Elérhetőség Telefon: (37) 518-350 E-mail: molnara@karolyrobert.hu Ez az előadás: Tanszéki honlap (várhatóan jövő hét elejétől...)

A kormányzat hatása az árupiaci egyensúlyra Keresletnövelő Kormányzati vásárlások Magánszektornak juttatott transzferek (növelve YDI-t) Keresletcsökkentő Adók (csökkentve YDI-t)

Egyenletben... YS = YD Y = C(Y; T; TR)+I(i, η)+G (tegyük fel, hogy T=tY) Y = C0+c’(Y-tY+TR)+I+G mindez Y-ra rendezve, Kiadási/keresleti multip. Kiadási/keresleti tényező Kiadási/keresleti multip. Kiadási/keresleti tényező

Kiadási/keresleti multip. értelmezése Keresleti tényező egységnyi változására hogyan változik az árupiaci egyensúlyi Y (YE). A változás annál nagyobb, minél: Nagyobb a fogyasztási határhajlandóság(c’) Kisebb az átlagos adókulcs(t) FIGYELEM! A transzferek „hatékonysága” kisebb, mivel azok a keresletet közvetve (YDI-n keresztül) növelik

Az adókulcs(t) hatása az árupiaci egyensúlyra C,I,G Y YS 45º t1 < t2 < t3 YD(t1) YD(t2) YD(t3) YE(t3) YE(t2) YE(t1)

A fogyasztási határhajlandóság(c’) hatása az árupiaci egyensúlyra C,I,G Y YS 45º c’1 < c’2 < c’3 YD(c’3) YD(c’2) YD(c’1) YE(c’1) YE(c’2) YE(c’3)

Miért is? Az árupiacot reprezentáló modellünkben c’ és t csak a fogyasztási függvényben jelenik meg! C = C0 + c’(Y–T0–tY+TR) Amikor a c’ és t változásának hatását vizsgáljuk, minden más változóról feltesszük, hogy azok változatlanok (ceteris paribus). t1<t2 c’1<c’2 C1 = C0 + c’(Y–T0–t1Y+TR) C1 = C0 + c1’(Y–T0–tY+TR) C2 = C0 + c’(Y–T0–t2Y+TR) C2 = C0 + c2’(Y–T0–tY+TR) C1 > C2 C1 < C2

Az IS görbe, az árupiac egyensúlya i függvényében Hogyan alakul YE különböző i mellett? A mi egyszerű modellünkben i egyedül a beruházásokat befolyásolja, I(i,η) Tehát az árupiacon i változására C és G nem változik! Mivel dI/di<0, ezért ha i  I  YE

Grafikus származtatás Y C,I,G Y i YS i0 i0 Túlkínálat az árupiacon YD(I1) YD(I0) Túlkereslet az árupiacon i1 i1 I1 IS I0 I0 I1 YE(I0) YE(I1) YE(I0) YE(I1)

IS meredeksége és elmozdulása Minél nagyobb dI/di ill. c’ és minél kisebb t értéke, annál kisebb az IS meredeksége IS horizontális elmozdulását minden az YE változását előidéző tényező jelenti, i-n kívül Pl: C0,G, I(várakozások), TR

Minél nagyobb dI/di, annál kisebb az IS meredeksége YS Y C,I,G Y i IS’ IS YD(I’) YD(I) i i I’ I I I’ YE(I) YE(I’) YE(I) YE(I’)

Minél nagyobb c’, annál kisebb az IS meredeksége YS Y C,I,G Y i IS IS’ YD(c’1) YD(c’0) i i I I YE(c’0) YE(c’1) YE(c’0) YE(c’1)

IS elmozdulása a kedvezőbb várakozások hatására YS Y C,I,G Y i IS IS’ YD(I’) YD(I) i i I’ I I I’ YE(I) YE(I’) YE(I) YE(I’)

IS elmozdulása nagyobb G hatására YS Y C,I,G Y i IS IS’ YD(G’) YD(G) i i G’ G I I YE(G) YE(G’) YE(G) YE(G’)

A pénz funkciói Vagyontartás Értékmérő Forgalmi eszköz (jelenlegi vásárlóerő jövőbenivé alakítható) Értékmérő (cserearány/relatív érték meghatározása) Forgalmi eszköz (tranzakciók/vásárlások bonyolíthatók vele)

Pénzpiaci fogalmak Pénz = M1 = készpénz+látra szóló betétek (létezik M2, M3; a lényeg a likviditáson van) Pénzpiac = M1 kereslete-kínálata Pénzmennyiség szabályozása Nyíltpiaci műveletek (kötvény adás-vétel); M0 Refinanszírozási kamatláb politika Kötelező tartalékráta Repo Olyan szerződés, amely esetében az eladó meghatározott későbbi időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett adja el értékpapírját a vevőnek.

Pénzteremtés folyamata (nyíltpiaci művelettel) A bankjegyek kizárólagos kibocsátói a jegybankok, az így „teremtett” pénz a monetáris bázis; M0 A kereskedelmi bankok célja, hogy a betétesek pénzét teljes mértékben kihelyezzék, amely után kamatot számolnak fel, amelyet a kötelező tartalékráta korlátoz A nominális pénzkinálat ezek alapján a monetáris bázis és a tartalékráta nagyságának függvénye Ms = M0/t (ahol t a kötelező tartalékráta)

A pénzkereslet M1 előnye, hogy tökéletesen likvid Tranzakciók lebonyolítása Végső cél  Max U, amely nagyrészt gazdasági javakkal történik, ezért a hangsúly a vásárlóerőn van (M/P) M1 előnye, hogy tökéletesen likvid M1 hátránya(költsége) az elmulasztott kamat A jóváírások továbbá fix költséggel járnak Akkor optimális a magunknál tartott pénzmennyiség, ha annak legkisebb a költsége

Baumol-Tobin pénzkeresleti modell Feltételezések: Adott időszak alatt egyenletes költekezés A betéti kamatláb i, a tanzakció költsége FC, a jóváírások száma N, elköltendő összeg Y Jóváírás 1-szer Jóváírás 2-szer M1 M1 idő Y Átlag=Y/2 Y/2 Átlag=Y/4 1 idő 1/2 1

(M/P)D = [(YFC)/(2i)]1/2 idő 1 1/N Y/N Átlag=Y/2N Jóváírás N-szer Átlagos pénztartás Y/(2N) Elveszett kamata iY/(2N) Jóváírás költsége FC N jóváírásnál FCN TC=iY/(2N)+FCN Költség (Nopt ahol TC/N=0) TC FCN Nopt=[iY/(2FC)]1/2 (Nopt behelyettesítve Y/(2N)) (M/P)D = [(YFC)/(2i)]1/2 iY/(2N) Nopt N

Pénzpiaci egyensúly Feltételezések: Fix árak (tehát =0, ezért i=r) Nincs „pénzillúzió” (a vásárlóerő számít) Eltekintünk FC-től; tehát (M/P)D=f(Y, i), ahol (M/P)D/Y>0 ill, (M/P)D/i<0 i (M/P)S túlkínálat iE túlkereslet (M/P)D = f (Y,i) M/P

LM görbe grafikus származtatása PÉNZPIAC PÉNZPIAC EGYENSÚLYA (M/P)S i i (pénzpiaci egyensúly) LM Túlkínálat a pénzpiacon i1 i1 (M/P)D = f (Y1,i) i0 i0 Túlkereslet a pénzpiacon (M/P)D = f (Y0,i) M/P Y0 Y1 Y

LM meredeksége és elmozdulása LM annál meredekebb, minél nagyobb a pénzkereslet jövedelem- és kamatérzékenysége LM elmozdulása LM elmozdulását a reálpénzkínálat változása és a pénzkereslet jövedelemérzékenysége határozza meg

Minél nagyobb (M/P)D jövedelmérzékenysége, annál meredekebb LM PÉNZPIAC PÉNZPIAC EGYENSÚLYA (M/P)S i M/P i Y LM ’ i1’ i1’ LM (M/P)D’ = f (Y1,i) i1 i1 (M/P)D = f (Y1,i) i0 i0 (M/P)D = f (Y0,i) Y0 Y1

Minél nagyobb (M/P)D kamatérzékenysége, annál meredekebb LM PÉNZPIAC PÉNZPIAC EGYENSÚLYA (M/P)S M/P i i Y LM ’ LM i’ i’ (M/P)D’=f (Y0,i) i i (M/P)D=f (Y0,i) Y0

LM elmozdulása a reálpénzkínálat változástól MS’<MS M0  (kötvényeladás) vagy t  (MNB felemeli tart. ráta) vagy refinanszirozási kamatláb felemelése (M’/P)S i M/P i Y (M/P)S LM’ LM i’ i’ i i (M/P)D = f (Y0,i) Y0

Áru- és pénzpiac szimultán egyensúlya Az IS-LM modellben a piaci mechanizmusok az egyensúly felé terelik a gazdaságot, de ehhez feltételzzük: Adott MS, P, G, TR, T mellett! (ez szolgáltat alapot a fiskális és a monetáris politikának) i Y LM iE E IS YE

Fiskális politika (G, t, TR) Az állam bevételeire és kiadásaira irányuló döntések. Tehát az adók(t), transzferek(TR) és költs. kiad. (G). (Ezek változásának hatását lsd. az IS-nél) Azonban a fiskális politika hatása az IS-LM modellben kiegészül a pénzpiaci hatással, amely eltérő egyensúlyi kibocsátási szintet eredményez! Pl.: Expanzív fiskális politika G növelésével   I G IS→ DE i(túlkereslet a pénzpiacon) ! ha i változik, akkor adott IS-en mozgás

Expanzív fiskális politika G növelésével Mozgás IS’-n, növekvő i miatt, amely a pénzpiaci túlkereslet eredménye i Y LM E’ iE’ iE IS elmozdulása E IS IS’ YE’ YE

Erős és gyenge fiskális politika Befolyásoló tényezők: Adott G, t, TR változására mennyire fordul(meredekség), mozdul el az IS (lsd. korábban) Ennek hatására mekkora túlkereslet lesz a pénzpiacon, tehát mennyivel kell a kamatszintnek növekednie, hogy a pénzpiac is egyensúlyba kerüljön. Grafikusan ez lényegében az LM meredekségét jelenti.

Grafikusan... i Y i Y LM’ iE’ LM LM iE’ iE iE IS’ IS’ IS IS YE YE’ YE ERŐS FISKÁLIS POLITIKA (kis kamat és/vagy jövedelemérzékeny pénzkereslet) GYENGE FISKÁLIS POLITIKA (nagy kamat és/vagy jövedelemérzékeny pénzkereslet) i Y i Y LM’ iE’ LM LM iE’ iE iE IS’ IS’ IS IS YE YE’ YE YE’

Aggregált kereslet(AD)-kínálat(AS) Eddig az árszínvonalat külső adottságként kezeltük Most megvizsgáljuk annak hatását az egyensúlyi kibocsátásra, az áru- és pénzpiac szimultán egyensúlya mellett Az AD származtatásának kulcsa, hogy az árszínvonal csak a pénzpiacot befolyásolja

Grafikus származtatás P1 < P0 < P2 i Y LM(M/P2) P Y LM(M/P0) LM(M/P1) P2 P0 AD P1 IS Y2 Y0 Y1 Y2 Y0 Y1