerű képmezőkben bontakozik ki!

Templom és társadalom A mezopotámiai városi társadalomnak a templom volt a lényege, amely a kifejezte a közösség szellemét. A város pusztulása, elnéptelenedése magával hozta az adott istenség kultuszának visszaszorulását, mint Szud isten tisztelete, amely városával, Suruppakkal együtt enyészett el. Egy kivétel akad: Enki, az akkád Éa, akinek főszentélye Eriduban állt, amely a történeti idők nagy nagyobb részében romokban állt, Enki mégsem vesztette el különleges helyzetét a mezopotámiai pantheonban: ő maradt a bölcsesség, az édesvíz és a varázslás istene. A városállamok egymástól függetlenül fejlődtek, amit az elválasztó sivatagos területek topográfiája magyaráz. A városokban működő nagy szervezetek- a palota és a templom- tartották fenn a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat, a külső világhoz legerősebben a társadalom nomád eleme kötődött (különösen nyugathoz), az ő látókörük terjedt ki a két folyó határvidékén túlra is. Négy nagy népességbetörés történt e hatalmas vidékre Kr. e. 1500 és 700 között, az akkád, az amurrú, az elámi és asszír népek hulláma, mely végül elsöpri a sumér városállamok egyedüli fennhatóságát. A sumér és akkád népek ősi művészete alapozza meg a később ideérkező népek építészeti, képzőművészeti ízlését.  a szobrászat és a dombormű- készítés fejlődése értendő ez alatt, melyet látni fogunk.

Ø Ur városa A templomkerület alaprajza: Rekonstruktív távlati kép A nagy tömb maga a Zikkuratu A város alaprajza a feltárások alapján  Nabú- neid lányának palotája és a Kikötő-templom Nyugati kikötő   Enki temploma Koradinasztikus királysírok és a III. dinasztia palotája Ø

Ur város, a Nagy Zikkurat A szakrális építészet monumentális épülettípusa a zikkurat v. zikkurratu. Ur- Nammu építtette Kr. e. 2500 körül, majd 1500 évvel később Nabú- naid állította helyre. A Pennsylvania Egyetem és a British Museum 1922- ben küldött egy Wooley nevű régészt Urba, 12 év alatt ásták ki a várost.

A zikkurat architektonikus (tömeg- és térképzést meghatározó) szerkezete: teraszos elrendezés, felvezető rámpa, ill. lépcsősor, diadalív- szerű kapuépítmény, legfölső szinten a szentély. Az épületnek ezt a részét, illetve az ilyen zárt szentély- típust ezt a részét a későbbi ókorban dromosznak nevezik

Töredék I. Éannatum „Keselyű- sztélé”- jéből A király épp az Umma feletti győzelmét ünnepli. A fejek fölött fríz, rajta ékírásos felirat, mindez együtt a hatalmi reprezentáció kelléke. Kr. e. 2450 k. (Louvre)

A Keselyű- sztélé rekonstrukciója az ábrázolt jelenetekkel A felnagyított töredéken látható jelenet: a király előtt sorakozó katonák  Éannatum a szekerén hadba vonul  A csata után: rituális áldozat- bemutatás az elhunyt harcosok lelki üdvéért 

Gudea- nak, Lagas város-állam urának szobra a Kr. e XXII. szd.- ból A kisplasztika megjelenése! Minden nézetből értelmezhető, körbejárható alkotás fekete obszidiánkőből.

Éb- ihil, a felügyelő szobra A szobrászatban visszatérő motívum az imádkozó ember. A mezopotámiai kézművesek gipsz-, alabástrom- és agyagszobrocskák sokaságát gyártották, a végtelenségig ismételve egy névtelen és közös előképet. Épp ezért nem is tudjuk pontosan datálni ez alkotásokat. Éb- ihil, a felügyelő szobra A khafagíai templom szentélyéből előkerült szoborfigura 

Ø Mári, Istar temploma Úr- Nanse, az énekes szobra E naturalizmus igényével megformált alakok mind a felajánlót képviselik, a templomban elhelyezve biztosítják örök jelenlétét és az istenségnek nyújtott folytonos tiszteletadást. A mellkas előtt összekulcsolt kezek, az elragadtatott arckifejezés, a nagy, figyelő, fekete szurokcsíkkal kontúrozott szemek az istennel folytatott bensőséges társalgás és az alázatos odaadás kifejezői. Ø

Ø Az áttört szerkezetű ötvöstárgyakat véséssel alakítják ki. Úr, nagy halottasgödör: ez a 38 cm hosszú, lazúrkő nyelű, tömör arany tőr és aranyból készült, „fonatos” hüvelye (mely tulajdonképpen áttört szerkezetű) Wooley leleteinek legtökéletesebb darabja  Ur, két db, szertartáshoz használt tőr az V. dinasz- tia sírjából  Az áttört szerkezetű ötvöstárgyakat véséssel alakítják ki.

A különleges nevű királyt nem kell megjegyezni, csak azt, hogy milyen tárgytípusok kerültek elő az Úr- városbeli nagy halottasgödörből Meskalamdug király arany harci sisakja. Domborítással és véséssel készült, az uralkodói fejpánt és a hajfürtök megmintázása különösen részletező

Ø A „Homo Ludens”, a játékos ember megjelenése: táblajáték korongokkal az Ur- i nagy halottasgödörből. Elefántcsont- berakás, fehér és fekete jádekőből készült korongok .

Ur, fára ágaskodó kecske körplasztikája Egy ilyen szoborpárt találtak az ún. „nagy halottas gödörben” Urban. Ez a darab 50 cm magas, aranylemezekkel borított famag köré készült. A szarv és fej körüli bunda kialakítása kék lazúrkő (lapis lazuli) Ebből a bizonyos nagy halottas gödörből (amely egy dinasztikus temetkezési helyszín volt) előkerült tárgyak mind Ur nagy korszakára, a Kr. e. 2500- as évek végére datálhatók.

Templomnak a rituálé szempontjából kardinális felszerelése lehetett: hengeres foglalat a kecske hátán A kecske hasán ezüstlemezek, a gyapjú kagylóberakással készült. A „fához” erdetileg ezüst- lánc rögzítette.

Ø Ur, nagy halottas gödör: a líra historizáló másolata, Louvre A hangszekrényen és a szárakon gyöngyház- elefántcsont és féldrágakő- berakás Ø Ur, nagy halottas gödör: 3 hangszerből álló együttes, hangszekrényes líra /Bagdadi Nemzet Múz./

Ezüstváza Lagasból. A hasán oroszlánfejű sas, amint két oroszlánt ragad meg. A perem körül bevésett felirat a vázát az uralkodónak ajánlja. A mintát is véséssel készítették. Kr. e. 2300 k. Ø

Ninhursag temploma, szemöldökgerenda a kapuzat fölött:oroszlán-fejű sasmadár (az istennő szimbólumállata) szarvasokkal. Ninhursag a születés és a termékenység istennője, és ellentétben a fejési jelenet reliefével, nehéz megállapítani, mi a kapcsolat a mű és az istenség közt. A szokatlanul nagy méretű /1,07 x 2,38 m/ dombormű 1919- ben került elő, eredetileg rézlemezzel borított fából készült.

Életnagyságú rézfej. Ninivében találták, de bizonyosan az óakkád korból származik. (Kr. e. 2300) Egyesek szerint magát I. Sarrukínt ábrázolja. Figyelem! Az akkád Sarrukín után az asszírok hírhedt királya is ezt a nevet vette föl! Az asszír Sarrukín Kr. e. 721- 705 között uralkodott, két nép, két uralkodó. Időtlen, kortalan, idealizált portréeszmény- nem a személy a fontos, hanem az intézmény, melyet megtestesít. A fiziognómiában a szakáll és a jellegzetes fejpánt az állandó uralkodói reprezentáció része, ezt jóformán teljes egészében az asszírok is átveszik.

Ø Istar istennő domborműves táblája az óbabiloni korból, Kr. e. 1800 k. Ø Istar a növényi és állati vegetáció (maga a Természet), valamint a szerelem és a háború istensége.

Ø Hammurapi sztéléje: Hammurápi és Samas, az igazságosság istene Hammurapi az óbabiloni kor uralkodója volt. A sztélét, mely ékírásos törvényszövegeket tartalmaz, fekete alabástromból faragták Kr. e. 1750. körül Ø

Művészeti Szakgimnázium Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakgimnázium Bodajk 2016