Közigazgatási hatósági eljárás alapjai dr. Kálmán János

Áttekintés Eljárásfajták a közigazgatásban; A hatósági tevékenység fogalma; A hatósági eljárás meghatározása; A hatósági eljárásjog; A hatósági eljárási jogviszony; A hatósági ügy fogalma (a Ket. tárgyi hatálya); Az általános és különös eljárási szabályok viszonya; A hatóságra vonatkozó általános rendelkezések.

Eljárásfajták a közigazgatásban 1. Működés (aktusok) Eljárás

Eljárásfajták a közigazgatásban 2. Hatósági eljárás Normaalkotási eljárás Intézményirányítási eljárások Gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos eljárások Ügyviteli eljárás Közigazgatási szervezeten belüli eljárások Testületi ügyrend szerinti eljárások Közigazgatási határozat felülvizsgálata Tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos eljárások

Hatósági tevékenység fogalma 1. Hatósági jogkörrel felruházott közigazgatási szerveknek (hatóságoknak); Közhatalom birtokában végzett; Külső – hierarchián kívüli - igazgatási tevékenysége; A jogalanyok – ügyfelek – minden típusát érinti; Rendeltetése - a jogszabályok érvényesítése, egyedi jogalkalmazó aktusokkal és egyedi jogérvényesítő cselekményekkel.

Hatósági tevékenység fogalma 2. Közhatalom: a közhatalommal rendelkező állami szerv, hatáskörébe tartozó ügyben, illetékességi területén mindenkire kötelező döntést hozhat, amelynek érvényesítése érdekében állami kényszert vehet igénybe. Hatósági jogkör = jogszabályi felhatalmazás „külső” jogalannyal szemben egyedi közhatalmi aktus kibocsátására. A felhatalmazás tartalma: Mely ügyfelek milyen viszonyaiba avatkozhat be? Milyen feltételek mellett? Milyen elnevezésű és tartalmú döntést hozhat?

Hatósági tevékenység fogalma 3. Az ügyfél – lehet, természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – az eljáró közigazgatási szervtől független, autonóm jogalany. Mivel a hatóság közhatalmat gyakorol – a jog által erőteljesen szabályozott tevékenység. Gyakorlása során jogviszonyok jönnek létre – eljárási és anyagi jogi jogviszonyok. A hatósági jogalkalmazás során az eljárási jogviszonyok – jellemzően – megelőzik az anyagi jogi jogviszonyokat.

Hatósági eljárás meghatározása A közigazgatási szerven kívüli jogalany ügyében megvalósuló jogilag szabályozott cselekvési rend mely egyedi közigazgatási ügy intézése során hatósági jogalkalmazás keretében az érintett jogalanyra nézve jogi helyzetét megváltoztató, jogvitáját elbíráló vagy jogsértésére reagáló, közvetlen jogi hatást gyakorló egyedi aktus (rendelkezés) kibocsátása illetőleg érvényesítése érdekében jön létre. Az eljárás a jogszabályi felhatalmazás folytán Hatóságként eljáró közigazgatási szervnek és az eljárás más alanyának aktív közreműködését feltételezi.

A közigazgatási hatósági eljárásjog EU jog Alaptörvény Ket. Ágazati törvények Rendeletek Kúria AB

A közigazgatási hatósági eljárásjog

A közigazgatási hatósági eljárásjog 1957. évi IV. törvény (Et.) 1981. évi I. törvény (Áe.) 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2016. évi CL. törvény (Ákr.)

A hatósági eljárási jogviszony A Ket. szerinti közigazgatási hatósági eljárási jogviszony olyan szuprematív jogviszony, mely a Ket. tárgyi hatálya alá tartozó hatósági ügyben, a Ket. személyi és szervi hatálya által meghatározott jogalanyok közötti, a Ket. és a más eljárási jogszabályok eljárásjogi normáival szabályozott viszonyrendszer, amely a hatósági jogkörrel felruházott közigazgatási (és kivételesen más) szervek hatósági jogalkalmazó és felügyeleti tevékenysége során jön létre.

A hatósági eljárási jogviszony – előrehozott jogvédelem A hatóság közhatalom birtokában, egyoldalúan dönt. Egyensúlyhiány a jogviszonyban. Az eljárásjog ad biztosítékokat az ügyfél számára a hatalommal való visszaéléssel szemben. Kétféle szemlélet: Jó anyagi jog + bírói út – angol, francia megoldás; Már a közigazgatási alapeljárásban meg kell teremteni az eljárásjogi garanciákat – általános eljárási kódexek. Az előrehozott jogvédelem jogi kerete a hatósági eljárási jogviszony.

A hatósági eljárási jogviszony általános jellemzői Szuprematív jogviszony: a hatóság hatalmi pozíciója, de az ügyfeleknek is vannak jogai. Eseti, időleges jogviszony (főszabályként). Tárgya: általában az ügyfél EGY élet- /működési/ viszonyában tanúsított magatartásának befolyásolása. A jogalanyok cselekvése eljárásjogilag szigorúan kötött: általános + különös eljárási szabályok.

Hatósági eljárási jogviszony jellemzői (Ált.) kétpólusú jogviszony Igazgatottak=ügyfelek természetes személy szervezetek Közigazgatási szerv = hatóság Ügyfél – bárki: az államszervezet alanyai is (ld. OGY, AB stb. ) egyház, egyesület (DE ezek az ügyek alapvető rendeltetésüket nem érintik – a szervezeti működéshez kapcsolódhatnak) Esetenként a közigazgatási szervezetrendszer alanyai között is lehetnek hatósági jogviszonyok: Bármelyik közigazgatási szerv lehet ügyfél, ha jogát közvetlenül érinti az ügy (pl. építési, tűzrendészeti, munkavédelmi, közegészségügyi ügyfajták) Kincstár – költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása Mötv. : törvényességi felügyeleti szerv által kiszabható „felügyeleti bírság” : az Mötv. annak minősíti Relatív jogképesség: joghatóság, hatáskör és illetékesség Ügyfélképesség: ügybeni érintettség

Hatósági ügy A Ket. tárgyi hatálya – milyen ügyekben kell alkalmazni. 12. § (2) Közigazgatási hatósági ügy (a továbbiakban: hatósági ügy): a) minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, b) a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés – a fegyelmi és etikai ügyek kivételével – ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti.

A hatósági ügy fogalma az Ákr.-ben (1) A hatóság eljárása során az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyben (a továbbiakban: ügy) és a hatósági ellenőrzés során e törvény rendelkezéseit alkalmazza. (2) E törvény alkalmazásában ügy az, amelynek intézése során a hatóság döntésével az ügyfél jogát vagy kötelezettségét megállapítja, jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot (a továbbiakban együtt: adat) igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti.

Hatósági ügy Az ügy egyedi Konkrét jogalany Autoritatív működés Közvetlen jogi hatás

Nem közigazgatási hatósági ügy A hierarchikus igazgatás körébe tartozó eljárások; A normatív aktusok kibocsátása körébe tartozó eljárások; Közigazgatási szerződések létrehozására irányuló eljárások (kiv,: hatósági szerződés); A közigazgatási szerv polgári jogi, munkajogi jogviszony alanyaként jár el; A közigazgatási szerv büntetőeljárás keretében jár el; A közigazgatási szerv etikai eljárást folytat; A közigazgatási szerv közbeszerzési eljárásban ajánlatkérőként jár el. Törvényességi felügyeleti aktusok ambivalens megítélése Hatósági intézkedések - szabályozatlanság

Az általános szabályok és a különös eljárási szabályok viszonya Ket. Kivett eljárások Részlegesen kivett eljárások Privilegizált eljárások Szubszidiaritás

Példa (részlegesen kivett + szubszidiárius) Ket. 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 236/2012/EU RENDELET 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 2003. évi LX. törvény (Bit.)

Az általános és különös eljárási szabályok viszonya az Ákr.-ben (1) E törvény hatálya nem terjed ki a) a szabálysértési eljárásra, b) a választási eljárásra, a népszavazás kezdeményezésére és a népszavazási eljárásra, c) az adó-, valamint vámigazgatási eljárásra és d) a menekültügyi és idegenrendészeti, valamint - az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével - az állampolgársági eljárásra. (2) Az (1) bekezdésben nem említett közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok e törvény rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha azt e törvény megengedi. (3) Miniszteri rendelet kivételével jogszabály e törvény szabályaival összhangban álló, kiegészítő eljárási rendelkezéseket állapíthat meg.

Az eljárási jogviszony szereplői Hatóság Ügyfél Eljárás egyéb szereplői Ellenérdekű ügyfél Szakhatóság Megkeresett szerv

Hatóságok államigazgatási szerv, helyi önkormányzati képviselő-testület, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is, valamint átruházott hatáskörben annak a 19. § (2) bekezdése szerinti szervei, polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, főjegyző, jegyző, a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy. (Szakhatóságok és megkeresett hatóságok)

Hatóságokra vonatkozó általános rendelkezések 1. Joghatóság Hatáskör Illetékesség

Hatóságokra vonatkozó általános rendelkezések 2. Hatáskör-átruházás tilalma (delegatus non potest delegare): Összefügg a közig. jog alá rendeletségével (jogállamiság); A hatóság maga a hatáskörét vagy annak gyakorlását – tvben megengedett kivételekkel – más hatóságra nem ruházhatja át. Törvény kivételesen lehetővé teheti (önk. hat. ügy). Látszólagos hatáskör-átruházás (nem az a személy gyakorolja a hatáskört, akire nézve azt a jogszabály megállapítja, a hatáskör megmarad a címzettnél, csak más gyakorolja): kiadmányozási jog; A hatáskör elvonás tilalma: hatóság akaratán kívül, attól függetlenül szűnik meg az adott ügy feletti döntési hatalma, azaz elvonják tőle a hatáskörébe tartozó ügyet. Nem beszélhetünk a jogbiztonság érvényesüléséről, ha az egyik hatóság a másik törvényes hatáskörét szabadon elvonhatja.

Hatóságokra vonatkozó általános rendelkezések 3. Illetékességi okok Általános illetékesség Különleges illetékesség Utolsó ismert lakcím Megelőzéses illetékesség Kijelöléses illetékesség Delegált illetékesség

Hatóságokra vonatkozó általános rendelkezések 4. Minden szakaszban vizsgálni kell! Áttétel (8 nap!) Ideiglenes intézkedés! Hatásköri, illetékességi vita: Egyeztetési eljárás. Ha egyeztetési eljárás nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot a következő szerv jelöli ki: illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, hatásköri összeütközés esetén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Eljárást megszünteti, döntést visszavonja, átteszi.

Hatóságokra vonatkozó általános rendelkezések 5. A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni.

Hatóságokra vonatkozó általános rendelkezések 6. Általános mérték: 21 nap. Eltérő határidők (sommás eljárás, soron kívüli eljárás!). A „belső” ügyintézési határidő. Az ü. h. nettó jellege. Testületként eljáró szervekre irányadó határidő. Ü. h. meghosszabbítása (megszűnt!). Az ü. h. túllépése.

Hatóságokra vonatkozó általános rendelkezések 7. Hatóság hallgatása (kiv. jogszerű hallgatás): Alapséma: Önkormányzati hatóság + ügyészi fellépés. Ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget Hatóság hallgatása 8 nap Soron kívüli eljárásra utasít Felügyeleti szerv Azonos hatáskörű más hatóságot jelöl ki. Kivételek! Fegyelmi eljárás indít. Eljárási illeték visszajár! (2x)

Hatóságokra vonatkozó általános rendelkezések 8. Eljárási alapelvekkel van kapcsolatban (tisztességes eljárás elve – pártatlan ügyintézés, ügyfélegyenlőség). Nemo judex in causa sua. Kizárási okok Abszolút Relatív

A szakhatóság közreműködése Ket. 7. § Adminisztratív terhek csökkentése Összehangolt álláspont „Sorba kapcsolt” eljárások elkerülése Ügyfél

A szakhatóság közreműködése Ágazati jogszabály (tv. + korm. rend.) szakhatósági kijelölés; A döntésre jogosult hatóság meghatározott szakkérdésben köteles más hatóság kötelező állásfoglalását beszereznie. A döntésre jogosult hatóság a szakhatósági szakkérdésben sem kötelezettsége, sem lehetősége nincsen eltérni a szakhatósági állásfoglalástól. Kiv.: Ket. kizárja v. mérlegelésen alapuló mellőzés esete Objektíve mérlegelhető szempontok Ket. 121. § - Semmisség; Kártérítési felelősség.

Szakhatóság Szakhatósági állásfoglalás Szakhatósági hozzájárulás; Egyedi szakhatósági előírás; Egyedi szakhatósági feltétel; Hozzájárulás megtagadása. Előzetes szakhatósági állásfoglalás: Ha törvény vagy kormányrendelet azt lehetővé teszi, az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – az ügyfél meghatározott joga érvényesítésére irányuló eljárásban, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

Köszönöm a figyelmet!