nem indult be a tömeges migráció. Kiinduló tétel - I Az EU migrációs politikája – noha tökéletlen és kiegyensúlyozatlan volt – nem okozott politikai és adminisztratív gondot, egészen addig, amíg (2008 utáni pénzügyi válság és 2011 utáni arab tavasz) nem indult be a tömeges migráció.

Az erre a helyzetre adott három reakció Kiinduló tétel - II Az erre a helyzetre adott három reakció (a migránsok belső „újraelosztása”, célzott kooperáció a küldő országokkal, migráció mértékének csökkentése) innovatív és sikeres lehet hosszú távon, de rövid távon nem látszik működni. A kérdés: Lehet-e, s ha igen , hogyan lehet a rövid távú bajelhárítást és a hosszú távú stratégiai célok megőrzését egyszerre megvalósítani?

Politikai felbuzdulás – policy-változtatások nélkül Helyzetelemzés Politikai felbuzdulás – policy-változtatások nélkül Ennek okai strukturálisak (vagyis elkerülhetetlenek): - A felülről vezérelt „újraelosztás” ellenállást vált ki a tagállamokból, aminek eredménye EU-ellenesség, nacionalizmus és idegenellenesség. A migráció menedzselésének „kiszervezése” a szomszédoknak való kiszolgáltatottság növekedését és az emberi jogok sérülését okozza. A migráció okainak megszüntetéséhez sem elég idő, sem elég pénz nem áll rendelkezésére, ez csak globálisan lenne rendezhető. Mit lehetne tenni? EU-szintű konszenzus az alapvető értékekkel kapcsolatban: sem a nyitott, sem a teljesen zárt határ nem opció Migrációt csökkentő/szűrő szomszédságpolitika Jobb kommunikáció Az EU-n belül több szolidaritás és jobb kooperáció Szubszidiaritás - lokális és civil szervezetek szerepe az integrációban Az irreguláris migránsok visszaküldését hatékonyabbá kell tenni A gyors, könnyű populáris megoldások elkerülendők, de a nem-cselekvés az EU szétesésével fenyeget Lehet-e alkalmas az EU mai struktúrája a megoldáshoz vagy új struktúra kell?

Leckék a frontvonalról, mit tanulhatunk a görögöktől? avagy mit tanulhatunk a görögöktől? Öt lecke, amitől jobb lenne a görögök helyzete, de ebből csak egy innovatív: az EU-ból származó pénzeket nem a központi állami szerveken, hanem a helyi önkormányzatokon kellene átáramoltatni.

hogyan gondolkodnak a németek a menekültekről Birgit Glorius „Meg tudjuk csinálni”, avagy hogyan gondolkodnak a németek a menekültekről Kiindulási pontja a migráció önálló intézményként való felfogásának elmélete. Végkövetkeztetése: az állami túlszabályozása rombol, a migrációban rejlő lehetőségeket csak „helyben” lehet meglelni és kihasználni.

Gondolattöredékek válságról és csapásról Az alapprobléma: egy válság és egy csapás hatása kombinálódott, s ezekre nem lehet azonos módon reagálni, sőt … Az amúgy is lassú és bürokratikus EU-t „béna kacsává” teszik a 2004-ben és azóta csatlakozó országok uralmon lévő elitjeinek (történelmileg és geopolitikailag beágyazott) viselkedése.

Skandináv megoldások: Bezáródások és innovatív megoldások Az innovatív megoldás: Az Eurodac mellett egy Eurofamot is létre kellene hozni, hogy a migránsok le- és ttelepítése hatékonyabban és emberiesebben, az integráció sikesebben legyen végrehajtható.

Alkudozás a menekültekről: a török nézőpont Az EU-Törökország megállapodást egy kísérletnek kell felfogni, aminek sikere esetén a migráció nemzetközi szabályozása is megváltozhat.

Európa bevándorlástól való félelmének kül- és biztonságpolitikai hatásai Nem lehet Európa tömegmigrációval szembeni védelmét komoly beruházások nélkül „kiszervezni”. Nincs általános recept, minden országgal külön kell tárgyalni, s egyedi megoldásokat kell szorgalmazni, de ennek során globális szempontokat (Trump és a klímaváltozás, a poszt-kolonializmus árnyéka, a hazaküldött pénzek szerepe…) is figyelembe kell venni.

Egy közös migrációs/menekültügyi megoldás lehetőségéről az Euro-mediterrán régióban Van az öregedő, gazdag EU és van a szegény, munkaerőben gazdag mediterrán világ ...

Hogyan lehet az „aggódó középosztályt” megnyugtatni: a migráció és a migrációs politikai mozgatórugóiról Az EU migrációs politikáját az „új helyzet”, vagyis a tömeges migráció állandónak tételezése mozgatja. Ha az EU erre az általánossá vált nézetre nem tud a szavazók számára meggyőző migrációs és menekültügyi politikákkal válaszolni, akkor az EU-nak annyi. Az első lépés az „aggódó középosztállyal” szót érteni, azokkal, akik nem idegenellenesek, de tartanak a tömeges migráció okozta bizonytalanságtól. Az ő bizalmukat kell meg(vissza?)nyernie az EU-nak.

Az erősödő határvédelmi kooperáció mellékhatásairól globális nézőpontból A menekültügyi rendszer kivételével nincs a migrációnak nemzetközi szabályozása, csak – sokszor egymásnak ellenmondó – regionális és funkcionális alrendszerei. Hosszú távon a jobban működő határvédelem minden szereplőnek jó, de csak ha nemzetközileg koordinálva történik. Ha ez működik, akkor jöhet a be-, át-, széttelepítés és „kiszervezés” koordinált (és EU által finanszírozott) megoldásainak alkalmazása, amely nélkül a határvédelem nem több „szimbolikus politizálásnál”.