Svájci üzletember, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója Jean Henri Dunant Svájci üzletember, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója

Jean henri dunant Született: 1828. május 8. Genf Elhunyt: 1910. október 30. (82 évesen) Heiden Állampolgársága: svájci Nemzetisége: svájci Foglalkozása: üzletember Kitüntetései: Nobel-békedíj (1901, Frédéric Passy) A francia Becsületrend lovagja Sírhely: Friedhof Sihlfeld Dunant 1860 körül

Jean henri dunant Jean Henri Dunant (Genf, 1828. május 8. – Heiden, 1910. október 30.) Nobel-békedíjas svájci közéleti személyiség, üzletember, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója. A Vöröskereszt jelképe

dunant élete Dunant 1828. május 8-án született Genfben. Hithű kálvinista családból származott, ahol az emberek iránti szeretet gyakorlattá vált. Nem teljesen befejezett középiskolai tanulmányai után felvették gyakornoknak egy genfi bankba. 1853-ban Algériába utazott, hogy Sétif svájci gyarmat ügyeit irányítsa. Belekezdett egy, malom építésébe, de nem tudta beszerezni a föld koncessziót, amely a malom működéséhez elengedhetetlen lett volna. Előbb Tunéziába utazott, majd visszatért Genfbe, ahol elhatározta, hogy III. Napóleontól kéri a szükséges üzleti okmányok kiadását. Ebben az időben Napóleon a francia-szardíniai seregeket vezette az osztrákok ellen Olaszország északi részén. Itt próbálta őt felkeresni Henry Dunant és ekkor látta a Lombardiában zajló solferinói csatát. Látta, ahogyan a csata végén, napnyugta után a vörös keresztet viselő kamilliánus szerzetesek ellátják a sebesülteket és eltemetik az elhunytakat.

Dunant élete II. „Az egész város egyetlen kórház volt, franciák és osztrákok számára. Már pénteken itt rendezték be a nagy főhadiszállás kötözőhelyét, kicsomagolták a ládákból a tépéseket, az orvosi felszerelést és a gyógyszereket. A lakosság odahordta minden nélkülözhető takaróját, ágyneműjét, szalmazsákját és matracát. A castiglionei kórház, a templom, a kolostor és a San Luigi kaszárnya, a Kapucinusok temploma, a csendőr kaszárnya, a Maggiore, San Giuseppe és Santa Rosalia templomok mind megteltek sebesültekkel. Szorosan összezsúfolva feküdtek a szalmán, de szalmával borították az ottlakók az utcákat, udvarokat, tereket is, hogy elhelyezhessék a mindenfelől özönlő sebesülteket. Deszkából, vászonból hevenyészett tetőkkel védték őket a naptól.”– Jean Henri Dunant: Solferinói emlék Henri Dunant idős korában (1901)

Dunant élete III. A csatában a fekete ruhájukon vörös keresztet viselő kamilliánus szerzetesek (Szent Kamill a szerzetes rend alpítója egy vörös színű keresztet tett a betegeket szolgáló rend tagjainak ruhájára, hogy fel lehessen ismerni őket a különböző harctereken) mindkét tábor sebesültjeit egyaránt ápolták, mivel szerzetesi fogadalmuk szerint életük kockáztatásával is szolgálniuk kellett minden irgalmasságra szoruló beteget. A vörös színű kereszt a különböző csatatereken már 1595-ben megjelent a szerzetes betegápolók jelvényeként, a törökök elleni hadjáratok alkalmával. A svájci kereskedőt ez az élmény inspirálta a Nemzetközi Vöröskeresztlétrehozására, Henri Dunant ezért a kamilliánus szerzetesek vörös színű kereszt jelképét vette át és nevezte el intézményét Vöröskeresztnek, bár a jelkép választásánál szerepet játszhatott nemzetisége is, a svájci zászlón szereplő kereszt is. Svájcban történt letelepedése után Dunant meg volt győződve arról, hogy a militarizmus miatt az apokalipszis küszöbön áll. Dunant víziója az apokalipszisről Dániel könyve alapján (1890)

Jean henri dunant élete IV. A csatatéren tapasztaltak alapján Genfbevisszatérve megírta a Solferinói emlék (Un Souvenir de Solferino) című könyvet. A háború borzalmain elszörnyedt és a sebesült katonák megsegítésére hozta létre a Vöröskereszt elődjét, mely bizottságként működött és ő a titkáraként tevékenykedett. 1864. augusztus 22-én létrejött a genfi megállapodás „a hadban álló seregek sebesültjei sorsának javítására”. [...] 1887-ben egy Heiden nevű svájci faluba költözött. Megbetegedett és a faluban talált rá egy újságíró 1895-ben. Készített egy cikket róla, mely pár nap alatt bejárta egész Európát. Dunant munkásságát ekkortól ismerték el igazán és egyre nagyobb köztiszteletnek örvendett. 1901- ben megkapta a Nobel-Békedíjat. 1910. október 30-án hunyt el Heidenben.

International Committee of the Red Cross Nemzetközi vöröskereszt Mottó: menekültek,és hadifoglyok megvédése Alapítva: 1863 Típus: Magán humanitárius szervezet Székhely: Genf, Svájc Vezetők: Jakob Kellenberger, Elnök Angelo Gnaedinger, Főigazgató Költségvetés: CHF 822,8 millió (2004) 146.9 m for headquarters 675.9 m for field operations Dolgozók száma: 1330 (2004)

A Nemzetközi vöröskereszt A Nemzetközi Vöröskereszt (angolul: International Committee of the Red Cross, rövidítése ICRC) a pártatlanság, semlegesség,emberiesség, egyetemesség és önkéntesség egység elvei alapján működő nemzetközi segélyszervezet. A 19. század végi megalakulása óta megszakítás nélkül háborúban és békében egyaránt tevékenykedik. Ennek köszönhetőek azok a nemzetközi egyezmények, amelyek szabályozták - az egyezményhez csatlakozó országok részére kötelezően előírt - az ellenség sebesültjeivel, elfogott katonáival, a legyőzött ország katonáival, és polgári személyeivel való bánásmódot. Feladatai közé tartozik a békeidőben bekövetkező, nagy tömegeket érintő természeti katasztrófák: földrengés, árvíz, tűzvész áldozatainak szervezett egészségügyi és anyagi támogatása.

A nemzetközi vöröskereszt II. Az első genfi egyezmény szövege, 1864 Unimog típusú katonai mentőautó

A nemzetközi vöröskereszt III. Mentésre várakozva Linzben Modern amerikai katonai mentőhajó

Nemzetközi vöröskereszt létrejötte A Nemzetközi Vöröskereszt működését megelőző időszakban, hazánkban már létezett és működött rövid ideig orvosi segítséget nyújtó betegápolói szervezet. A szabadságharc idején megalakult "Honvédápolói Egylet" tagjai között orvosokat, ápolóként szerepelő nőket, fegyvertelen férfiakat, iskola helyett ápolást végző diákokat találni. Zárdák megnyíló helyiségeiből valamint magánépületekből átalakított alkalmi kórházak létesültek szerte az országban, ezen kívül 32 tábori mozgókórház volt az egylet működési háttere.Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajoslegfiatalabb húga, a "tábori dajka", az összes tábori kórházak főápolónőjeként is támogatója volt az egyletnek. Kossuth-hoz és a nemzethez szóló felhívására: "Tépést, pólyát, sebkötést, és műtőszereket kérünk" sokakat megérintett.

Nemzetközi VöröSkereszt létrejötte II. A magyar Honvédápolói Egyletnek még kitüntetései is voltak. Fordított v alakban meghajtott fehér szalag, amelynek csúcsában kis bronz, vagy réz öntött koszorú állt, de volt kis fehér szalag, közepén koszorúval és benne hímezve a címerből is ismert magyar kettős kereszt.

A vöröskereszt létrejöttének körülményei A vöröskeresztes mozgalom ötlete Jean Henri Dunant svájci üzletembertől származik, aki 1859-ben megszervezte a solferinói csatatérről, a környező lakosságsegítségével, a csatatéren maradt sebesültek ellátását. Látta, ahogyan a csata végén, napnyugta után a skapuláréjukon vörös színű keresztet viselő kamilliánus szerzetesek ellátják a sebesülteket és eltemetik az elhunytakat. 1863- ban megalakította az Ötök Bizottságát, amelyből 1880-ban kifejlődött a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága.

Források,egyéb infók: Képek: Google Képek, Wikipédia Szöveg: Wikipédia Készítési idő: 4 óra 59 perc 2016.09.08 Csütörtök 19:59 www.zgmediahd.simplesite.com Wikipedia commons, All Rights Reserved.

Köszönöm a figyelmet! www.zgmediahd.simplesite.com