SZÁMVITEL

Analitikus nyilvántartás Hol tartunk… Eredménykimutatás az adott időszaki teljesítményéről, sikerességéről, „jövedelemtermelő” képességéről szolgáltat információkat. Az éves hozamok (kibocsátás, bevételek) és ráfordítások (a hozamok érdekében történő erőforrás-felhasználások) különbségeként. Forgalmi szemléletet tükröz. Egységes szerkezetben, a különböző folyamatok bemutatása mellett tartalmazza a mérleg szerinti eredményének levezetését. Eredménykategóriák Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Összköltség eljárás Költségnemek Forgalmi költség eljárás Közvetlen, közvetett költségek Mérleg  Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés Nyilvános- ságra  hozatal Beszámoló  Főkönyv  Analitikus nyilvántartás Alapbizonylatok Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2010.

Értékelés 76-77 Cél a vagyontárgyaink értékének meghatározása. Ez egyszerűnek tűnik… Beszerzési ár (amennyiért megvehetjük) Eladási ár (piaci ár) Előállítási ár (amennyibe az előállítás kerül) A vagyontárgyak értéke az időben változik. Milyen egységáron szerepeltessük őket beszámolónkban? beszerzéskori (bekerülési) értéken vagy piaci értéken netán a jövedelemtermelés szempontjából releváns értéken Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

A Számviteli tv. szerint… 78 1995-ig a vagyontárgyakat értékvesztéssel korrigált történelmi értéken kell szerepeltetni „leértékelni kötelező, felértékelni tilos!” értékvesztés „A” eszk. „B” eszk. „C” eszk. „D” eszk. „E” eszk. értékvesztés értékvesztés piaci ár Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

A Számviteli tv. szerint… 78-80 1996-tól leértékelni kötelező, felértékelni bizonyos vagyonkör esetén lehet. Ez a befektetett eszközök bizonyos köre vonatkozik. „A” eszk. „B” eszk. „C” eszk. „D” eszk. „E” eszk. értékvesztés értékvesztés értékvesztés piaci ár értékhelyesbítés értékhelyesbítés felértékelés = értékhelyesbítés Mi a helyzet a forgó eszközökkel? Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

A Számviteli tv. szerint… 80-81 2001 óta beszélhetünk visszaírásról Beszerzés 1000 eFt-os áron 400 eFt-os értékvesztés elszámolása (piaci érték: 600) Piaci érték 700 eFt-ra emelkedik Piaci érték további 500 eFt-tal emelkedik Piaci ár III. 4. értékhelyesbítés (200) Beszerzési érték 1. értékvesztés (400) terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírás (300) Piaci ár II. 3. visszaírás (100) Piaci ár I. 2. Beszerzés Értékvesztés Visszaírás Visszaírás + értékhelyesbítés Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

A Számviteli tv. szerint… 81 2004 óta beszélhetünk a pénzügyi instrumentumok körében a valós értéken történő értékelés lehetőségéről. A valós érték a piaci érték, a tőzsdén jegyzett érték, tőzsdén kívül kialakult érték stb. A pénzügyi instrumentumokat fel kell osztani ez esetben Fedezeti ügylet részét nem képező pénzügyi eszközök Kereskedési célú pénzügyi eszközök (csak) Értékesíthető pénzügyi eszközök (vegyes) Lejáratig tartott pénzügyi eszközök (nem) Gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön és más követelések (nem) Fedezeti ügylet részét nem képező pénzügyi kötelezettségek Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek (csak) Egyéb pénzügyi kötelezettségek (nem) Határidős és opciós ügyletek, swap ügyletek (csak) Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Infláció hatása az értékelésre 81 A piaci szemlélet féloldalas: bevételek napi árfolyamon, ráfordítások könyvszerinti értéken múltbeli árfolyamon. Inflációs viszonyok közt az infláció okozta nyereség után is meg kell fizetnünk a társasági adót. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Bekerülési v.s. könyv szerinti érték 82-83 Bekerülési érték: az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat bekerülésekor a nyilvántartásokba bevezetik. Ez a beszerzési költségen, vagy az előállítási költségen számított érték. Beszerzési költség (besz. ár) Minden ráfordítást tartalmaznia kell ami az eszköz megszerzéséhez, létesítéséhez, üzembehelyezéséhez az aktiválásig felmerül és az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető. Előállítási költség Azokat a ráfordításokat tartalmazza amelyek az eszköz (termék) előállítása, üzembehelyezése során közvetlenül merültek fel, tehát nem más mint a termék közvetlen önköltsége. Könyv szerinti érték: az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat nyilvántartásokban szerepeltetik. A könyv szerinti értéket úgy kapjuk meg, ha a bekerülési értéket az értékvesztéssel csökkentjük. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése 84 Az immateriális javakat és tárgyi eszközöket a vállalkozásba történő bekerülésükkor beszerzési áron (beszerzési költségen) vagy az előállítás közvetlen önköltségén kell értékelni. Elhasználódási idejük egy évnél hosszabb és értékük fokozatosan - a használattól, kitettségtől, a műszaki fejlődés ütemétől függően - megy át az általuk előállított termék, közreműködésükkel végzett szolgáltatás értékébe. Ezen eszközök bekerülési értékét azok között az évek között kell megosztani (költségként elszámolni) amely években várhatóan azokat használni fogják, amely években az árbevétel alakulására hatást gyakorolnak. Mindkét eszköztípus esetében a vállalkozónak kell döntenie abban, hogy a bekerülési értéket hány év alatt, és milyen módszerrel számolja el a vállalkozás költségként. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése 85 A fordulónapi mérlegértéket (nettó értékét) úgy kapjuk meg, ha a bekerülési értékből levonjuk a fordulónapig elszámolt értékcsökkenést. Ezt az értékelést egyedileg kell elvégezni. Bruttó érték (bekerülési költség) - Halmozott értékcsökkenési leírás = Mérlegérték (nettó érték) A mérlegben mindig nettó értéken szerepelnek. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Értékcsökkenési leírás módszerei 86 idő Halmozott értékcsökkenés idő Halmozott értékcsökkenés idő Halmozott értékcsökkenés Progresszív Lineáris Degresszív idő Halmozott értékcsökkenés A beszerzéskor dönteni kell a leírás idejéről és módjáról, tehát előre megtervezzük az eszköz értékcsökkenését. Ezért nevezzük ezt TERV SZERINTI ÉRTÉK-CSÖKKENÉSI LEÍRÁSNAK Teljesítményarányos Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Értékcsökkenési leírás egyéb jellemzői 86 Üzembehelyezéstől kezdődően maradványértékig kell elszámolni. Kis értékű tárgyi eszköz Akkor is el kell számolni, ha várhatóan veszteséges lesz a vállalkozás. A választott módszer változtatható ha a figyelembe vett körülmények lényegesen megváltoztak. Nem kell értékcsökkenési leírást elszámolni értéküket megtartó eszközöknél (termőföld, ingatlan stb.) már teljesen leírt eszköz után üzembe nem helyezett eszközök után (beruházások, felújítások) Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Terven felüli értékcsökkenési leírás 87 Ha a futamidő során valamilyen előre nem látható okból az adott eszköz értéke lecsökken, azt terven felüli értékcsökkenési leírásként (értékvesztésként) kell elszámolni az egyéb ráfordítások között. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Visszaírás 87 Ha a vállalkozás befektetett eszközeire terven felüli értékcsökkenési leírást (vagy készleteire értékvesztést) számolt el, de időközben az eszköz piaci értéke meghaladta annak könyvszerinti értékét akkor a különbözetet az egyéb bevételek javára a befektetett eszközök között visszaírásként jóvá kell írni. Ha a különbözetre a terven felüli értékcsökkenési leírás vagy értékvesztés nem nyújt fedezetet, akkor az e fölötti részt a vállalkozás a megfelelő mérlegtételeknél, mint értékhelyesbítést számolhatja el. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.