A koronázási jelképek
A Szent korona A magyar királyi korona a középkor egyik legfontosabb koronázási emlékei közé tartozik és az elsõ magyar uralkodó I. István király nevéhez fûzõdik. „A szent király koronájának“ is nevezik, mivel I. István királyt szentté avatták, nagy érdemeiért szerzett a kereszténység terjesztésében Magyarországon.
A jogar A 12. századtól a koronázási ékszerek része. A jogar tulajdonképpen megezüstözött lemezekkel bevont fapálca, melyre egy hegyikristályból való szabálytalan gömb van ráerõsítve. A gömbön három ülõ oroszlán ábrázolása látható. A gömb arany rámába van erõsítve, melybõl aranygolyók lógnak aranyláncokon
Az ország alma Az országot jelképezõ arany alma a legfiatalabb magyar koronázási ékszer és valószínûleg az Anjou-házi Nagy Lajos uralkodása idején lett a koronázási jelképek része a 14. században. Üreges aranyozott gömb, eredetileg a Golgota földjével töltve, arany apostoli kereszttel és az Anjou uralkodó család címereivel díszítve.
A kard A koronázási kardot a 16. században készítették Velencében és a magyar királyok az aranysarkantyús vitézek felavatására használták. Az eredeti koronázási kard már régen a 16. század elõtt elveszett.
A palást Az egyetlen koronázási jelkép, mely közvetlenül összefügg Szent István királlyal ez a koronázási palást. A bíborszínû selyem miseruha zöld rozettákkal van átszõve, és a szentek alakjainak hímzett ábrázolásával, kik az ünnepélyes Te Deum dicsõitõ himnuszt éneklik.
Készítette: Séder Enikő 5.b