MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.1. Vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere 1.1.1. Érték, hasznosság Vajon mi a gazdagság? Mit jelent az, hogy valaki „jól él”, „jólétben él”, „gazdag”? Az anyagi javak mennyisége nem azonos a gazdagsággal. Egy tárgy önmagában haszontalan, értéke, hasznossága csak egy emberben alakulhat ki. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont, amit az emberek hasznosnak, értékesnek tartanak. De, hogy mit, az igen eltérő, sokszor furcsa, különös. Nézzünk egy-két példát! Gyorsulás Csönd, béke Szimmetria látványa Szeretés Ízek Emberi teljesítmény Messzelátás Mennyit ér a Hubble-űrtávcső? „A csillagászok régóta szeretnék megtudni, hogy mennyi ideje létezik a világegyetem.” (13,7 milliárd év +-10%) 1,5 milliárd dollár - hibás tükörrel 1 milliárdért korrekciós eszköz 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Nézzük – például – az én jólétem néhány elemét! Ház (tégla, beton, kád stb.), kert, kilátás, gyep, beépített szekrény, konyhabútor, kések stb. Nézzük a jegyzet példáit! Ógörög bölcsességek könyve, láda tisztított urán, elektronika-panel egy computer tomográfhoz, professzionális baseball-kesztyű, génkezelt búzacsíra 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Tanulságok Valamilyen anyagi jószág önmagában haszontalan, értékessé csak egy embernél, egy adott szituációban válik. Valami azért értékes, azért jelent vagyont, mert valakinél hasznosnak mutatkozik, valamilyen – „furcsa” – vágy, szükséglet kielégítője. Ha a dolgok rosszul vannak elosztva, akkor kevesebbet érnek. Ilyenkor cserére törekszünk. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan „Értékesség” – „hasznosság” Majdhogynem szinonimák Hasznosság „Egy dolog képessége arra, hogy nekünk boldogságot szerezzen” (Bernoulli, Galiani) „Bármely tárgy azon tulajdonságát értjük alatta, miáltal jótéteményt, előnyt, élvezetet, jót vagy boldogságot létrehozni hajlamos, illetve hajlamos megakadályozni azt, hogy bármiféle kár, fájdalom, rossz vagy boldogtalanság érje azon felet, akinek érdeke szóban forog.” (Bentham) Hasznosság kifejezetten nem egy dolog belső tulajdonsága, hanem a használatával szerezhető élvezet, illetve megakadályozott fájdalom összessége. (Jevons) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Közgazdasági értelemben hasznosságot tulajdonítunk mindennek (legyen az anyagi vagy nem anyagi jószág), amely képes a társadalom valamely tagjának valamely szükségletét kielégíteni, így valakinek hiányérzete van iránta, értékesnek tartja. Az értékes tehát, ami (várhatóan) hasznos – valakinek! 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.1.2. Lehetőségek és választások Mindent egyéni választásokkal, cselekvésekkel magyarázunk. Vannak testületi, bizottsági döntések, de ezeket is visszavezetjük az egyéni döntésekre. Céljai is csak az embernek lehetnek, bizottságnak, vállalatnak, országnak önmagában nem. Az egyén előtt cselekvési lehetőségek kínálkoznak, és ezek közül választ. Két alapvető választási mechanizmus Racionális döntés Társadalmi normák szerinti választás (öltözködés) Ezzel nem nagyon foglalkozunk. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Racionalitás A közgazdaságtan alappillére Mégis alig megragadható, definiálható Amit a gazdaságtan nem tekint racionálisnak, azt a pszichológia még tekintheti annak. Homo oeconomicus Egyéni önérdekkövetés Társadalmi normáktól, erkölcsi szabályoktól függetlenített, örömszerző, illetve kínt elkerülő hasznosságérzet. „Okos kalkuláció” A homo oeconomicusra nem jellemző, hogy Cselekvéseit erkölcsi normák, érzelmek, tudattalan vágyak és félelmek, belső késztetések kormányozzák. Társadalmi lény, tagadja a közérdek létezését. Nincsenek belső motivációk (nem tesz jóleső dolgot énképe miatt) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Árnyaljuk a homo oeconomicus egoista képét! Úgy tűnik, hogy gyakorta készek vagyunk más emberek hasznosságának növelésére saját hasznosságunk csökkenése árán. Ez az altruizmus. Valóban erről van szó, vagy csak „úgy tűnik”? Lehet, hogy valójában ezekben az esetekben is önérdekünket követjük? Pl. későbbi viszonzásért, elismerésért Az önérdekkövetés mindenképpen alapvetőbb, mint az altruizmus, hiszen, ha nem lennének „önző élvezők”, nem lenne értelme az altruizmusnak sem. (Kína) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Erősnek látszó bizonyítékok vannak azonban arra, hogy létezik „igazi” altruizmus. Szülők gyerekeik általi segítése. Súlyos beteg segítése. Anonim adakozás. Adóbevallás, amikor kockázatmentesen letagadható lenne. Persze ezek is megkérdőjelezhetők: Társadalmi megvetés elkerülése, „közismerten névtelen adakozó” stb. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Szokásos „áthidaló megoldás” a logikai kapcsolat megfordítása: Nem a racionalitás alapján dönti el, hogy mit cselekszik, hanem cselekvése alapján, hogy mi neki a racionális. Ez ügyes megoldás, azonban innentől kezdődően a cselekvés magyarázatára, esetleg előrejelzésére már nem használhatjuk a racionalitás modelljét. Összességében megállapíthatjuk, hogy a racionalitás világába azért sok minden begyömöszölhető, legalábbis, ami a racionális vágyat illeti. Most térjünk át az öröm maximalizálására! 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Öröm maximalizálása Tipikus példa az egyetlen áruházban való adott pénzösszeg elköltése. Hasznosságmaximalizálás, értékmaximalizálás. Valójában várható hasznosság maximalizálás. Összességében Racionális döntéskor az ember azt cselekszi, aminek a legnagyobb a hasznossága, azaz maximalizálja hasznosságát. Emberképünk eredmény-centrikus, azt teszi, amitől a legnagyobb (hasznosságban mért) eredményt reméli. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan „Nem racionalitás” Néhány zavaró részlet, jelenség. Az eredmény-centrikus cselekvés sokszor a visszájára is fordul. Álmatlanság, impotencia, dadogás Nem tudunk valamire szándékosan nem gondolni, szándékosan spontánok lenni, szándékosan hinni vagy felejteni. Nem tudjuk magunkat szándékosan meglepni vagy becsapni. A választások és a lehetőségek összekeverése. A munkáscsaládok gyermekei miért maradnak ki a felsőoktatásból? Mert nincs rá pénzük (azaz lehetőségük). Mert értékviláguk eltérő, és nem választják ezt. Az utcán éjszakázóknak ez az egyetlen lehetősége, vagy választásról van szó pl. hajléktalanszálló, hazamenetel stb. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Vannak olyan esetek is, amikor a választások és a lehetőségek együtt alakulnak. A jó körülmények között élőkben a késztetés, a hajtóerő nincs meg a tanulásra, míg a rossz körülmények között élőknek lehetőségük nincs a tanulásra. Itt a jóléti szint mind a választásokra, mind pedig a lehetőségekre hatással van. Az emberek hajlamosak arra, hogy vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. Ne azt tegyék, amire vágynak, hanem arra vágyjanak, amit tettek. „Savanyú a szőlő”, illetve önmagunk utólagos győzködése, hogy mennyire jó, amit tettünk. Néha „direkt” szűkítjük lehetőségeink halmazát Akaratgyengeség Ivás, evés, fogorvos, kondi-terem, nyugdíjbiztosítás, előtakarékosság Stratégiai interakció Bomba hatástalanítási lehetőségének látványosan kizárása Hídfelégetés 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Vágy-vezérelte irracionális gondolkodás Jellegzetes emberi hajlam: az információkat olyannak látni, amilyennek szeretnénk. Ez nem szándékos torzítás, tudattalanul hat, ugyanúgy nem irányítható, mint pl. felejtésünk. Mindez megbújhat az információgyűjtésben is: addig és olyan bizonyítékokat gyűjtök, hogy végül azt mondhassam: Ugye, hogy ez a jó! Nem csak a racionális viselkedés lehet a célok elérésének legjobb eszköze. Sokszor az egyes lehetőségek összemérhetetlenek. Például a továbbtanuláskor hozott döntés is. Nyilván a kínálkozó lehetőségek különbözőek, de nem tudom őket döntésem előtt kipróbálni. Túl keveset tudok a racionális döntéshez. Vegyünk egy másik példát: egy vállalati kutatás-fejlesztési döntést! Fel kell mérni a pozitív döntéssel járó bevételeket és kiadásokat. (Már ezek is bizonytalanok.) Nagy kérdés továbbá a többi vállalat viselkedése. Vajon ezek is belekezdenek hasonló projektekbe? Nincs megragadható támpontunk a racionális döntéshez. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Ilyenkor megoldás lehet Megelégedésre törekvés Válasszuk azt, ami elég jó! (Herbert Simon, 1978) Pénzfeldobás Az emberek nem szeretik az indoknélküliséget… Értékelhetetlenség tagadása „Racionalitásba vetett irracionális hit” Inkább költségesen tovább kutatnak információkért. A „második tizedesjegy” alapján döntenek. Próbálkozásos, evolúciós módszer Arra számítok, hogy a véletlen „mutánsok” valamelyike majdcsak megfelelő lesz. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Az információgyűjtés racionalitása Nem elég az összegyűjtött információk alapján racionálisan dönteni, hanem az információgyűjtésben is racionálisnak kell lenni. A több információ, az alaposabb mérlegelés javíthatja a választás eredményességét, viszont megy vele az idő, nőnek a költségek. Orvosi diagnózisállítás Gyermekelhelyezési perek Vállalati beruházási döntés Bármelyik gyors döntés jobb lehet bármelyik lassúnál. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.1.3. Csere, alternatíva költség, hatékonyság Az önkéntes cseréknél nem egyenlő értékek cserélnek gazdát, hanem mindkét fél nyer! Mindenki beáldoz valami számára értéktelenebbet valami számára értékesebbért. Ha az ógörög könyvet, a láda tisztított uránt, az elektronika-panelt, a baseball-kesztyűt és a génkezelt búzacsírát elcseréljük egy házra, akkor nekünk a ház ér többet, cserepartnerünknek pedig e tárgyak. A cserén keresztül mindkét fél, tehát az egész társadalom is gazdagodik. A csere jó. Ha a tárgyak jobb kezekbe kerülnek, gazdagodás történik. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Mondhatjuk persze, hogy a cserék semmi újat nem hoznak létre, legfeljebb a dolgokat rendezik értékesebb formára az emberek között. Miért, az iparban vagy a mezőgazdaságban nem ez történik? A csere, a kereskedés is termelőtevékenység, a gazdagság, a jólét növelésének forrása. A dolgok létezése ugyanis még kevés, ezeknek jókor, jó kezekbe is kell kerülniük. (eső, napsütés) Ehhez kell a csere, a kereskedés. Kereskedővel vagy anélkül 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Cserénél valami hasznosért beáldozunk egy kevésbé hasznosat. „Áldozunk”, azaz költséget vállalunk. A költségek az alternatívák költségei, nem a megszerzett jószághoz kötődnek, hanem az elvesztett alternatívához. A költségek alternatíva költségek. Az emberek a hasznosság, az érték maximalizálására törve olyan döntéseket hoznak, amelyeknél a nyert hasznosságok magasabbak, mint az elvesztettek, azaz az alternatíva költségek. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan A hatékony („jó”, „értelmes”, „racionális” stb.) nem objektív fogalom! Valami eredmény (valami érték) és valami áldozat (ez is valami érték) viszonya. Az értékek hozzárendelése viszont erősen szubjektív, így a hatékonyság megítélése is egyéni! Hogyan hatékony Budapestről a Balatonhoz utazni? Hatékony-e színházba járni? Hatékony-e zakót viselni? Hatékony-e a Hubble-űrtávcső? Mivel hatékonyabb egy családi házat fűteni, fával, gázzal vagy napenergiával? „Technológiai hatékonyság” – az mi? 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Mivel a hatékonyság („értelmesség”, „helyesség”) megítélése igen szubjektív, így örök viták tárgyai is. Nem az a kérdés, hogy „Melyik változat a hatékonyabb?”, hanem az, hogy „Kinek a joga dönteni a változatok között?”. Magántulajdon és társadalmi „játékszabályok”: kinek a joga megítélni az egyes változtatok hatékonyságát. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Ha szerintünk valami értelmetlen a világban, nem hatékonyan használják fel, a költségeket és a hasznokat nem a „valós értékükön” veszik figyelembe, akkor valójában a tulajdonjogok és társadalmi játékszabályok ellen van kifogásunk. Szubjektív közgazdaságtan 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.1.4. Komparatív előny és az ár Két borász – egy „jó” és egy „rossz” (?) 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokaji villányi szamorodni kékfrankos 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan A szamorodni a tokaji gazdánál relatíve olcsóbb, hatékonyabban termeli: „A tokaji gazdának komparatív előnye van a szamorodni előállításában.” Tokaji: 1 l szamorodniért 0,5 l kékfrankost Villányi: 1 l szamorodniért 1,25 l kékfrankost A „kékfrankosban” viszont a villányi a jobb, ebben neki van komparatív előnye Tokaji: 1 l kékfrankosért 2 l szamorodnit Villányi: 1 l kékfrankosért 0,8 l szamorodnit 9 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 10 Szakosodjanak komparatív előnyeik szerint, majd cseréljenek egy az egyben! 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokaji villányi szamorodni kékfrankos Mindketten jobban járnak! 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 10 Legyen a kétfajta bor fogyasztási aránya fele-fele mindkét környéken! A szakosodás és cserélés még többletköltségek esetén is megérheti. („export-import”) 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokaji villányi szamorodni kékfrankos 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Nézzük meg a példa egy másik aspektusát is! Mi a helyzet akkor, ha egyik vagy mindkét bortermelő számára adódik egy másik borfajta, aminek termelése ezeknél is előnyösebb? Akkor rossz lenne a példánk… Nincs értelme a „szamorodni vagy kékfrankos?” kérdéssel foglalkozni, ha van valami még jobb. Az áldozat mindig a következő legjobb. Gazdasági mérlegelés mindig a két legjobb lehetőség között történik! 11 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 11 Nézzük meg azt a helyzetet, amikor a szamorodni ára olyan magas, hogy mindkettőnek annak termelése érné meg. Ilyenkor kell lennie valakinek, aki „kékfrankosban jó”. Az nem lehet ugyanis, hogy valami olcsóbb, mialatt mindenki drágábban (nagyobb áldozatok árán) állítja elő. Ha van a kékfrankosnak „jó” termelője, akkor viszont a tokaji gazda tönkremegy, hiszen a szamorodnit drágábban állítja elő. Ez is lehetetlen! Nézzük a tokaji költségeit: föld, segédmunka, berendezések, „borász-vállalkozó”. Valamelyik költség meghatározása hibás! Leginkább a tokaji „borász-vállalkozó” lesz alacsonyabb költségű (szegényebb ember). 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 11-12 A dolgok költsége, ára (földdé, gépeké, embereké stb.) az emberek értékítéletei szerinti legjobb felhasználási lehetőségükhöz igazodik! Ha a tokaji föld legjobb felhasználási lehetőségének a szamorodni termelést tartják, akkor a tokaji föld értéke az emberek szamorodnihoz kapcsolt értékítéletéhez igazodik. A legjobb felhasználási lehetőségén azonban minden és mindenki versenyképes, legfeljebb keveset ér, szegény lesz. Mindenki akkor jár a legjobban, ha tulajdonát és munkaerejét komparatív előnyeik szerint használja, majd cserél. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 12 Ez adja a szakosodás és csere ösztönzését, az „ezermesterség” feladását. „Mi leszel, ha nagy leszel?” Az emberek cserék utáni igénye egy megfelelő csereeszköz, a pénz megjelenését eredményezte. A pénz elvont hasznosságot fejez ki. Nem közvetlenül nyújt hasznosságérzetet, hanem a hasznosságérzet lehetőségét teremti meg. A pénz hasznossága azon jószágok hasznosságával egyezik meg, amelyeket meg lehet vásárolni érte. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 12 A cserepartnerek összehozása is költséges Szállítás Lehetőségek felkutatása Ezeket nevezzük tranzakciós költségeknek. Kereskedők Nekik éppen a cserepartnerek összehozásában van komparatív előnyük. Alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és szakosodáshoz szükséges információt (illetve szállítást), mint mások. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 12 A kereskedők versenyeznek egymással, de a termelőkkel és fogyasztókkal is. „A kereskedők az emberek tudatlanságából húznak hasznot.” Igen Pont úgy, mint pl. az építészek, az orvosok … 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 13 A költségek tehát nem objektív dolgok, nem tárgyakhoz kötődnek, hanem valakinél jelentkeznek. Mert az adott dolog miatt elveszti a „más” nyújtotta hasznosságot. A költségek a „más” felhasználási lehetőségek emberi értékeléseihez kötődnek tokaji föld értéke (költsége) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 13 A költség tehát a beáldozott hasznosságok értékéből adódik, határértelemben, a valakinek szempontjából. Csak az számít, hogy „még mennyi” áldozatot kell hozni! Ezek határ alternatíva költségek. Nézzünk egy-két példát! Rossz Hubble-űrtávcső javítása Félig kész vízlépcső Fűtés („feltekerés”, kiépítés, korszerűsítés) Még egyszer Elsüllyedt költségeket nem Határ alternatíva költségek igen 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 13-14 A termelésben is helyettesítési lehetőségek! Legjobb technológia nincs! Autópálya-építés Újdelhiben Betonvésés vésővel és kalapáccsal A „kínálás” egy hajlandóság valamiről való lemondásra, „odaadására” pénzért cserében. A kínáló azokat az áldozatokat árazza be, amiket az újabb egység előállításáért hoz meg. Valami előállításának költségeit, azaz áldozatait, térítteti meg. Milyen költségeket? A már említett határ alternatíva költségeket. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Néhány példa… Hozzá tartozik-e a régi villamosok értékéhez, hogy sokan élvezik látványukat? Ha többen kezdik élvezni e látványt, hatékonyabbá kezd válni a régi villamos, mint az új? Melyik a hatékonyabb az elektromos vagy az akusztikus gitár? Az autóversenyzés pazarolja a benzint? Miért látjuk azt, hogy sok „gazdag cégnél” is régi géppel termelnek, ahelyett, hogy korszerű, „hatékony”, újat használnának? 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Néhány példa… Ha én gépelek a leggyorsabban az egyetemen, akkor nekem kell gépelnem? „Minden állampolgárnak ingyen hozzá kellene jutni a szükséges orvosi ellátáshoz!” „Egy átlagos családnak legalább havi 150 ezer forintra van szüksége a megélhetéshez.” Nagyban sújtaná-e a szegényeket a víz árának drasztikus emelése? 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Néhány példa… Európában vajon nagyobb a szükség a légkondicionálókra, mint Afrikában? A Mona Lisa értéke valóban felbecsülhetetlen? Többet ennénk-e, ha olcsóbb lenne az élelmiszer? 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Néhány példa… Ha munkáltatója 30 Ft-ot fizetne magán-gépkocsija használatáért, mely kiadásait mérlegelné? A) Autója ára; B) Biztosítási díja; C) Kopása; D) Fogyasztása Miért fizetnek a multinacionális vállalatok különböző országokban – ugyanazért a munkáért – különböző béreket? Ön saját tulajdonú irodát használ, miközben emelkednek az irodabérleti díjak? Nőnek költségei? 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Néhány példa… Nőttek-e az elmúlt 10 évben lakhatási költségei Magyarországon azoknak, akik nem változtattak lakhelyet? Miért különböznek a parkolási tarifák? Ha kiszélesítenék a Szilágy Erzsébet fasort, megszűnnének-e a dugók a Moszkva térnél? 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.2. Részvényesi érték maximalizálása 15 1.2. Részvényesi érték maximalizálása 1.2.1. Profit „Talán nincs még egy fogalom vagy kifejezés a köz-gazdaságtanban, amelyet olyan sokféle megtévesztő értelmezéssel használnának, mint a profitot.” Teljes bevétel – összes költség Bér, ez nem profit Bérleti díj, ez nem profit 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 15-16 1.2.1.1. Kamat, hozam Ez sem profit 1 év múlva most 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 16 1.2.1.2. Kockázatmentes kamat Kockázatmentes kölcsön kamata Pozitív időpreferencia (jobb ma egy veréb, mint…) Technikai, technológiai, gazdasági fejlődés Ezekért kompenzáció, fizetség 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 17 1.2.1.3. Kockázatos hozam Kockázatos befektetés várható hozama Kockázatkerülés Hasznosságveszteség Ezért kompenzáció, fizetség 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Kockázat eltérés a várható értéktől ingadozás szórás Normális eloszlás sok tényező hatása Központi határeloszlás „igazi véletlen” várható érték - szórás Várható hozam 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 17 F1 F0 E(F1) rf E(r) Kockázatmentes kölcsön Kockázatos befektetés 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.2.1.4 Várható és tényleges profit 18 Bevétel mínusz költségek Bérek, bérleti díjak, kamatok Egyéb „nyilvánvaló” költségek (beszállítók, közüzem, adók stb.) A maradék (nyereség vagy veszteség) a vállalkozás tulajdonosáé. Ez csak akkor profit, ha még levonjuk a tulajdonos költségeit is. Bérét, tőkéjének kamatát, vállalkozásba bevitt vagyontárgyainak bérleti díját A maradék a profit! 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 18-19 Lehetséges-e egy versenyző piacgazdaságban az, hogy egy üzleti tevékenységnek tartósan „csak úgy” profitja legyen? Nem, mert jönnek a versenytársak… A profithoz kell valami „különleges” tudás Éppen annyira „különleges”, mint más szakmákhoz. Arbitrázs, újítás és utánzás. Kreativitás, intuíció, vezetői karizma, határozottság stb. A vállalkozónak ezekben van komparatív előnye. Az ő egyfajta „teljesítményalapú béreként” is megragadható a profit. A vállalkozói tudás „sima bérként” meg is vásárolható és el is adható. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 19 Vállalkozói tudás – menedzser Kockázatvállalás kérdése Ez nem vállalkozás Inkább minden vállalkozás kapcsolt része Profit Várható Tényleges „Ügyesség” – „Szerencse” Befektető – részvényes – vállalkozó – menedzser Tulajdonos Őt illeti a profit Hatalma van arra, hogy a profitmaximalizálás (a várható profit) legyen a vállalati alapcél. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1.2.2. Részvényesi érték 20 Vállalat Részvénytársaság Részvényes (tulajdonos) Részvényesi cél Gazdasági jellegű hasznosság Pénzben mért bevételek és költségek Részvényesi érték maximalizálása Profit maximalizálása 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1.2.3. Megbízó és ügynök 21 Korai kapitalista vállalat Tulajdonos és a menedzser ugyanazon személy Teljes vagyonával felel Tömegtermelés, tőkekoncentráció „Közösködés” Egyetemleges felelősség problémája Részvénytársaságok Korlátolt felelősség Világos társulási arányok Jogi személy Tulajdonos és a menedzsment elválik Adható-vehető 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 22 Több tulajdonos – egy vállalkozás Menedzselés átadása „ügynököknek” Képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma „Figyeltetés” Szakemberekkel Piaci alapon Csak ameddig megéri 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 22 1.2.4. Szabad pénzáramlások A vállalati gazdasági elemzések célja kifejezetten a részvényesi célokhoz „tapad”. A vállalat működését a vevői befizetések, valamint a bérek, beszállítói és egyéb költségek, adózás és hitelügyletek után tekintjük. Ezek a maradékok a „szabad pénzáramlások”. Ez még nem profit Ha a szabad pénzáramlásokat csökkentjük a tőkeköltséggel, akkor jutunk el a profithoz. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan E(F1) E(F2) E(Fn) E(FN) F0 … N n 2 1 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.3. Vállalkozásgazdaságtan elemzési alapjai I. 23 1.3. Vállalkozásgazdaságtan elemzési alapjai I. 1.3.1. Üzleti gazdaságtani elemzések és a korlátozott racionalitás Tökéletesen racionális gazdasági elemzés „Jó – nem jó?” és „Melyik a jobb?” Beágyazott elemzések tömege, végtelen apró elemzések láncolata Korlátozott racionalitás A gazdasági elemzések „méretgazdaságossága” 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.3.2. Pénzáramlások becslése – kompromisszumokkal 24 1.3.2. Pénzáramlások becslése – kompromisszumokkal Éves pénzáramlások „Szakértők – pénzügyesek” 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan „szakértők” Költségek Db Ár „pénzügyes” E(F1) E(F2) E(Fn) E(FN) F0 … N n 2 1 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.3.2.1 Várható pénzáramlások és a kockázat elválasztása 24 1.3.2.1 Várható pénzáramlások és a kockázat elválasztása E(F1) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan E(F1) E(F2) E(Fn) E(FN) F0 … N n 2 1 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.3.2.2. Reálértelmű pénzáramlás-becslés 25 1.3.2.2. Reálértelmű pénzáramlás-becslés Alapszabály, hogy egyeztetni kell a tőke költségének megadásával. A tőke költségét reálértelemben adjuk majd meg. Jellegzetes problémák Relatív árváltozások Értékcsökkenés leírási szabályai Az elszámolható összeg reálértékben kisebb lesz, mint nominálisan értelmezve! 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.3.2.3. Bevételek és költségek megragadása 25-26 1.3.2.3. Bevételek és költségek megragadása Nem utólagos bevétel-költség elemzések, hanem jövőre vonatkozó becslések! Csak a döntés miatt fellépő bevételek és költségek „Vele – nélküle” „Elkerülhetetlenül” fellépő bevételek és költségek nem számítanak Múltban már megtörtént Múltban már eldőlt Ezek elsüllyedtek 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 26 Költségek megragadása Még nem beszerzett, nem megvásárolt, de korlátlanul rendelkezésre álló erőforrások Költség a beszerzési („piaci”) ár Már meglévő erőforrás Nem pótolható munkaerő, eszköz stb. Milyen legnagyobb többletérték előállítására képes Dolog eladásából, ekkor a költség az eladási („piaci”) ár. Másik projektünknél termelt értéktöbblet (mekkora a „másik” projektnél a többletérték ahhoz képest, mintha nélkülöznék) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 26 Már meglévő erőforrás Pótolható (beszerezhető) Értéke nem lehet nagyobb vételi („piaci”) árnál. Értéke nem lehet kisebb az eladási árnál, illetőleg a „máshol” jelentkező többletérték előállításnál. A költség akkor nulla, ha eladhatatlan, máshol használhatatlan erőforrásról van szó. Bevételeknél se feledkezzünk meg a származékos hatásokról! 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Példa Tervezett egyéves projektünkön két munkatársunk dolgozna. Mindegyikük fizetése évi 2 mFt. Egyiküket egy másik területről csoportosítanánk át, ahol – sokéves rutinja miatt – „dupla” munkát végez. Másikuk helyett ugyan fél áron is találnánk új munkaerőt, de sajnos már leszerződtünk vele. Máshol nincs számára munka. Mekkora bérekkel számoljunk? 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Példa Tervezett projektünk során felhasználnánk vállalatunk raktárkészletét. Tavaly vettük 10 mFt-ért. 5 mFt-ért eladható (illetve megvehető). Felhasználásával új termékeink 8 mFt-tal adhatók el többért. Ha egy másik projektben használnánk fel, ott 7 mFt-tal emelné a profitot. Mekkora költséggel számoljunk? 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Példa Projektünk marketingköltsége 50 mFt, azonban hatására más projektünk bevételei (költségei nem) is emelkednek 10 mFt-tal. Mekkora értékkel számoljunk? 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Példa Műemlék kastélyunk csak szálloda vagy múzeum funkciójú lehet, esetleg bérbe adhatjuk irodának. Most a szálloda ötletet fontolgatjuk. A bérbe adás évi 10 mFt-ot hozna. Múzeumként 30 millió profitot hozna, igaz, ez csak 15 millióval több annál, mintha a múzeumot máshol valósítjuk meg. Mekkora éves költséggel kalkuláljunk? 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 26 Nézzük tovább a költségeket! Fix és változó költségek 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Q C FC 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Q C VC Méretgazdaságosság Méretgazdaságtalanság 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 26-27 Fix + Változó = Összes De vigyázzunk! A fix költségek elsüllyedt költségek, így irrelevánsak. Vagy, valójában változó költségekről van szó, csak elemzési praktikumból tekintjük ezeket fixnek. Kvázi fix költségek Elkerülhető fix költségek Korlátozottan racionális gazdasági elemzési mozzanat itt is! „Zöldmezős” sörgyárépítési példa Portásfülke 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.3.2.4. Minden adó utáni szemlélet 28 1.3.2.4. Minden adó utáni szemlélet Adózástól nem tekinthetünk el… Minden adó utáni értelem Ha most kivenném a pénzem a vállalkozásból eladnám részvényeimet és az árfolyamnyereséget leadóznám és/vagy osztalékot kapnék és azt adóznám le, akkor ennyi pénzem lenne. Ehhez képest várhatóan több pénzhez jutok-e, ha megvalósítjuk a projektet, majd ezután „veszem ki” a pénzem. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 28 1.3.3. Osztalékközömbösség Térjünk vissza a szabad pénzáramlásokhoz. Ezek vajon megegyeznek az adózás utáni osztalékokkal? A válaszhoz előbb meg kell érteni az osztalékközömbösség feltételezését. Eszerint a részvényes vagyoni helyzete független az osztalékfizetés ütemétől Ehhez kell Részvényesi érdek tökéletes képviselete (üres vagy teli kassza) Nulla tranzakciós költségek Hatékony tőkepiaci árazódás Torzításmentes adórendszer 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.3.4. Pénzáramlások függetlensége 29 1.3.4. Pénzáramlások függetlensége Osztalékközömbösség Szemléletbeli következmény Nem a vállalati érték maximalizálása a cél, hanem a részvényesi Elemzési következmény A szabad pénzáramlások azonosak az adózás utáni osztalékokkal? Nem feltétlenül, értéküket tekintve viszont igen. Ha viszont ez így van, akkor legegyszerűbb úgy tekinteni, mintha a szabad pénzáramlásokat mindig azonnal kifizetnék osztalékként. Lehet, hogy nem így van, viszont ez a részvényesi szempontból közömbös. Úgy tekintjük, mintha állandó ki-be fizetgetés lenne. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 29-30 Nagyjelentőségű ez a megközelítés Az egyes üzleti projektek pénzáramlásai így nem „keverednek” össze. „Zsebből-zsebbe” Egy projekt pénzáramlásai önmagukban tekinthetők, tekintendők! Ez a pénzáramlások függetlenségének elve „szabad pénzáramlások” - „adózás utáni osztalékok” - „nettó pénzáramlások” A pénzáramlások nem tartalmazzák a tőke költségét, így ezt le kell még vonjuk. Annak a tőkének a költségét, amit „nem vitt el”, amit – ha legtöbbször közvetve is –, de beruház. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 31 E(F1) E(F2) E(Fn) E(FN) F0 … N n 2 1 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1.4. Tőkeköltség 31 A tőkepiac a tőke piaca Különböző időtávú és kockázatú pénzeket cserélnek biztos jelenbeli pénzre. A befektetők tőkepiaci preferenciáit, kockázatérzékelését és a befektetések értékelődését vizsgáljuk majd meg. Alapcélunk a tőkepiaci árfolyamok modelljének a levezetése. CAPM (Capital Asset Pricing Model) Ez a legáltalánosabb, legszélesebb körben alkalmazott pénzügyi modell. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.1. Várható hasznosság maximalizálása 31 1.4.1. Várható hasznosság maximalizálása Vajon, hogyan döntenek az emberek? Ha a helyzet kockázatos A: 10000$ 60%-kal és 0$ 40%-kal B: 6000$ 50%-kal és 4000$ 50%-kal A: Danubius havi 2,5%-ért B: PannonPlast havi 3,3%-ért Talán a várható érték alapján döntünk? Talán a „matematika”? Bernoulli szentpétervári paradoxon 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Nem a kimenetelek (pénz)összege számít, hanem azok következménye, „hasznossága”. Az emberek tehát nem a várható értéket, hanem a várható hasznosságot maximalizálják: W* induló vagyont tekintve legyen F pénzösszeg ΔW „okozója”. E felfogás mellett mindegy, hogy W vagyon vagy F pénzösszeg hasznosságának maximalizálásáról beszélünk: 32 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 33 1.4.2. Kockázatkerülés De vajon mi adja a várható érték és a várható hasznosság maximalizálása közötti alapvető különbséget? A vagyon, pénz nagyságának növekedése nyilván nem lesz egyenesen arányos annak hasznosságával. Mert akkor mindegy lenne, melyik várható maximalizálásáról beszélünk. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.2.1. Pénz csökkenő határhasznossága 33 1.4.2.1. Pénz csökkenő határhasznossága MU(F) MU(W) W, F U(W) U(F) Több pénz, jobb... természetes alapú logaritmusfüggvények-kel közelítjük "A vagyon növekményének hasznossága fordított arányban lesz a már korábban birtokolt javak mennyiségével." (…) "Figyelembe véve az emberi természetet, úgy vélem, hogy a fenti hipotézis sokakra látszik érvényesnek.” (Bernoulli) Ezzel a megközelítéssel már a szentpétervári-játék várható hasznossága is konstanssá válik, ebből kifolyólag pedig a játékért racionálisan felajánlott összeg is véges lesz. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.2.2. Várható hozam - szórás preferencia-térkép 34 1.4.2.2. Várható hozam - szórás preferencia-térkép Továbbra is arra keressük a választ, hogy miként döntünk kockázatos körülmények között. Egy modellben összegezzük az eddigieket várható hasznosság maximalizálást pénz csökkenő határhasznosságát normalitás feltételezését 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 34 E ( F B ) σ r E ( F C ) σ r F A E(U) E(U*) E ( F D ) σ r Egészítsük mindezt ki annyival, hogy FA-t, E(FB)-t, E(FC)-t és E(FD)-t F0 befektetésével érhetjük el. Így hozamokra térünk át. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 35 E(U*) E(r) σ(r) σ(rD) E(rD) σ(rC) E(rC) σ(rB) E(rB) rA 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 36 Kockázat kerülés: egyéni görbeseregek a kockázathoz kötődő egyéni preferenciarendszerek szerint: W U W U E(r) σ(r) E(r) σ(r) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan W U(W) a b U(a) U(b) W U(W) a b U(a) U(b) b W U(W) a U(a) U(b) σ(r) E(r) σ(r) E(r) σ(r) E(r) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.3. Hatékony portfóliók tartása 36 1.4.3. Hatékony portfóliók tartása A várható hasznosság maximalizálása, a kockázatkerülés és a racionalitás feltételezése, kiegészítve a tőkepiac kínálta lehetőségek jellegzetességeivel, a hatékony portfóliók tartásának gondolatához vezet. Harry Markowitz: 1952. Portfolio Selection A portfolió egészen más dolog, mint egyedi értékpapírok egyszerű összessége. Markowitz olyan befektetőknek állít össze portfoliókat, akik „a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják”. E(r) σ(r) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 37 Egy kis sztochasztika… Valószínűségi (véletlen) változók összegződése érdekel minket. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy-egy rész (egy-egy befektetés, értékpapír), mennyiben határozza meg egy egész befektetői portfólió hozamának, mint valószínűségi változónak, egyes paramétereit. Az eloszlásokat mind normális eloszlásúnak tételezzük fel, így ezzel külön nem foglalkozunk. Marad a várható hozam és a hozam szórása 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan E(r1) E(r2) E(r3) E(r4) E(rj) E(r8) E(rk) E(r6) E(r5) E(r7) ai a1 a2 a3 a4 a7 aj a6 a5 ak a8 Hidak Tánc E(ri) E(rp) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 37-38 Csak két elem esetén 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 38 Egyes korrelációjú elemek esete 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 38 Nullás korrelációjú elemek esete Kioltás Hidak, tánc Elemszám függő 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 38 Összefoglalva 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 38-39 A negatív korrelációk esete „Gyorsabb a kioltás” Nem kell végtelen sok elem Köztes esetek Pozitív, de egynél kisebb A szórás csökken, de nem a nulláig Negatív, de mínusz egynél nagyobb Gyorsítja a szóráscsökkenést, de nem annyira Általános szabály Ha nincs tökéletes együttmozgás, akkor a szórás csökken. Minél kisebb a páronkénti átlagos korreláció, annál inkább közeledik a nullához. Ez adja a portfólióelmélet lényegét! 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Egy „egyszerű” példa: Napszemüveg - Esőkabát Napszemüveg Esőkabát Napos szezon 50 25 Esős szezon 25 50 50-50% 37,5 37,5 37,5 37,5 25-50 25-50 (nincs rá hatással a sztochasztikus kapcsolat) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 39 1 3 2 kij= -1 kij= -0,5 kij= 0 kij= 1 kij= 0,5 3,3 17,1 j E(r) σ(r) U 3 2 1 2,5 11,4 i 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 40 σ(r) E(r) i j k 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 41 σ(r) E(r) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan r 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Diverzifikálni jó ha költségmentes lényegében az Ha jó és „olcsó”, akkor élni fognak vele az emberek. „A diverzifikáció megfigyelhető, domináns magatartási szabály, amely sem mint hipotézis, sem mint alapelv nem vethető el.” (Markowitz) Sőt, maximálisan élni fognak vele, azaz ún. hatékony portfoliókat fognak tartani. Gyakorlatban közel hatékonyakat Hozzávetőleg 20-25 részvény is elég 41 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 41 σ(r) E(r) Hatékony portfóliók B A 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

(közelítően) hatékony portfolió 41 σ2(r) Portfólió elemszáma diverzifikálható kockázat (közelítően) hatékony portfolió nem diverzifikálható kockázat 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

(közelítően) hatékony portfolió E(r) 41 Hatékony portfóliók A (közelítően) hatékony portfolió B σ2(r) Portfólió elemszáma diverzifikálható kockázat nem diverzifikálható kockázat 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 42 Markowitz csak étlapot kínál, a többi „emberi” dolog. σ(r) E(r) A Hatékony portfóliók B1 B2 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan rP 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan rP 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.4. Piaci portfólió tartása 43 1.4.4. Piaci portfólió tartása Markowitztól annyit tudtunk meg, hogy a kockázat érzékelése a portfólióba való beágyazottság (a korrelációs kapcsolatrendszer) miatt meglehetősen bonyolult. Sharpe: „A portfólióelemzés egy egyszerűsített modellje” (1963) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.4.1. A Sharpe-féle modell egyszerűsítő feltételezései 43 1.4.4.1. A Sharpe-féle modell egyszerűsítő feltételezései A tőkepiaci: 1. Sok befektető van, akik árelfogadók. 2. Az adóknak és a törvényi szabályozóknak nincs hatása a befektetői preferenciákra. 3. Tökéletes az informáltság. 4. Nincsenek tranzakciós költségek. A befektetők: 1. Markowitz-féle portfólió-modellt követik. 2. Várakozásaik homogének. Befektetési lehetőségek: 1. Tőzsdén forgalmazott kockázatos értékpapírok, valamint kockázatmentes befektetés és hitelfelvétel. 2. A kockázatmentes befektetések és hitelfelvételek kamata megegyező és állandó. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan A kockázatmentes lehetőség bevonásának következménye: 44 σ(r) E(r) i j pl.: -0,5i + 1,5j pl.: 0,4i + 0,6j 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 45 A homogén várakozások és a kockázat- mentes lehetőség bevonásának következménye: σ(r) E(r) A C1 M C2 rf 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Nem lehet más, mint a piaci portfólió! 45-46 Nem lehet más, mint a piaci portfólió! rf C2 C1 σ(r) E(r) A M 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1.4.4.2. Tőkepiaci egyenes 46-47 Piaci portfólió σ(r) E(r) M Tőkepiaci egyenes E(rM) σ(rM) rf 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 47-48 Összefoglalva: Minden befektető a kockázatos értékpapírpiac egészének arányait mintázó portfólióban, azaz a piaci portfólióban tartja kockázatos befektetéseit. Ezt kombinálja a kockázatmentes lehetőséggel. Az egyéni választások tehát: 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Befektetői hatékony portfólió rf rM E(rM) M piaci portfólió + rf A kockázatra gyakorolt hatást elég nehéz kihámozni… k=1; k=0; k=-1; 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.5. Béta kockázati paraméter 47 1.4.5. Béta kockázati paraméter A piaci portfólió tartásának belátásával megnyílik az út az egyes befektetések releváns kockázatának megadására. Legalább ismerjük a „zsebet”. Ennek alapján kell értékelnünk i lehetőséget. Vizsgáljuk meg, hogy mitől függ, hogy egy i befektetés (értékpapír) kedvezően vagy kedvezőtlenül változtatja meg a befektető portfólióját. A releváns kockázat független f-től, tehát mindenkinek azonos! A kockázatmentes nem tud „diverzifikálni”. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Okoskodjunk... t r ri ri ri rM ri ri ri 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Vegyük rM és ri (pl. havi) értékeit! rM % -0.6 -0.5 -0.4 -0.3 -0.2 -0.1 0.0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 ri % -0.6 -0.5 -0.4 -0.3 -0.2 -0.1 0.0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 49 1 ri 1999. 03. 2001. 03. 2000. 08. 1 βi 2002. 11. εi 2003. 10. 2000. 01. 2002. 02. rM 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 49 Karakterisztikus egyenes, meredeksége a béta. „Átlagos” kapcsolat, feltételes várható érték. ri βi εi 1 Az „epszilonos részek” kiesnek… rM 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Befektetői hatékony portfólió rf rM E(rM) M piaci portfólió + rf 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan r 51-52 ri ri ri rM ri ri ri 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

(Nem diverzifikálható) 52 Teljes kockázat Piaci kockázat (Nem diverzifikálható) (Szisztematikus) Egyedi kockázat (Diverzifikálható) (Nem szisztematikus) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.6. Tőkepiaci várható hozamok és a béta 52 1.4.6. Tőkepiaci várható hozamok és a béta Beláttuk, hogy a béta… Ha viszont a béta…, akkor a várható hozamok is a bétához… Pontjaink: β = 0, rf β = 1, E(rM) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan ( r ) β 53 értékpapírpiaci egyenes piaci portfolió E ( r M ) 1 r f Ez a tőkepiaci árfolyamok modellje, a CAPM… 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 53 E(r) rf β 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan A CAPM nem szakad el a várható hozam – szórás modelltől 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1.4.7. A béták stabilitása 54 Nagy gyakorlati jelentősége van a kérdéskörnek. Ha ugyanis egy-egy értékpapír bétája időről időre (jelentősebben) változna, a CAPM csak egy „szellemes” megközelítés lenne, de gyakorlatban használhatatlan. A múlt szabályai nem lennének használhatók a jövő becslésére. A béták viszont viszonylag stabilak, úgy tűnik, egy-egy üzleti tevékenység bétája annak stabil jellemzője. („Karakterisztikus egyenes”) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Ha a béták stabilak, akkor mérhetők: 54 1 βi ri rM εi Múltbeli (átlagos) viselkedés Jövőbeli (várható) viselkedés Várható = Elvárható = Átlagos 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.8.a. Globális megközelítés 55 1.4.8. Tőkeköltség megadása 1.4.8.a. Globális megközelítés A fejlett tőkepiacok akadályok nélkül átjárhatóak, így globális tőkepiacot tekintünk. Ezt a világ mintegy 50 (30-80) országának tőkepiaca adja. Jól mintázza az összes befektetési lehetőséget. A diverzifikálás is nemzetközi szinten jelentkezik, az árfolyamok ehhez igazodnak. Aki nem tart nemzetközi részvény-portfóliót, többletkockázatot visel el. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Globális piaci portfólió E(r) Tőkepiaci egyenes Globális piaci portfólió M E(rM) rf σ(rM) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Piaci portfólió megragadása 56-57 A globális megközelítést követve globális tőzsdeindexet kell találnunk a globális piaci portfólió közelítéséhez. MSCI DJ S&P Általában regionális tőzsdeindexekből számolják ezeket. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Piaci kapitalizáció (USD) Ország Piaci kapitalizáció (USD) Súly (%) Aggregált Világ (W1) 18,359,156,677,590 100 USA (US) (Dev) 10,028,111,491,655 54,6219 Egyesült Királyság (BG) (Dev) 1,804,095,857,207 9,8267 Japán (JP) (Dev) 1,765,212,947,847 9,6149 Franciao. (FR) (Dev) 655,246,655,910 3,569 Svájc (CH) (Dev) 486,410,845,204 2,6494 Kanada (CA) (Dev) 482,196,058,447 2,6265 Németo. (DE) (Dev) 446,041,390,192 2,4295 Hollandia (NL) (Dev) 360,913,415,913 1,9658 Ausztrália (AU) (Dev) 359,701,060,131 1,9592 Olaszország (IT) (Dev) 278,594,881,497 1,5175 Spanyolo. (ES) (Dev) 254,535,631,651 1,3864 Taiwan (TW) (Eme) 209,354,442,155 1,1403 Svédország (SE) (Dev) 156,411,192,406 0,852 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.8.2. Kockázatmentes hozam meghatározása 57-58 1.4.8.2. Kockázatmentes hozam meghatározása A visszafizetési kockázat miatt állampapírok. Az infláció miatt infláció-indexelt állampapírok. A kockázatmentes reálhozamot 2-3%-ra szokás becsülni. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.8.3. Átlagos piaci kockázati prémium meghatározása 59 1.4.8.3. Átlagos piaci kockázati prémium meghatározása Globális tőzsdeindex dollárban kifejezett éves hozamának az adott évi (általában 10 éves lefutású) USA állampapír hozama feletti értékeinek a múltbeli adatsorát szokás alapul venni. Nagyjából tízéves időtávra hozzávetőleg 6%-ra szokás becsülni a piaci átlagos kockázati prémiumot. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.8.4. Üzleti projektek bétájának meghatározása 59 1.4.8.4. Üzleti projektek bétájának meghatározása Iparági béták A részvényeket 100-300 iparág szerint csoportosítjuk Az iparági hozamadatokból iparági bétákat számolunk A nem az iparágra jellemző hatások „kiátlagolódnak”, és végül az iparágat jól jellemző paramétert kapunk. Projektünk üzleti tevékenységével harmonizáló iparági bétával (béták súlyozott átlagával) számolunk. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Iparág βüzleti tevékenység Acél (általános) 0,57 Acél (integrált) 0,61 Acél és bányászat 0,71 Alumínium 0,65 Arany / ezüst bányászat Áruszállítás / Bérfuvarozás 0,50 Autó alkatrész gyártás (csere) 0,37 Autó- és (egyéb) gumi Autóalkatrész gyártás (beszállító) Bank (Kanada) 1,00 Bank (USA) 0,69 Bank (USA, Középnyugat) 0,70 Bank (USA-n kívül) 1,32 Befektetési tevékenység (nem USA) 1,14 Befektetési tevékenység (USA) 0,56 Biztosítás (élet) 0,86 Biztosítás (tulajdon / baleset) 0,82 Bútor / lakáskiegészítők 0,72 Cement és adalékanyagok 0,67 Cipő 0,89 Csomagolás 0,46 Diverzifikált vállalat Dohányáru Egészségügyi ellátás 0,80 Egészségügyi információs rendszerek Egészséügyi szolgáltatás 0,79 Elektromos készülékek 0,85 Elektromos szolgáltatatás (USA, nyugat) 0,33 Elektromosság szolgáltatatás (USA, kelet) 0,35 Elektromosság szolgáltatatás (USA, közép) 0,32 Elektronika 0,94 Elektronika és szórakoztatás (nem USA) 0,91 Élelmiszer feldolgozás Élelmiszer kiskereskedés 0,59 Élelmiszer nagykereskedés Energia (kanadai) Építőanyag Épület- és jármű kiegészítők gyártása 0,68 Értékpapír forgalmazás 0,84 Étterem Félvezető előállító berendezések 1,91 Félvezetőipar 1,33 Fém feldolgozás 0,74 Földgáz (szállítás) 0,40 Földgáz (vegyes) Gépgyártás Gyógyszer 0,87 Gyógyszertár Hajózás 0,42 Háztartási gép Hotel / Szerencsejáték Ingatlanalap Internet 2,07 Ipari szolgáltatás Irodagépek és eszközök 0,66 Kábel TV Kertészeti eszközök Kiskereskedés (építési anyagok) Kiskereskedés (speciális) 1,11 Kiskereskedés (üzlet) 0,95 Komputer és perifériák Komputer és Szoftver 1,08 Kőolaj (integrált) Kőolaj (kitermelés) Környezetvédelm 0,41 Közmű (nem USA) 1,07 Közmű (víz) 0,39 Lakásépítés 0,55 Légifuvarozás Mobil távközlés 1,27 Oktatási szolgáltatás Olajkitermelő szolgáltatások / eszközök Papír és faipar Pénzügyi szolgáltatás Pipere- és kozmetikai cikkek Precíziós műszer Reklám 1,15 Repülés / Honvédelem Sajtó 0,76 Személy- és tehergépjármű 0,54 Szeszesital Szórakoztatóipar Takarékpénztár 0,25 Telekomminkációs szolgáltatás Telekommunikáció (nem USA) 1,05 Telekommunikációs eszközök 1,09 Terjesztés Textil (ruhaipar) Üdítőital 0,73 Üdültetés Vasút Vegyipar (alap) Vegyipar (speciális) 0,62 Vegyipar (vegyes) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.5. Üzleti gazdaságtan elemzési alapjai II. 59 1.5. Üzleti gazdaságtan elemzési alapjai II. 1.5.1. Tőkeköltségek függetlensége A piaci portfólió adja a részvényesek kockázatos portfóliórészét. Ekkor azonban minden – „kicsiny” – portfóliórész környezete ugyanaz. Így viszont a releváns kockázatok, így a tőkeköltségek is függetlenekké válnak. Tőkeköltségek függetlenségének elve. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.5.2. Várható profit, érték, nettó jelenérték 61 1.5.2. Várható profit, érték, nettó jelenérték Vegyünk egy igen egyszerű projektet! E(F1) F0 Vonjuk le a tőkeköltséget is! 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Nettó jelenértéknek (NPV, Net Present Value) 61 E(F1) F0 Könnyen kiterjeszthetjük az eddigieket több év időtávlatra is: 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Az NPV lényegében a várható profittal azonos! Erre maximalizálunk, ez adja az alapmutatót (kritériumot). 62 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Írjuk fel az NPV-t más formában is: 62 F0 az „ár” („költség”) PV a „bevétel” Az ötlet NPV-t ér. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.5.3. Értékek függetlenségének elve 63 1.5.3. Értékek függetlenségének elve A profit (az érték) két tényezőtől függ Pénzáramlások Tőkeköltség Ezek függetlenek, így a profitok, értékek is. Ez az értékek függetlenségének elve. Következmény: a vállalati keret érdektelen. Portfólió, részvény, vállalat, projekt, pénzáramlás stb. mind „ugyanaz”: a részvényesi portfólió része. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 64 Vállalat Vállalat E ( F n ) F F E ( F ) E ( F 1 ) 2 E ( F ) Beruházás Beruházás Beruházás Osztalékfizetés Osztalékfizetés Osztalékfizetés … … N 1 2 n N F βprojekt Beruházási Üzleti Részvényes Részvényes döntés döntés Osztalékfizetés Osztalékfizetés E E ( ( r r ) ) F F r alt E E ( ( r r ) ) M M Tőkepiaci Tőkepiaci Tőkepiaci Osztalékfizetés Osztalékfizetés Osztalékfizetés befektetés befektetés befektetés r r f f 1 1 β β 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan E(r) β σ(rM) rf βB σ(rM) βA σ(rM) 64 ralt B projekt NPV<0 NPV>0 A projekt 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Tőkepiac (alternatíva) Beruházási lehetőség r M i 1 β α ε f(ri) ri várható hozam ! kockázat elvárható hozam jó projekt rossz projekt jó projekt rossz projekt Tőkepiac (alternatíva) 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.5.4. Fő gazdasági mutatók, elemzések 64 1.5.4. Fő gazdasági mutatók, elemzések Nettó jelenérték mutató Belső megtérülési ráta mutató 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.5.4.1. Nettó jelenérték mutató 64 1.5.4.1. Nettó jelenérték mutató A beruházás értékes, ha 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Nézzünk egy egyszerű példát! F0=100 mFt beruházásával az alábbi várható (reálértelmű) pénzáramlásokra számíthatunk: F1=20 mFt F2=40 mFt F3=80 mFt A tevékenység „lakásépítés”, amelynek bétája 0,6. A kockázatmentes reálhozam 2%, a piaci kockázati prémium 6%, az ország-kockázaton keresztüli többlet 0,4%. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.5.4.2. Belső megtérülési ráta mutató 65 1.5.4.2. Belső megtérülési ráta mutató „Átlagos hozam” Definíció „Az a hozam, amellyel az adott időszakban befektetett egységnyi összegünket egységnyi időre vetítve „átlagosan” gyarapítottuk.” Ezzel diszkontálva a beruházás pénzáramlásait, a befektetett értéket kapjuk vissza. Olyan r értéket keresünk, amellyel a befektetett tőke nagysága és a beruházás jelenértéke megegyezik, azaz az NPV zérus lesz. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 65 A beruházás értékes, ha Az NPV és IRR szabályok ugyanazt az eredményt adják. Amennyiben a tőkeköltség kisebb, mint az IRR, akkor az NPV is pozitív. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 65 Az IRR tényleges meghatározása iterációval („próbálgatós közelítéssel”) történik. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 65 NPV NPV(0%)= 1500 NPV(10%)= 938 1500 NPV(¥%)= -2000 NPV(50%)= -296 NPV(20%)= 512 10% 20% 30% 40% 50% r NPV(30%)= 180 NPV(40%)= -83 -2000 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 65 Lehetséges hibaforrások az IRR számítása során: Több megoldás („polinom zérushelyei”) NPV 100 200 300 400 500 r % 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Egymást kölcsönösen kizáró esetek Egységnyi tőke 65 Pénzáramlás ($) Pr o jek t F 1 IRR (%) NPV ha r =10% A -10000 +20000 100 +8182 B -20000 +35000 75 +11818 Pénzáramlás ($) Pr o jek t F 1 IRR (%) NPV ha r =10% B-A -10000 +15000 +50 +3636 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Egymást kölcsönösen kizáró esetek Egységnyi idő 65 A tőkeköltségétől függ, hogy melyik jobb! Mi a helyzet E-vel? Csak akkor fontolandó meg, ha tőkekorlát van. 2013. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan